rss      tw      fb
Keres

Kongresszus az MSZP jövőjéről – hírösszefoglaló


Előzmények, előzetes célok

Zárt ülést tartott szombaton az MSZP kongresszusa. A tanácskozáson az elnökség javaslata alapján a szocialista párt kívánatos szövetségi politikájáról és szervezetéről mondták el véleményüket a küldöttek.

Az MSZP elnöksége azt javasolta, vitassák meg, olyan baloldali néppárt maradjon-e az MSZP, amely nyitott a szövetségkötésre minden demokratikus ellenzéki erővel, vagy „oldják fel” az MSZP-t egy liberális és konzervatív értékrendet valló embereket is magában foglaló demokrata pártban. Emellett a kongresszus napirendjére vennék, hogy vezérelvű, vagy a demokratikus működést megtartó, alulról felfelé szerveződő párt legyen az MSZP.

Mesterházy Attila a választmány május végi ülésén közölte: az MSZP jövőjéről szóló vitákat korrekt és átlátható módon kell lezárni, ezért azt javasolja, hogy június 18-án tartsanak kongresszust, ahol a többség eldöntheti, milyen pártot szeretne. A szocialisták között ugyanis hosszú ideje vita folyik a párt átalakításának mikéntjéről: Gyurcsány Ferenc és köre konzervatívok és liberálisok előtt is nyitott gyűjtőpárttá alakítaná az MSZP-t, míg a pártvezetés szerint együtt kell működni más demokratikus erőkkel, de az MSZP nem lehet azok olvasztótégelye.

A pártelnök szerint ezt a vitát le kell zárni a kongresszuson, ahol határozatba foglalják az MSZP számára kívánatosnak tartott politikai irányt, szavazni fognak róla és a voksolás eredménye mindenkire kötelező.

Komoly vitát vetített előre, hogy Gyurcsány Ferenc szerint az elnökség kérdései pontatlanok, manipulatívak, szándékosan félreértelmezik az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform céljait. Egyetértés így csak az Orbán-kormány eddigi tevékenységét véleményező politikai nyilatkozat elfogadásáról volt valószínűsíthető, ezzel kapcsolatban ugyanis hasonló álláspontot fogalmazott meg a pártvezetés és a Gyurcsány-platform.

A kongresszus egyébként úgynevezett munkakongresszus volt, amelyen a tisztújítás kizárt, és az alapszabályt érintő döntések sem születhetnek.

Bár a programtanács legutóbbi ülésén a pártszakadás is szóba került lehetséges forgatókönyvként, a kongresszus jelmondata az volt: „Egység Magyarországért”, amit Mesterházy Attila úgy indokolt: az MSZP-ben az elmúlt hónapokban csak erősödött az egység iránti vágy.

***

Gyurcsány a sajtónak a kongresszus előtt

Gyurcsány Ferenc biztos abban, hogy az MSZP szombati kongresszusa után is a szocialista párt tagja marad. A volt miniszterelnök a rendezvényre érkezve újságíróknak azt mondta: az őszödi beszéd kiszivárogtatásának ügye „politikai és erkölcsi fekély”, ezért mindenkinek az áll érdekében, hogy kiderüljön, ki adta át a róla készült hangfelvételt a sajtónak.

A volt miniszterelnök az esetleges pártszakadást firtató kérdésre úgy válaszolt: „dehogy lesz szakadás, csak az eső ne szakadjon délután”.

Arra a kérdésre, hogy mi állt abban a borítékban, amelyet Mesterházy Attila pártelnöknek küldött, és amely állítása szerint az őszödi beszéd feltételezett kiszivárogtatóinak nevét tartalmazta, közölte: ha el akarná mondani, megtette volna korábban, azonban tartja magát ahhoz, hogy amíg nem tud biztosat, senkit sem vádol meg nyilvánosan. A borítékot pedig azért adta át a pártelnöknek, mert az elmúlt hetekben azzal vádolták, hogy ő hozta nyilvánosságra az őszödi beszédről készült hangfelvételt, „és ehhez mintha nem lett volna szava senkinek sem”. Nem szándékozik a kongresszuson elmondani, amit erről az ügyről tud, de ha a kongresszus kötelezi erre, nem tud mit tenni. Véleménye szerint azonban megdönthetetlen bizonyítékok híján nem szabad „locsogni”.

Értesülései szerint a 2010-es parlamenti választás előtt a Nemzetbiztonsági Hivatal lényegében eredmény nélkül zárta le az ügyben évekig folyó vizsgálatot. Mint mondta, a titkosszolgálat biztosan többet tud, mint ő, de „nem eleget ahhoz, hogy terítsék a lapokat”. „Biztosat arról sem tudunk, hogy ki ölte meg Kennedyt, pedig az ennél nagyobb ügy” – mondta. Ugyanakkor az MSZP-ben szerinte mindenkinek az áll érdekében, neki a leginkább, hogy kiderüljön, ki hozta nyilvánosságra a felvételt.

Kovács László, az MSZP alelnöke újságíróknak nyilatkozva arról beszélt: azt, hogy ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet, közvetlenül a nyilvánosságra jutását követően kellett volna kivizsgálni, nem öt év elteltével.

***

Szijjártó közbeszól

A miniszterelnök szóvivője így reagált a kongresszusra: „Az emberek tavaly lezárták a múltat. Az, hogy ennek a múltnak a szereplői hogyan és miről vitatkoznak egymással, már nem érdekli az embereket”.

***

Információk a kongresszusról

Török Zsolt szóvivő tájékoztatása szerint a küldöttek a Himnusz eléneklésével kezdték a kongresszust, majd a pártelnököt követően a platformok vezetői és a küldöttcsoportok kapnak szót. A 436 küldöttből több mint 360-an érkeztek meg a kongresszus kezdetére, így a testület határozatképes volt. A szóvivő szerint az MSZP tagjai közül sokan mondták azt, hogy „hagyjátok már abba”, a többség azonban egyértelműen úgy véli, szükség van „megfelelő mederben lefolytatott vitára”. Kérdésre megjegyezte, hogy a mellőzését nyílt levélben kifogásoló Kósáné Kovács Magda, a párt korábbi európai parlamenti képviselője azért nem kapott meghívást, mert a kongresszuson a párt alapszabálya csak a tanácskozási jogú meghívottak, valamint a küldöttek, illetve egyéb tisztségviselők vehetnek részt.

***

Mesterházy: erős és egységes baloldalra van szükség

Egy erős és egységes baloldal fontosságáról beszélt Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a párt szombati kongresszusa elején elmondott beszédében - közölte Török Zsolt szóvivő újságírókkal az eseménynek helyt adó SYMA csarnokban.

Mesterházy azt mondta, mindent megtesz az erős és egységes baloldal fenntartása érdekében, hiszen szerinte csak így lehet leváltani az országot „tönkretevő” kormányt. A szocialista párt reális alternatívát kínál a kabinettel szemben, emellett egyszerre képviseli a leszakadt, hátrányos helyzetben élőket és azokat, akiknek fontos a szabadság és az alkotmányos jogok.

A pártelnök emlékeztetett rá, hogy egy évvel ezelőtt több elemző az MSZP széthullását jósolta, ezzel szemben a párt a legfrissebb felmérések szerint 28 százalékra tudta emelni támogatottságát a biztos pártválasztók körében. Mesterházy Attila szerint ezt részben a szocialista párt társadalmi kapcsolatainak újjáépítésével sikerült elérniük.

***

Kiss Péter: karakteres baloldali néppárt, de nem megtagadva a liberalizmust

Török Zsolt elmondta: Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés vezetője egy olyan karakteresen baloldali néppárt szükségességét hangsúlyozta, amely nem tagadhatja meg a liberalizmust. A volt kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: a „baloldaliság nem lehet egyenlő az osztogatással”, szavai szerint esélyteremtésre, az igazságosságra törekvésre, a szabadság iránti vágyra és szolidaritásra kell építeni.

***

Gyurcsány: Szili elment, a szilizmus megmaradt

Gyurcsány Ferenc azt mondta a szocialisták szombati kongresszusán, hogy bár Szili Katalin távozott, „a szilizmus megmaradt az MSZP-ben”.

Az MTI értesülése szerint Gyurcsány Ferenc – aki Mesterházy Attila és Kiss Péter után szólalt fel – beszédében nevesítette Baja Ferencet és Lamperth Mónikát, felidézve, hogy előbbi „szinte könyörgött, hadd legyen miniszter vagy államtitkár” a Gyurcsány-kormányban, az utóbbi pedig „sírt a vállán, hogy hadd maradjon miniszter”. Szekeres Imrének azt rótta fel, hogy egy közelmúltbeli cikkében a Gyurcsány-kabinet száz lépés programját nevezte a költségvetési hiányt növelő legnagyobb osztogatásnak, míg Puch Lászlót állítólag azzal vádolta, megpróbált valakit rávenni, hogy „egy folyamatban lévő ügyben ellene valljon”.

A volt kormányfő ezután megkérdezte, a küldöttek közül ki akar részt venni a pártszavazáson, amelyet az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform kezdeményezett, majd azt állapította meg, hogy a küldöttek nagyjából 80 százaléka felemelte a kezét, az elnökség első sorokban ülő tagjai azonban nem. Minderről Gyurcsány Ferenc névtelenül nyilatkozó támogatóinak egyike beszélt az MTI-nek.

Török Zsolt, az MSZP szóvivője a platformvezetők felszólalásait követően megerősítette: Gyurcsány Ferenc több szocialista politikussal szemben kritikát fogalmazott meg az ügyben, „hogy miért, miben támogatták vagy nem támogatták, és milyen módon álltak ki mellette”.

A volt miniszterelnök Mesterházy Attila pártelnököt is bírálta, amiért ledarálta azt a borítékot, amelyben azok nevét írta le, akik szerinte kiszivárogtatták az őszödi beszédet.

„Bizonyos típusú magatartásokat határozottan kezeltem”, reagált az ülés után Gyurcsány a beszédéből kiszivárogtatott részletekre, de azt mondta, ezeket a megjegyzéseket nem a nyilvánosságnak szánta.


Visszavágások Gyurcsánynak

Az Index szerint Puch László a kongresszuson későbbi felszólalásában nem maradt adósa Gyurcsánynak, egy nagy hasonlatban foglalta össze véleményét miniszterelnöki tevékenységéről. Puch szerint Gyurcsány olyan volt, mint egy buszvezető, aki egyre gyorsabb ütembe hajszolta bele a járművet, és amikor már képtelen volt megállni a szakadék szélén, kiugrott a kormány mögül, most pedig, mondta Puch, hogy megint a felszínre hozták a szakadékból a buszt, a kiugrott vezető újra vissza akar kérezkedni a volán mögé.

Baja Ferenc is keményen szólt vissza az őt bíráló Gyurcsánynak Baja szerint ő sohasem akart szolgálni egyetlen pártvezetőt vagy miniszterelnököt sem, és ezt egyik vezető sem akarta kikényszeríteni, az összes közül az egyetlen ilyen Gyurcsány Ferenc volt. „Ő azt akarta, hogy szolgáljuk”. A kongresszuson beszólt a volt miniszterelnöknek Szekeres Imre is és a párt több képviselője és vezetője is, írja az Index.

***

Baja: Gyurcsány vonja vissza a szavazási kezdeményezést

Az MTI szerint a tanácskozáson Baja Ferenc, a Szocialista Platform vezetője felvetette: a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció vonja vissza pártszavazási kezdeményezését, ellenkező esetben pedig a kongresszus fogadjon el erre irányuló határozatot. Az értesülést Török Zsolt nem akarta kommentálni. Ahogy azt sem, hogy sajtóértesülés szerint Baja Ferenc azt kezdeményezte, a kongresszus szólítsa fel a kormányfőt arra, hogy nevezze meg, kiket gyanúsít az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával.

Török Zsolt szóvivő megerősítette, több küldött is egyetértett a Baja Ferenc által felvetett javaslattal: a kongresszus hozzon döntést arról, hogy ne legyen pártszavazás.

***

Lendvai Ildikó: Ne bűnbakokat, hanem vitákat

Török Zsolt szóvivő szerint Lendvai Ildikó arról beszélt, hogy a pártban mélyebb vitát kell lefolytatni annál, mint hogy az egyes csoportok bűnbakokat neveznek meg. A volt pártelnök és frakcióvezető szerint az MSZP az elmúlt időszakban a lehetőségekhez képest baloldali politikát folytatott, és az elmúlt nyolc évben is számos eredményt ért el például az oktatás, a közfoglalkoztatás területén, miközben „voltak botlások is”.

Az MSZP szóvivője a reggel óta tartó tanácskozás közben újságíróknak elmondta: a Lendvai Ildikó vezette testület Iránytű néven összegezte javaslatait, amelyet az őszi kongresszus előtt az elnökség is megvitat majd. Ősszel történhetne meg az alapszabály módosítása is, amit az tehet szükségessé, ha eredményesen zárul a Demokratikus Koalíció Platform által kezdeményezett, a többi között közvetlen pártelnökválasztást szorgalmazó pártszavazás.

***

Több felszólaló baloldali fordulatot sürgetett

Török Zsolt beszámolója szerint több felszólaló is baloldali fordulatot sürgetett az MSZP szombati kongresszusán. Szanyi Tibor és Lukács Zoltán, a párt Komárom-Esztergom megyei elnöke egyaránt az MSZP balra fordulását sürgette. Lukács Zoltán hozzászólását nagy taps fogadta, amit ő azzal nyugtázott, hogy megítélése szerint „80 százalék megtapsolta”. (Utalás Gyurcsány Ferenc korábbi felszólalására.)

Kovács László, a párt alelnöke azokról a javaslatokról beszélt, amelyeket az elnökség megtárgyalni javasolt. Szerinte az MSZP-nek demokratikus, és nem vezérelvű pártnak kell lennie, a szocialistáknak karakteresen baloldali politikát kell folytatniuk, és együttműködniük érdemes liberálisokkal, „demokratikus konzervatívokkal”, nem pedig beolvasztani őket. A volt uniós biztos azt is mondta: valós megállapodásra van szükség a pártban az MSZP értékrendjéről, szövetségi politikájáról és arról, hogy kiket képviselnek, ez szükséges a „tartós egységhez”, és ahhoz, hogy az MSZP váltópárti jellege erősödjön.

Ugyanakkor Baracskai József, az MSZP Zala megyei elnöke, a Demokratikus Koalíció tagja a pártszavazás, így a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjesztése mellett érvelt - közölte Török Zsolt.

***

Kongresszusi önmeghatározás: Nyitott, demokratikus, baloldali néppárt

A szocialista párt kongresszusa szombaton olyan nyitott, demokratikus, baloldali néppártként határozta meg az MSZP-t, amely a politikai és szervezeti önállóság tiszteletben tartásával sokszínű, érték- és programalapú szövetségkötésre készül az Orbán-kormány leváltásában érdekelt pártokkal, mozgalmakkal és civil szervezetekkel. Rögzítették továbbá, hogy az MSZP nem vált nevet. A testület emellett kétharmados többséggel úgy döntött: felkéri a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platformot, hogy fontolja meg pártszavazási kezdeményezésének visszavonását. A volt miniszterelnök azt mondta, megfontolják, de arról is beszélt, hogy bár a kongresszuson kisebbségbe kerültek, azon kell dolgozni, „hogy a kisebbségből többség legyen”.

Mesterházy Attila pártelnök a testület ülését követően hangsúlyozta: a 94 százalékos támogatottsággal elfogadott határozat értelmében nem az MSZP-n belül akarják integrálni az Orbán-kormánnyal elégedetlen liberális és konzervatív embereket, ugyanakkor minden olyan szövetségre hajlandók, amelynek eredményeként 2014-ben le tudják váltani a kormányt. Örül, hogy az elmúlt hetek vitái után lényegében konszenzusra jutottak, és beteljesült az Egység Magyarországért elnevezésű kongresszus mottója. Hozzátette: a titkos voksoláson több mint háromszáz küldött közül csak 15-en szavaztak nemmel, ennél pedig a Demokratikus Koalíció tagjai jóval nagyobb számban voltak jelen, vagyis többségük ugyancsak egyetértett a határozattal. Az elfogadott dokumentum kimondja, hogy az MSZP az európai szociáldemokrácia értékei alapján a kor kihívásainak megfelelő, progresszív, felelős, modern baloldali politikát akar folytatni, és továbbra is Magyar Szocialista Párt néven kíván működni.


Kongresszusi határozat az erkölcsi alapelvekről

A határozatban a kongresszus felszólítja az alapszabály-szerkesztő bizottságot, tegyen javaslatot arra, hogy a szigorúbb etikai normákat érvényesíthessék, a párt gazdálkodása átláthatóbb, működése hatékonyabb legyen, valamint tegye lehetővé, hogy szigorúbban szabályozzák az összeférhetetlenséget, illetve hogy biztosítsák a párttagok és szimpatizánsok aktívabb részvételét. Ugyanakkor a határozat arra hívja fel a szocialista párt tagjait, szervezeteit és testületeit, hogy határozottan lépjenek fel azokkal szemben, akik veszélyeztetik az MSZP egységét és választói megítélését, valamint rögzíti, hogy a magánvélemények nyilvánosság előtti megfogalmazását, a nyilvánosságon keresztül megvívott személyes vitákat súlyos etikai vétségnek tekintik.


Kongresszusi politikai nyilatkozat

Mesterházy Attila arról is beszámolt, hogy a kongresszus ellenszavazat nélkül fogadta el az Orbán-kormány elmúlt évét bíráló politikai nyilatkozatot. Eszerint a kormány „antidemokratikus, nemzet- és társadalomellenes politikája (...) kilátástalanságba és bizonytalanságba kergeti az embereket, és veszélybe sodorja Magyarország jövőjét”, intézkedései nyomán pedig demokratikus, gazdasági és szociális válság alakult ki.


A kongresszus a Gyurcsány-féle pártszavazási kezdeményezésről

Nem volt ugyanakkor egyetértés a Gyurcsány-platform pártszavazási kezdeményezésének megítélésével kapcsolatban. Végül a küldöttek kétharmada támogatta azt a sajtóértesülések szerint Baja Ferenc és Szekeres Imre által felvetett javaslatot, amely az egyebek mellett közvetlen pártelnökválasztást szorgalmazó népszavazási kezdeményezése visszavonását kérte a Demokratikus Koalíciótól. (A pártszavazást helytelenítő határozatot a kongresszus titkos szavazáson kétharmados többséggel, 202 igen, 105 nem, 4 érvénytelen szavazattal fogadta el).

***

Gyurcsány a kongresszus határozatairól

Az önmeghatározó dokumentumot Gyurcsány Ferenc újságíróknak nyilatkozva jó kompromisszumnak nevezte. Azt mondta, fontos volt számukra, hogy az MSZP nyitott baloldali pártként határozza meg magát, és ne akarjon balra fordulni. Az etikai normákra tett kongresszusi javaslatról Gyurcsány Ferenc véleménye az volt, hogy nagyobb részt egybeesik a Demokratikus Koalíció céljaival.  Gyurcsány a kongresszust követően elmondta: meglepte a pártszavazási javaslat visszavonására irányuló döntés, mivel előzőleg az a megállapodás született, hogy ha platformja befejezi a pártszavazás kiírását célzó aláírásgyűjtést, az elnökség kezdeményezi a voksolás kiírását, s ez így is történt. A volt kormányfő elmondta: azt látja, hogy ezt a megállapodást most „valakik nem akarják betartani”, ennek ellenére megfontolják a kongresszus kérését. A választmány korábbi döntése alapján a pártszavazás jövő szerdán kezdődne, azaz a Demokratikus Koalíciónak három napja maradt a döntésre.

Az Index információi szerint a kongresszuson a készülő határozati javaslat ellen Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter szólalt fel. (A kongresszus előtt adott interjúját a Népszabadság közölte.) Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a párt testületei és a párt vezetése szavát adta arra, hogy megtartják a pártbeli referendumot. A Demokratikus Koalíció ezután abba is hagyta a kezdeményezést támogató aláírásgyűjtést. Molnár Csaba szerint a mostani határozattal a párt vezető politikusai megszegték a korábbi megállapodásokat.

Mesterházy a Molnár által megfogalmazott vádakra válaszul kijelentette: ő nem szegett meg egyetlen megállapodást sem. A kongresszus az MSZP legfőbb döntéshozó fóruma, mégse kötelező érvényű határozatot, hanem udvarias kérést intéztek a Demokratikus Koalícióhoz.


Gyurcsány az erőviszonyokról

A volt kormányfő ismét megerősítette: támogatóival együtt marad a szocialista pártban. Szerinte jelenleg az MSZP tizenöt tagú elnökségéből legfeljebb ketten, a megyei elnökök közül hárman-négyen állnak mellette, míg a frakcióban, „ha megfeszítik magukat”, tíz fölé kerülhet azoknak a száma, akik egyetértenek vele. Ugyanakkor „a kongresszuson egyharmad, a párttagoknak pedig talán a fele” támogatja. Megjegyezte, azért kell dolgozni, hogy a kisebbségből többség legyen.

Gyurcsány azt is megemlítette, hogy a kongresszuson nem született olyan határozati javaslat, amely arra kérte volna, hogy hozza nyilvánosságra azoknak a nevét, akik feltételezése szerint kiszivárogtatták az őszödi beszédet.

***

Értékelések

Az Origo szerint „Leszavazta Gyurcsány törekvéseit az MSZP kongresszusa”

A Népszabadság szerint udvarias kosarat kapott Gyurcsány, és Mesterházyék győzelmét hozta a kongresszus.


Forrás: MTI, Origo, Index


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!