rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 20.

Interjú Varjú Lászlóval, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárával


Bolgár György
: - Azt olvasom a mai Népszabadság 18. oldalán, hogy a legtöbb nagyprojektet Magyarországon fogadta el Brüsszel. Ez azt jelenti, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelten kezelt nagyberuházások közül a legtöbbet az Európai Unió a magyar tervek közül hagyta jóvá. 2009 végéig összesen 72 ilyen nagyberuházást engedélyeztek a tagállamoknál, és a 72-ből összesen 16 származott Magyarországról. Azt mondja a Népszabadság-cikk, hogy ezzel megelőztünk mindenkit. Második Románia. Nem hallom és nem látom a melldöngetést. Hogy lehet az, hogy egy ilyen tulajdonképpen egészen elképesztő sikernek a kormányzat vagy az MSZP nem ad hangot, legalább választási kampány küszöbén.

Varjú László: - Minden esetben, amikor egy-egy projektet jóváhagynak, akkor a jó hírnek megfelelően sajtótájékoztatót tartottunk. Mégis talán azért szentelnek ennek kevesebb figyelmet, mert úgy gondolják, egy-egy ilyen projekt nem egy konkrét településhez, konkrét helyhez kötődik, hanem sokkal szélesebb rétegeket érint, és ezért ma még kevésbé érzékelhető. Holott ez nem így van, hiszen látható és érzékelhető az M0-s bővítése, amiről köztudomású, hogy mennyire fontos mind az ország számára, mind pedig a közlekedés biztonsága szempontjából.

- Igen, csak az emberek már megszokták a híradásokat, hogy igen, az M0-s körgyűrű majd évekig megnehezíti az én közlekedésemet arra felé, hogy a Székesfehérvár és térsége szennyvízelvezetési program biztos egy csomó útfelbontással és közlekedési nehézséggel jár. Szóval az emberek maguknak a beruházásoknak nemigen örülnek, és nem is igen veszik tudomásul, hogy ez valamiféle siker, munkát ad, pénzt hoz az országba. Ha viszont azt hallanák, hogy Magyarország az első az összes uniós tagállam közül, a 27 közül, abban, hogy a legtöbb ezek szerint leginkább elfogadható beruházási tervet adta át az Európai Uniónak, mert ott ezt alaposan átnézték és jóváhagyták, akkor ezt talán értékelnék: Tényleg? Hát ezt nem is hittük volna. Hát azt hittük, hogy ezek mindent elloptak, hogy a legutolsók vagyunk mindenben, hogy óriási a bürokrácia, hogy itt senki semmiféle uniós pénzhez nem is jutott hozzá. Ezzel a gerjesztett közvélekedéssel szemben a valóság tökéletesen az ellenkezője! De ennek nem érzem semmiféle nyomát az Önök mindennapos kommunikációjában.

- Köszönöm szépen a bíztatást, mert valóban így van, hogy nagyon sokak számára jelent ez közvetlen előnyt. Mint már a legelső is, amit 2008-ban jóváhagytak, a debreceni villamoshálózat felújítása. Követte ezt a miskolci, a szegedi, ahol az ott élő lakosságnak ez valóban igen magas szintű tömegközlekedésre ad majd lehetőséget. Ezek a projektek folyamatban vannak, kivitelezés alatt vannak.

- Egyébként csak közbevetőleg kérdezem, hogy a 16 közül már mind a 16 elkezdődött? Ezek már mind folynak?

- Az említettek például zajlanak. Ide tartozik a 4-es metró, az említett villamoshálózatok Debrecenben, Miskolcon, Szegeden. Vagy például óriásberuházásként ugyanígy az M43-asnak, az elkerülőnek a megépítése, ami lényegében Szeged belvárosának az összes nyűgét kihelyezi, a városon kívülre tereli. És nemcsak hazai hatása van, hanem nemzetközi hatása is, hiszen a határ elérésére úgy ad lehetőséget, hogy nem városokon keresztül kell áthaladni.

- Ha forintban összeadjuk, akkor is döbbenetes számokról van szó, mert ahogy itt olvasom, 1260 milliárd forint értékű ez a 16 nagyberuházás, és ebből 994 milliárd a támogatás összege. Vagyis tényleg arról van szó, hogy ha ez nem volna, ha ez nem lett volna ilyen sikeres ezekben a válságos időkben, akkor a magyar gazdaság még nagyobb bajban volna.

- Igen, ez így van. Nagyon nagy, óriási munkák ezek. Ha valaki belegondol abba, hogy egy családi ház építése milyen hosszú előkészítéssel-tervezéssel jár együtt, és egy 20-30 millió forintos ház megépítése több mint egy évig vagy akár még tovább is tarthat, és hogy mennyi utánajárás kell ehhez, akkor rögtön látszik, hogy sok milliárdos, 40-50-80 milliárd forintos beruházások lebonyolítása milyen óriási munka. Ebben az értelemben is óriási siker, hogy ezt az eredményt sikerült produkálnunk. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy a kormány az előző időszakban kifejezetten nagy figyelmet fordított a legtöbb embert érintő nagy projektekre, mert ha ezek megvalósulnak, valóban sok embernek könnyítik meg az életét.

- Azt látom hogy a kormány összesen 29 ilyen nagyberuházást tartott arra alkalmasnak, hogy az Európai Unió elé vigye, és 24-et már el is küldtek. A 24-ből 16-ot jóváhagytak. Mik vannak még hátra? Mi az a maradék 8, vagy mi közülük az igazán említésre méltó? Vagy esetleg mi az az 5, amit még a kormány sem fogadott el, de lehet hogy abból is lesz majd valami?

- Például a ráckevei soroksári Duna-ág, ez Budapesttől délre található Pest megyében, és a vízfelülete nagyobb, mint a Velencei-tóé, ennek a természeti értékmegőrzése egy 35 milliárd forintos program, és bízunk benne, hogy hamarosan kiküldhetjük Brüsszelbe ezt a tervet is.

- Ez tulajdonképpen egy környezetvédelmi program?

- Igen. Igen. A nagy projektek között kizárólag nagy környezetvédelmi vagy nagy közlekedési projekteket lehet megvalósítani és elszámolni.

- Ez a 994 milliárd forintos uniós támogatás mikor érkezik a maga eurós valójában Magyarországra? Hogyan jön? Ehhez be kell fejezni a nagyberuházást, vagy már közben is kapunk bizonyos pénzeket Brüsszelből?

- A meglévő szerződésünk alapján, azért, hogy a folyamatos kivitelezés során a vállalkozóknak tudjunk fizetni, Magyarország számára a forrás már rendelkezésre áll. És reméljük, hogy a hétéves ütemezésnek megfelelően a 24,9 milliárd euró véglegesen is itt is marad, nem kell belőle visszaküldeni. Azért dolgozunk, hogy ez mind felhasználható legyen Magyarországon.

- Az Ön becslése szerint a hátralévő nagyberuházások mikor kerülhetnek a kormánytól Brüsszelbe, illetve ott mikor adhatják rá az áldásukat? Ez még 2010-ben lezajlik?

- A kormány minapi döntésének megfelelően, amelyben azt az önkorlátozást vállalta, hogy április elseje után ilyen típusú döntést már nem hoz, ezért például az említett ráckevei soroksári Duna-ág vagy más ilyen projektek csak március 31-éig kerülhetnek be. De legalább ilyen fontos a már Brüsszelben lévő M2-es gyorsforgalmi út Budapest-Vác közötti szakaszának, ott a bekötő útnak a megépítése, vagy ha már említettem, az M43-as gyorsforgalmi út továbbvitele egészen az országhatárig, vagy az M3-as bővítése, és több vasúti útvonal felújítása, például a Budapest-Esztergom közötti szakaszé. A Barroso úr által vezetett bizottságnak kell ezeket a döntéseket meghoznia és jóváhagynia. Így például a budapesti 1-es, 3-as villamoshálózat korszerűsítéséről a végső döntést meghozni, és akkor el is kezdődhet a kivitelezés. És így jelentős mértékben tovább növekszik, az ezermilliárd forintot jóval meghaladja majd az a brüsszeli pénz, amelyből beruházásokat tudunk indítani egy olyan időszakban, amikor valóban óriási jelentősége van annak, hogy megrendeléseket tudjunk adni a hazai vállalkozóknak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!