Jóri András kontra kormányszóvivő és kormányhivatal
- Részletek
- Szemle
- 2011. június 10. péntek, 03:10
- Galamus-csoport
Az adatvédelmi biztos, Jóri András keddi állásfoglalása szerint sérti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásait a szociális konzultáció keretében végzett adatkezelés, mert nem biztosítja az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, ezért a beérkezett kérdőíveken szereplő személyes adatokat törölni kell. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő erre reagálva azt mondta: „sajnos azt kell feltételeznünk, hogy Jóri úr most megjelentetett levelét személyes motivációk indokolják, az új alaptörvény ugyanis a jelenlegi négy ombudsman helyett egy ombudsmanról beszél, és jól láthatóan Jóri úr bizonytalan személyes karrierjét illetően. Mi ennek tudjuk be ezt a levelet. Csütörtökön a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is megszólalt az ügyben.
A hivatal
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) csütörtökön közleményben utasította vissza Jóri András adatvédelmi biztos állítását, miszerint a szociális konzultációval összefüggő feladatok ellátására kijelölt KEK KH nem egyeztetett volna vele a konzultáció folyamatával kapcsolatban a kérdőívek megszemélyesítéséről és a válaszok feldolgozásáról.
A közlemény szerint az adatvédelmi biztos május 5-én munkatársa, Bártfai Zsolt kíséretében személyesen egyeztetett Vetési Ivánnal, a KEK KH vezetőjével és Szalay László elnökhelyettessel, majd május 10-én a KEK KH bejelentése alapján 00003-0014 nyilvántartási azonosítóval, Nemzeti Konzultációs Nyilvántartás megnevezéssel az adatvédelmi nyilvántartásba vette a szociális konzultációs kérdőívekre választ adókkal való további kapcsolattartással összefüggő feladatok ellátását.
A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter szerdán ugyanezt közölte az MTI-vel: három alkalommal tájékoztatta a KEK KH az adatvédelmi biztost a szociális konzultáció kérdőívéről, annak megszemélyesítési módjáról, valamint a feldolgozás menetéről.
„Ezen alkalmakkor sem az adatvédelmi biztos, sem kollégái semmifajta kifogást nem jeleztek.”
***
Az adatvédelmi biztos
Jóri András erről Bolgár Györgynek a következőket mondta:
Bolgár György kérdésére, hogy Szijjártó Péter [és most már a KEK KH] állítása szerint a hivatal már előre, a konzultáció megkezdése előtt felvette a kapcsolatot az adatvédelmi biztossal, és több személyes egyeztetést folytattak vele és munkatársaival, ám ezek során egyszer sem hangzott el kifogás a személyes adatok védelmével kapcsolatban, Jóri András ezt válaszolta:
„Az történt, hogy eljött ennek a hivatalnak az elnöke hozzám, előadta, hogy lesz egy ilyen szociális konzultáció névvel-címmel, a kérdőíveket már nyomtatják. Ezeket egyébként nem mutatták be a megbeszélésen.
– Ön nem is látta, hogy mi van a kérdőíven?
– Nem.
– Úgy tájékoztatták, hogy közben a tájékoztatás konkrét tárgya nem szerepelt ott?
– Így van. Tehát ez igazából egy előadás volt, hogy most ez fog történni. És ami a lényege volt, hogy van egy adatvédelmi nyilvántartás, amit én vezetek, amibe minden adatkezelést be kell jelenteni, ebbe ők megtennék a bejelentést, mondták. Erre én, hogy szívesen fogadom, egyébként pedig vizsgálatot fogok indítani az ügyben. Ez így is történt, kiment a levél, hogy nyilvántartásba veszem az adatkezelést, ez kötelezettségem egyébként, tehát ez nem jogszerűséget igazol – és egyben meg is indítom a vizsgálatot. Ez volt az első találkozó. A második kettő, úgynevezett egyeztetés, az pedig az volt, hogy a kollégáim elmentek a központi hivatalba és ott kérdéseket tettek fel az ott dolgozóknak az adatkezelés menetéről.”
Szerdai közleményében még azt is hozzátette: a munkatársai által gyűjtött információk felhasználásával alakította ki az állásfoglalását, amelyet kedden hozott nyilvánosságra.
***
A hivatal
A hivatal szerint az adatkezelés jogalapja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján az érintett polgárok önkéntes hozzájárulása.
Közleményükben azt írják: „Határozottan állítjuk, hogy nem történik jogosulatlan adatkezelés tekintettel arra, hogy kizárólag azok adatait kezeljük, akik ehhez információs önrendelkezési joguk gyakorlásával írásban hozzájárultak. Ezzel együtt visszautasítjuk az állami nyilvántartások jogszerű kezelésével összefüggő közbizalom megingatását célzó kijelentéseket.”
***
Az adatvédelmi biztos
A szociális kérdőíveken vonalkód is szerepel, és a címzettek neve, lakcíme. Mi a baj ezzel? – tette fel a kérdést Bolgár György a Megbeszéljük című műsorban Jóri Andrásnak. Hiszen aki akar, válaszol és vállalja a nevét, aki meg nem akar, az nem válaszol, és így tulajdonképpen nem vállalja. A válasz:
„Hát persze, lehet ezt így mondani első látásra, de itt azért több probléma felmerül. Az első és legnagyobb, hogy azért a jogalkotó már régen, 1995-ben gondolt arra, hogyan lehet ilyen tevékenységet végezni. Ezt úgy hívják, hogy közvéleménykutatás, és alkotott is erről egy törvényt. Ebben számos garancia van, például a nevek és a vélemények elválasztásának abszolút követelménye. Tehát az anonimitás. Aztán adatkezelési tervet kell készíteni és még sok egyéb olyan dolog, amiket itt most nem részletezek. Az első nagy probléma ezzel a kérdőívvel, hogy valószínűleg végiggondolatlanság miatt ezt a törvényt egész egyszerűen nem alkalmazták. Egy másik jogi konstrukciót választottak, és így ez a garanciarendszer nem tud érvényesülni. Nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkező adatok sorsa mi lesz.
– Ez a jóhiszemű megközelítés, de lehet akár egy rosszabb hiszemű is. Hogy talán éppen tudni akarták, hogy milyen névhez milyen vélemény köthető.
– Igen, lehet persze mindenféle hiszemű megközelítés, de én igyekszem a jogszabályok oldaláról objektív módon vizsgálni a kérdést. Ez az egyik legnagyobb probléma, tehát hogy igazából nem látszik az a garanciarendszer, ami ezeknek az adatoknak a kezelését körülölelné. A másik pedig, hogy ugye szokták mondani, és Ön is említette, hogy hozzájárulnak. Ezzel az a probléma, hogy az adatvédelmi törvény szerint a hozzájárulásnak elég szigorú feltételei vannak, és ezeknek nem tesz eleget a kérdőíven található szöveg.
– Ebből a két okból törvénysértő a szociális kérdőív kiküldése és felhasználása.
– Pontosan így van.”
____________________
Az ombudsman állásfoglalásának teljes szövege itt olvasható
Lásd még Lévai Júlia írását: Szijjártó motivációkat saccol
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
