rss      tw      fb
Keres

Adatvédelmi ombudsman: törvényt sért a szociális konzultáció keretében végzett adatkezelés

MTI 2011. június 7., kedd 14:24

Sérti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásait a szociális konzultáció keretében végzett adatkezelés, mert nem biztosítja az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, ezért a beérkezett kérdőíveken szereplő személyes adatokat törölni kell - foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos.

Az Országgyűlési Biztos Hivatal kedden juttatta el Jóri András közleményét az MTI-hez, amely szerint a szociális konzultáció során - az alkotmányozással kapcsolatos korábbi konzultációtól eltérően - a kérdőívek "megszemélyesítettek", így feldolgozásukkor személyes adatokat kezelnek, mégpedig politikai vélemény körébe sorolható különleges adatokat. A biztos szerint politikai véleménynek minősül a nemzeti konzultációban való részvétel ténye is.

A közlemény szerint az adatvédelmi törvény a politikai véleményre vonatkozó különleges adatok törvény által lehetővé tett kezeléséhez szigorú feltételeket támaszt: a magyar jogban legfeljebb időlegesen, egy másik alapjog gyakorlásához kötötten és szigorú garanciák mellett tart nyilván hatóság politikai véleménynek minősülő adatot. A választópolgárok véleményének megismerése a magyar jogban közvélemény-kutatásnak minősül.

E tevékenység adatkezelési szabályait pedig pontosan meghatározza a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény. Az adatvédelmi biztos szerint a szociális konzultációval összefüggésben az ebben a törvényben meghatározott garanciák, a teljes anonimitás követelménye, az érintett véleménye és név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma nem érvényesülnek.

A közleményben az olvasható: a kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, lehetőséget ad egy úgynevezett "különbség-adatállomány" összeállítására is, vagyis személyhez kötötten annak nyilvántartására, hogy ki nem küldte vissza a kérdőívet. Az ombudsman szerint egy ilyen adatállomány léte önmagában is törvénysértő lenne. Azt írja: az adatok feldolgozásának lehetséges végletei a csupán statisztikai, személyes adatokat nem tartalmazó összegzés készítésétől a válaszadóra nézve részletes (például lakóhelye, életkora, vélelmezett pártállása szerinti) profil kialakításáig terjedhet, beleértve azt is, hogy a különleges adatokat akár más, további konzultáció eredményének értékeléséhez is felhasználhassák.

A konzultációs adatbázis kezelésének jogalapja az érintettek hozzájárulása lenne, amelynek egyik érvényességi feltétele a megfelelő tájékoztatás. A kérdőíven azonban az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos, és nem felel meg az adatvédelmi törvény előírásainak, a hozzájáruló nyilatkozat ezért érvénytelen - foglalt állást Jóri András, aki hangsúlyozta: a szociális konzultáció adatkezelésének több eleme sérti az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát.

A biztos ezért felszólította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a személyes adatok kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta az adatkezelő és az adatfeldolgozó figyelmét arra, hogy a kérdőívek kizárólag olyan formában rögzíthetők, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot. A visszaérkezett kérdőíveket, tehát a szociális konzultáció keretében kezelt összes személyes adatot ezt követően haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha a biztos felszólításában foglaltaknak a hivatal nem tesz eleget, határozatban rendeli el a jogosulatlanul kezelt adatok törlését - áll a közleményben.

Jóri András szerint az állampolgárok millióira kiterjedő, személyes adatkezeléssel járó projektek kellő körültekintés nélküli végrehajtása miatt széles körben rendülhet meg az állami nyilvántartások jogszerű működésébe, illetve az állam alapvető feladataihoz elengedhetetlen adatok felvételébe vetett bizalom.

Orbán Viktor miniszterelnök május elsején jelentette be, hogy szociális konzultációt indít. A kérdések között szerepel egyebek között a védett kor bevezetésének lehetősége az 55 év felettiek esetében, illetve az, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse-e a munkanélkülieket.

Az MSZP május közepén arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel vonalkóddal látták el a szociális konzultációs kérdőíveket, a kormány "személyre lebontva" tudni fogja, ki hogyan válaszolt az általa feltett kérdésekre. Az egyik napilap akkor beszámolt arról, hogy Jóri András vizsgálatot indított a szociális konzultációs kérdőívekkel kapcsolatban, mivel több panasz érkezett az ombudsmanhoz a kérdőíven szereplő vonalkódok miatt.