rss      tw      fb
Keres

Kérdés a Hírszerzőhöz



2007. február 8-án a Szent Korona Rádió honlapja („Szabadságot a politika foglyoknak!!!”) interjút közölt bizonyos Egei Antallal A magyar média kurucai címmel. Az interjú felvezetése szerint „Nagyon sokan szeretnék megtudni, hogy kik állnak a magyar médiatörténet egyik leggyorsabban felfutott médiuma, a több tízezer látogatót vonzó és nemrégiben a figyelem, illetve a támadások kereszttüzébe került internetes hírportál, a Kuruc.info mögött. Az óriási érdeklődést elsősorban nyers nyelvezetével, szókimondó írásaival valamint az egyes közszereplők, bírók, főrendőrök, politikusok személyes adatait nyilvánosságra hozó cikkeivel kivívó orgánum ellen több szerv is nyomozást folytat.” Aztán megtudjuk, hogy az Egei név minden bizonnyal álnév, a kurucinfó viszont rögvalóság, „Egei Antal” pedig kilépett (a Magyar Nemzettől? a Fideszből? a Hírtévétől?), mert a Fidesz liberálisai „ki akarták csinálni”, és beállt a kurucinfóhoz, mert szimpatizált a lappal, hiszen „mindent megírtak, bemutattak, ami a magyar nemzeti oldalnak fontos, de a Magyar Nemzetből és a Hír Tv-ből zömmel kicenzúráztatták különféle érdekcsoportok.” Meg persze „Horváth Zsolt”, a kurucinfo főszerkesztője is nagyszerű ember. Elárulja azt is, hogy Arizonában él, ahová „nem ér el Gyurcsány és Gergényi piszkos mancsa”, merthogy „a Gyurcsányék által elrendelt október 23-i sortűz ügyében sem mozdulnak meg ekkora rendőri erők, mint a Kuruc.info ellen”. (Ha jól számolom, akkor már legalább öt éve hiába mozdulnak a hatalmas rendőri erők – elég rossz hatásfok egy ország rendőrségének munkájára nézve.) Aztán azt is közli, hogy „egy olyan diktatúra uralma idején, mint a Gyurcsányé, semmibe kell vennünk a balliberálisok és áljobbos kollaboránsaik jogait” – ezért hozzák nyilvánosságra „a hatalommal kollaboráló közszereplők”, például bírók, személyes adatait, köztük a telefonszámát. Amúgy „Egei” úr a nevezett náci portálon a „Traubi-tolvaj zsidó fényezéséről” és „szocionista rezsimről” szokott volt értekezni – ennél alaposabb keresést nekem ez az ember nem ért meg.

„Egei Antalról” és „Horváth Zsoltról” ezt megelőzően két elhíresült írásukból lehetett tudni. Az egyikben – Pokorni Zoltán birodalmat épít – a fideszes politikusnak esett neki „Egei”, a másikban – Schmidt Mária ante portas? – „Horváth” szedte le a keresztvizet Orbán egykori főtanácsadójáról.*

„Egei Antal” és „Horváth Zsolt” karrierjét nem követtem nyomon, nem is akarom, sokakkal ellentétben a személyazonosságuk után sem nyomoztam, nem is fogok, azt azonban látom, hogy ma már a Hírszerzőn publikálnak, rendszeresen. A Hírszerzőnek tavaly novemberben például egy Orbán-álinterjú ért meg annyit, hogy foglalkoztassa a kurucinfós-álneves szerzőpárost, a múlt héten pedig Népszavazás a kedély láthatárán címmel közölte az írásukat.

A cikkben az álnév mögé bújó szerzők „ballib hisztérikának” minősítenek engem – ami nyilvánvalóan nem áll távol Gavra Gábor főszerkesztő véleményétől, de erről majd máskor –, és azt írják: „…kedvenc ballib hisztérikáink egyike azért ugrik neki az LMP-nek, mert az nem akar együttműködni Gyurcsány Ferenccel, sőt Schiffert teszi felelőssé a Jobbik parlamentbe kerüléséért, Tatárszentgyörgyért, Gyöngyöspatáért, míg Gyurcsányt csak annyiban, hogy nem lépett föl elég határozottan a nácikkal szemben… Egészen hihetetlen, hogy ezután az egy év után se képesek egyesek megérteni, hogy nincs olyan, hogy a nácikra szóló külön törvény, vagy egyéb hatósági intézkedés. Tiltani csak bizonyos magatartásokat lehet, és nem konkrét személyeket, ugyanis hogy ki sorolható a ’náci’ kategóriája alá, azt tisztázhatatlan szempontok szerint onnantól kezdve egy hivatalos személynek kell megállapítani, ebből következően jó eséllyel azonnal a demokrácia és az emberi jogok hívei ellen fordítják az ilyen módon deformált jogszabályokat. Ezért szoktak kiállni a jogvédők még a nácik alanyi jogai mellett is. A jogállam állítólagos hívei azonban semmit se értenek az általuk zászlóra tűzött eszmékből, számukra csak a saját magánháborújúk értelmezhető.”

Hát akkor nézzük az én magánháborúmat. Hogy például Németországban éppúgy, mint Franciaországban a rasszista-antiszemita beszéd és uszítás véleménybűncselekményként létezik, és számos, jogerős elmarasztaló ítélettel végződő eljárás indult szélsőjobboldali rasszisták és újnácik (köztük politikusok) ellen, erre nem érdemes szót vesztegetni, mert közismert. Az azonban a kurucinfós nemzeti szabadságharcos bornírtság és gőg netovábbja, ha valaki úgy gondolja, hogy az ő földhözragadt okoskodása helytállóbb és érvényesebb, mint számos nemzetközi egyezménynek és az Emberi Jogok Európai Bíróságának álláspontja, ajánlása, sőt kötelező érvényű szabálya. A nevenincs szerzőpáros által hivatkozott cikkemben (Schiffer, Gyurcsány meg a szabadságjogok), és a két nappal később megjelent írásomban is (A szólásszabadságról egy tévedésben lévő barbár ürügyén) megadtam forrásokat ahhoz, hogy ha valaki alaposabban akar tájékozódni az európai jogértelmezésről, sőt az ENSZ égisze alatt született és Magyarországon is hatályos jogi normaként létező egyezményekről, megtehesse. Hogy a két álneves személy nem olvas, csak ír, azt értem, nem ők az egyedüliek. Hogy filozófiai alapvetésük szerint „tiltani csak bizonyos magatartásokat lehet, nem konkrét személyeket”, ez bájosan ostoba aranyköpés. Az meg tény, hogy láthatóan fogalmuk sincs arról, hogy csak azokat a jogi normákat lehet „a demokrácia és az emberi jogok hívei ellen” fordítani, amelyek kellőképpen gyáván és általánosan vannak megfogalmazva ahhoz, hogy tetszőlegesen legyenek értelmezhetők és felhasználhatók bárki ellen – például az önvédelemre kényszerült cigányok ellen. Ilyenek voltak azok az elvetélt jogalkotási kísérletek, amelyekkel a magyar törvényhozás próbálkozott a szocialista-liberális koalíció idején.


Mundo do avesso – flikcr/Eduardo Amorim

Úgyhogy elmondanám újra: Európában a rasszista közlések számítanak védelemre méltatlan tartalomnak, a rasszista közlések nem tartoznak az Emberi jogok európai egyezménye 10. szakaszának hatálya alá. Magyarországi viszonyokra lefordítva: a cigányozás meg a zsidózás. Más szóval a kurucinfó tartalmai, a Jobbik szövegei vagy „Egei” Traubi-tolvaj zsidója meg szocionista rezsimje. (Engem viszont nyugodtan és szabadon lehet leballibhisztérikázni, már csak azért is, mert a jelző nem rólam szól, hanem a bátor cikkírók és a Hírszerző etikájáról.)

És azt is megismétlem, sokadszor: szégyen, hogy Magyarországon évek óta háborítatlanul működik a kurucinfó, háborítatlanul szónokol a Jobbik, menetel a gárda (vagy bármi), virágzik a náci könyvkiadás, burjánzanak az újnáci „rockzenekarok”, és bizony szégyen az is, hogy kurucinfós, „a balliberálisok és áljobbos kollaboránsaik jogait” büszkén semmibe vevő, gyáva és sunyi, mert sem alja nézeteiket, sem politikai szarkeveréseiket a nevükkel nem vállaló szerzőket közöl a magát mértékadónak tekintő, egykor a Political Capital (Political Group), ma már a HVG hírnevét öregbítő Hírszerző, ez az állítólag liberális portál.

A kérdésem a Hírszerző szerkesztőihez és tulajdonosaihoz csak annyi: miért?

________________

Aki nem emlékszik rá, annak csak egy részlet a 2007. január 17-ei „Horváth”-féle „tényközlésből”: „Az tehát, hogy Orbán Viktor nem megvehető, tény, erkölcsi alapvetés, ami egyben kirobbanthatatlanná teszi őt a pártelnöki székből. A jobboldalon mégis léteznek olyan elégedetlen csoportok, amelyek elmozdítanák őt. De mely csoportokról, illetve kikről is lehet szó, s a Fidesz szavazóinak elhódítása és a nagytőke hatalmi céljainak elérése érdekében milyen politikai mozgás várható tőlük? Az egyik ilyen társaság a Terror Háza Múzeum igazgatója, Schmidt Mária körül alakul. A milliárdos vagyonú üzletasszony nyilvánosan és nem nyilvános körben tett megnyilatkozásai egyértelműsítik, hogy elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével. Nagy port kavart föl decemberben a Népszabadságnak írt cikke, amelyben egy irodalmi utalással (’Jones nem tér vissza’) félreérthetetlenül utalt arra: Orbán Viktor nem lehet a továbbiakban a jobboldal vezetője. A jobboldal mértékadó véleményformálói előtt ismert tény, hogy Schmidt egy új jobboldali párt létrehozása érdekében hetek óta megbeszéléseket kezdeményez a Fidesz politikusaival, polgármestereivel. Az üzletasszony politikai szándékainak eléréséhez a nagytőke képviselőiben lelt társakra, például Nobilis Kristóf milliárdos üzletember személyében, aki üzlettársa is egyben. De ma már a csoporthoz tartozik Magyarország regisztrált 100 leggazdagabbja közül Spéder Zoltán is, aki Csányi Sándor után az OTP második embere volt, s e pozíciójától a napokban vált meg. Az összetartozás látszatát erősíti az is, hogy a hírek szerint az Index hírportált működtető vállalkozásba – Nobilis Kristóf tulajdonos mellé – korábban beszállt csendestársként Spéder is, ami a rossz nyelvek szerint Csányi jóváhagyása nélkül nem történhetett meg. Ez azt is jelentheti, hogy Spéder a nagytőke politikai szereplésre kijelölt új személyisége. A csoport összetétele szempontjából nem hallgatható el az sem, hogy Schmidt Mária szűk baráti köréhez tartozónak tudhatja Gyurcsány Ferenc bizalmasát, Bajnai Gordont, aki a kormányban betöltött pozíciójánál fogva zsíros üzletekhez képes juttatni az említett üzletemberek vállalkozásait az önkormányzatokhoz áramló uniós pénzeken keresztül.”


Mihancsik Zsófia                   


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!