rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. június 8.

Jóri András adatvédelmi biztos


Bolgár György: Nagyon furfangos módját választotta annak, hogy megvédje az állását. Ön érti a viccet, nem biztos, hogy a hallgatók is, úgyhogy felvilágosítom őket. Zajlott itt az elmúlt 24 órában egy kisebb vita Ön és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő között, és Szijjártó úr azt nyilatkozta, hogy Ön bizonytalan a személyes karrierjét illetően, merthogy az új alaptörvényben a jelenlegi négy ombudsman helyett csak egy szerepel. És ezért kifogásolja ennek a bizonyos szociális konzultációs kérdőívnek az adatkezelését. De ha nem tetszik Önnek a kormány eljárása, akkor azt nem értem, hogy miért támadja őket nyíltan? Az Ön állása akkor maradna meg, ha megdicsérné őket, még akkor is, ha aggályai vannak, nem?

Jóri András: Én sem értem pontosan, mindenesetre jólesik, hogy valaki aggódik a karrierem miatt. Én nyugodt vagyok e tekintetben, nem tölt el aggodalom.

– Pedig most már eltölthetné, mert egy ilyen kemény miniszterelnöki kirohanás, hiszen az ő személyes szóvivője beszélt, nyilvánvalóan nem a miniszterelnök tudta nélkül, nem jelent sok jót az Ön karrierjére nézve.

– Nézze, én két dolog miatt csinálom ezt. Nem elsősorban egzisztenciális okokból, hiszen ügyvédként működtem sokáig, és fogok is még. A szakmai kihívás miatt, azt gondolom, hogy egy nagy megtiszteltetés, másrészt pedig hogy az eskümhöz híven a jogállamiságot szolgáljam, amíg a mandátumom tart.

– Akkor röviden legyen szíves, mondja el nekünk, hogy mi az Ön konkrét kifogása ezekkel a szociális kérdőívekkel kapcsolatban, amelyeken ugye vonalkód is szerepel, és a címzettek neve, lakcíme. Mi a baj ezzel? Aki akar, válaszol és vállalja a nevét, aki meg nem akar, az nem válaszol, és így tulajdonképpen nem vállalja.

– Hát persze, lehet ezt így mondani első látásra, de itt azért több probléma felmerül. Az első és legnagyobb, hogy azért a jogalkotó már régen, 1995-ben gondolt arra, hogyan lehet ilyen tevékenységet végezni. Ezt úgy hívják, hogy közvéleménykutatás, és alkotott is erről egy törvényt. Ebben számos garancia van, például a nevek és a vélemények elválasztásának abszolút követelménye. Tehát az anonimitás. Aztán adatkezelési tervet kell készíteni és még sok egyéb olyan dolog, amiket itt most nem részletezek. Az első nagy probléma ezzel a kérdőívvel, hogy valószínűleg végiggondolatlanság miatt ezt a törvényt egész egyszerűen nem alkalmazták. Egy másik jogi konstrukciót választottak, és így ez a garanciarendszer nem tud érvényesülni. Nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkező adatok sorsa mi lesz.

– Ez a jóhiszemű megközelítés, de lehet akár egy rosszabb hiszemű is. Hogy talán éppen tudni akarták, hogy milyen névhez milyen vélemény köthető.

– Igen, lehet persze mindenféle hiszemű megközelítés, de én igyekszem a jogszabályok oldaláról objektív módon vizsgálni a kérdést. Ez az egyik legnagyobb probléma, tehát hogy igazából nem látszik az a garanciarendszer, ami ezeknek az adatoknak a kezelését körülölelné. A másik pedig, hogy ugye szokták mondani, és Ön is itt említette, hogy hozzájárulnak. Ezzel az a probléma, hogy az adatvédelmi törvény szerint a hozzájárulásnak elég szigorú feltételei vannak, és ezeknek nem tesz eleget a kérdőíven található szöveg.

– Ebből a két okból törvénysértő a szociális kérdőív kiküldése és felhasználása.

– Pontosan így van.

– Mi van akkor, ha egy ilyen kvázi kormányzati közvéleménykutatás törvénysértő? Mit lehet akkor csinálni? Megtámadhatja valaki bíróságon? Mi a következménye ennek?

– Olyankor az van, amit én tettem. Tehát első lépésben felszólíthatom az adatkezelőt, vagyis ebben az esetben ezt a bizonyos hosszú nevű közszolgáltatási hivatalt, az adatok törlésére. Ha ő ennek nem tesz eleget, akkor van egy olyan hatósági hatásköröm is, hogy elrendelhetem az adattörlést, ez harminc nap elmúlta után történhet meg. És akkor még van egy lépés, ha ő ennek se tenne eleget, illetőleg ezzel nem értene egyet – ez már egy kötelező erejű határozat –, akkor bíróságon megtámadhatja. És akkor a végső döntést a bíró hozza meg.

– Az adattörlés végrehajtását Ön ellenőrizheti?

– Igen.

– Azt is tudják ilyenkor technikailag ellenőrizni, ha mondjuk a hatóság belemegy abba, hogy elfogadja az Ön törlési kérését? Vagy ez több mint kérés, ez utasítás ebben az esetben.

– Felszólítás.

– Felszólítás. Tehát elfogadja ezt és engedelmeskedik neki, akkor tudja-e Ön ellenőrizni, hogy mielőtt ezt megtennék, nem mentették-e el ezeket az adatokat, nem tették-e el valamilyen más rendszerbe, amit Ön nem tud megnézni?

– Hát igen, ezzel rátapintott a dolog gyengéjére. Ugye ez a Kubatov-ügynél már felmerült egyszer, annak idején a választások környékén, emlékszünk rá. Az a probléma, hogy illegális adatbázisok létét azt nem nagyon… Nem nagyon vannak meg azok a nyomozati eszközeim, amikkel lehetne ellenőrizni. Tulajdonképpen azt mondhatnám, hogy elvileg is elég nehéz lehet, hiszen ha erről ott megfelelő informatikai szakértelemmel valaki csinál egy másolatot, ez nem derül ki egyből, mondjuk a naplófájlokból, akkor utána már elég nehéz annak a sorsát nyomon követni. Az egy kis informatikai tárolón, egy pendrive-on elfér. Tehát innentől kezdve ez nem nyomon követhető. Pont ezért lenne jó, ha ilyen adatok egyáltalán nem keletkeznének vagy ilyen adatbázisok nem jönnének létre.

– Azt nyilatkozta, hogy az Európai Unióhoz, illetve bírósághoz fordul, hogy érvényesítse az álláspontját. De pontosan mivel kapcsolatban vagy milyen állásfoglalást vár az európai szervektől?

– Ez most egy másik téma szerintem.

– Ez a hivatal megszüntetése.

– Igen. Tehát a szociális konzultáció így fog zajlani, tehát az magyar bíróságon fog végződni. Aztán…

– Ezt nem lehet európai bíróság elé vinni egyébként? Ha például nem fogadják meg az Ön felszólítását, nem semmisítik meg az adatokat, fordulhat-e Ön ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz?

– Ebben az ügyben nem. Ebben az ügyben a magyar bíró mondja ki a végső szót. Ha egy érintett még tovább akar menni, akkor esetleg Strasbourgba mehet.

– De az nem az adatvédelmi biztos lenne, hanem egy olyan ember, akinek az adatait felhasználták.

– Így van, de azért én bízom a magyar bírósági rendszerben.

– Akkor miután itt megtette ezt a pontosítást, még egy pillanatig maradjunk az előző ügynél, a szociális kérdőíveknél. Szijjártó Péter ugyanis még egy dolgot közölt a nyilvánossággal, hogy nem is érti, hogy Ön miről beszél, mert ez a bizonyos központi hivatal már előre, a konzultáció megkezdése előtt felvette a kapcsolatot az Ön hivatalával, és több személyes egyeztetést folytattak az ombudsmannal és munkatársaival is. Ezek során pedig egyszer sem hangzott el kifogás a személyes adatok védelmével kapcsolatban. Erre az volt az Ön válasza, hogy ez nem igaz. Mi történt és mi nem?

– Az történt, hogy eljött ennek a hivatalnak az elnöke hozzám, előadta, hogy lesz egy ilyen szociális konzultáció névvel-címmel, a kérdőíveket már nyomtatják. Ezeket egyébként nem mutatták be a megbeszélésen.

– Ön nem is látta, hogy mi van a kérdőíven?

– Nem.

– Úgy tájékoztatták, hogy közben a tájékoztatás konkrét tárgya nem szerepelt ott?

– Így van. Tehát ez igazából egy előadás volt, hogy most ez fog történni. És ami a lényege volt, hogy van egy adatvédelmi nyilvántartás, amit én vezetek, amibe minden adatkezelést be kell jelenteni, ebbe ők megtennék a bejelentést, mondták. Erre én, hogy szívesen fogadom, egyébként pedig vizsgálatot fogok indítani az ügyben. Ez így is történt, kiment a levél, hogy nyilvántartásba veszem az adatkezelést, ez kötelezettségem egyébként, tehát ez nem jogszerűséget igazol – és egyben meg is indítom a vizsgálatot. Ez volt az első találkozó. A második kettő, úgynevezett egyeztetés, az pedig az volt, hogy a kollégáim elmentek a központi hivatalba és ott kérdéseket tettek fel az ott dolgozóknak az adatkezelés menetéről.

– Magyarán az előzetes konzultáció sem tartalmilag, sem formailag nem úgy zajlott, ahogy a miniszterelnök szóvivője ezt a nyilatkozatában beállította. Akkor térjünk át az európai próbálkozáshoz, hogy tudniillik Ön szerint az új alkotmányban lefektetett, hát ez már több mint terv, ez tény, hogy a négy ombudsman helyett csak egy marad, az Ön hivatala pedig hatósággá, gyakorlatilag kormányhatósággá változik. Ez ellentétes az európai jogszabályokkal. Miért? Hiszen nem minden országban van önálló adatvédelmi biztos. Vannak olyan régóta demokratikus országok, ahol csak egyetlen ombudsman van.

– Az ombudsmankérdést itt félre is tehetjük, igazából az adatvédelmi biztosok mindenhol mások, mint egy ombudsman. Leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy minden európai országban van vagy adatvédelmi biztos vagy adatvédelmi hatóság. Ilyen országok is vannak. Ombudsman nem minden európai országban van. Az EU adatvédelmi irányelve előírja egy ilyen független szervezetnek a működését.

– És a dolog lényege az, hogy független legyen?

– Igen, hogy független legyen. Érdekes, hogy ma kaptam meg, ez egyébként egészen abszurd, az új adatvédelmi törvény tervezetét. Most hozták fel a kollégáim. Ezt elmondom azért a hallgatóknak. Most mennyi az idő?

– Fél öt van.

– Fél öt és az van ráírva… ma ugye 8-a van. Navracsics Tibor aláírása, az van ráírva, hogy 2011. június 8-án 14 óráig tehetem meg az álláspontomat erről. Tehát… itt az időutazásban még nem vagyok járatos.

– Nem nézte a postáját időben?

– Nem tudom, ez most érkezett. Mindenesetre ez a törvény felállít egy független hatóságot. Csak az a probléma ezzel, hogy ez a mostani intézmény függetlenségét sérti. És éppen ezért fogom ezt megtámadni.

– Mert a mostani független intézményt megszünteti.

– Pontosan. Így történne.

– Nem tehetné meg, mert a mostani európai szabályok szerint a kormány nem szüntethetné meg ezt a független intézményt éppen azért, mert független?

– Pontosan. Tehát ezt úgy képzelik itt talán a jogalkotók, amennyire ezt reprodukálni tudom, hogy van az alkotmány, az alaptörvény, és akkor ebből a változásból eredően most létre lehet hozni egy új intézményt. Csakhogy igazából az alaptörvény fölött ott van az Európai Unió adatvédelmi irányelve és az EU alapjogi chartája, aminek keretében ennek a független intézménynek a függetlenségét sérti evidens módon a megszüntetése, és elég radikálisan.

– Hova fordulhat az Európai Unión belül?

– A bizottsághoz első körben.

– Akkor ők, még az is lehet, hogy viszonylag gyorsan fognak lépni, nem?

– Ezt majd meglátjuk, ez még a jövő zenéje.

– Szóval ez nem olyan, mint egy bírósági eljárás, amely évekig elhúzódhat, lehet, hogy a bizottság első körben azt mondja, hogy ezt aggályosnak tartjuk, és a kormány megérti.

– Majd meglátjuk, hogy mi lesz. Ez egy elég bonyolult jogi eset lesz.

– Megint túl jóhiszemű vagyok.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái