Viszonyunk a szomszédainkkal
- Részletek
- Szemle
- 2011. június 23. csütörtök, 03:58
- Galamus-csoport
Szlovén miniszterelnök: Magyarországot elszigeteljük – A szlovák külügyminisztérium és a külügyminiszter véleménye a Velencei Bizottság állásfoglalásáról – A magyar és a román külügyminisztérium a gyulafehérvári incidensről – Horvátországi vád a Mol ellen – Egyéb afférok
Szlovén miniszterelnök: Magyarországot elszigeteljük
Borut Pahor szlovén miniszterelnök egy május végi háttérbeszélgetésen
„Amint véget ér a magyar EU-elnökség, politikailag elszigeteljük Magyarországot, teljes mértékben. Már most is, látták Orbánt az elnökséget ellátó ország vezetőjeként az EU nevében beszélni? Sehol. Amint vége az elnökségnek, Magyarország elszigetelődik...” – mondta Borut Pahor szlovén miniszterelnök még május végén a szlovén sajtó egyes képviselőivel rendezett háttérbeszélgetésen, számolt be róla hétfőn az Index.
Az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt honlapjának beszámolója szerint két hete jelentek meg a szlovén sajtóban a Borut Pahor és a kormányközeli médiumok informális beszélgetéséről készült hangfelvételek.”
A magyar Külügyminisztérium visszautasítja Borut Pahor szlovén kormányfő kritikáját a magyar alaptörvényről és néhány más, a jelenlegi kormányzati ciklusban megalkotott jogszabályról, valamint Orbán Viktor miniszterelnök személyéről. A tárca közleményében, amelyet hétfőn juttatott el az MTI-hez, kifejtették: a bírálatok május 28-án, egy a szlovén sajtó képviselőivel folytatott háttérbeszélgetésen hangzottak el. Az ügyben Prőhle Gergely helyettes államtitkár múlt kedden hivatalában közölte Szlovénia budapesti nagykövetével, Darja Bavdaz Kurettel, hogy magyar részről visszautasítják a szlovén kormányfő által elmondottakat, egyúttal kijelentette: elvárják, hogy a szlovén fél nyilatkozatban reagáljon a történtekre.
A magyar reakció eredményeként Borut Pahor hétfőn a ljubljanai magyar nagykövetnek személyesen adta át Orbán Viktornak címzett levelét, egyben jelezte, hogy személyes találkozón szeretné tisztázni a kérdést a kiváló magyar-szlovén kapcsolatok megőrzése érdekében.
Schöpflin György szerint európai összbaloldali összeesküvésről van szó
Az Index hétfői cikkében egyébként azt írja, a kijelentéseket Schöpflin György, a Fidesz-KDNP Európai Parlamenti képviselőjének blogjában idézték. Schöpflin szerint baloldali összeesküvés áll a háttérben: „Nem, nem, nehezen lehet elfogadni, hogy Pahor csupán saját ellenszenvének ad nyilvánosságot. (...) Pahor kormánya baloldali, és ebből az kategóriából már csak összesen négy maradt az EU-ban (ráadásul a görög és spanyol kormányok körül nagyon is ritkul a levegő), arról nem is szólva, hogy Pahor kormánya elvesztette parlamenti többségét.” „Arról lehet szó, hogy Pahor mozgósít, illetve hogy valamelyest elhamarkodva ugyan, világossá teszi az összeurópai baloldal jövőbeli taktikáját: Magyarországot és kormányát kell kinyilvánítani Európa legaljasabb jobboldali gonosztevőjének".
***
A szlovák külügyminisztérium és a külügyminiszter véleménye a Velencei Bizottság állásfoglalásáról
A szlovák külügyminisztérium hétfőn üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását az új magyar alkotmányról. A tárca sajtóosztálya szerint ez az állásfoglalás teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él. A pozsonyi közlemény szerint a Velencei Bizottság hangsúlyozta az emberi jogok individuális jellegét, mivelhogy a nemzeti kisebbségek védelmét rögzítő keretegyezmény nem beszél semmiféle kollektív kisebbségi jogokról.
A szlovák külügyminisztérium a Velencei Bizottság álláspontját „fontosnak és lényegesnek tartja az új magyar alkotmány értelmezésekor és alkalmazásakor, illetve a további jogszabályok összefüggésében”. „Az állásfoglalásban (a Velencei Bizottságéban) megfogalmazott elveknek és szabályoknak a tiszteletben tartása nemcsak a jószomszédi kapcsolatok számára fontos, hanem az egyesült Európa országaiban élő állampolgárok együttélésének a légköre szempontjából is.”
Pozsony ugyancsak üdvözölte a Velencei Bizottság azon megállapítását, amely felhívja a figyelmet a jószomszédi kapcsolatok elveinek tiszteletben tartására és annak szükségességére, hogy kerülni kell azokat a területen kívüli elemeket, amelyek kiválthatnák a szomszédos államok nyugtalanságát és etnikai feszültségekhez vezethetnének. „Ez összhangban van a Nemzeti Tanács 2011. május 27-ei, Magyarország alaptörvényével kapcsolatban elfogadott nyilatkozatával, amelyben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa visszautasította más országok törvényeinek bármiféle területen kívüli hatásait.”
Dzurinda: a Velencei Bizottság állásfoglalása figyelmeztetés Magyarországnak
Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: „A Velencei Bizottság jelentése Magyarország számára komoly figyelmeztetés, hogy módosítsa politikáját. Több téren, beleértve a szomszédaihoz fűződő viszonyt is.” Magyarországnak „nagyon meg kell fontolnia, hogy fognak kinézni azok a törvények, amelyeket az alkotmány alapján kellene elfogadni. Milyen legyen az új választási rendszer, a Magyar Köztársaság polgárainak passzív és aktív választójoga. És rendkívül fontos, milyen lesz a gyakorlati alkalmazás”.
Dzurinda szerint a Velencei Bizottság állásfoglalása nagyon kellemetlen Magyarországnak, s nem lenne szabad, hogy hidegen hagyja politikai vezetőit. Ugyanakkor az állásfoglalás bizonyítéka annak is, hogy a szlovák diplomácia sikeresen teszi a dolgát, s eredményeket ér el, ellentétben a szlovák ellenzékkel, amely többnyire csak hangoskodik és hisztériát kelt.
A szlovák külügyminiszter megemlítette Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő blogbejegyzését is, miszerint Budapest számára a Velencei Bizottság állásfoglalása elfogadhatatlan. „Személyesen (Szájer) vett részt a Velencei Bizottság tárgyalásain és védelmezte az alkotmányt, ezért talán komolyan veszi” az állásfoglalást, jegyezte meg Dzurinda.
***
A szlovák ellenzéki Smer is elszigetelődést jósol
Fico: Magyarországot az elszigetelődés veszélye fenyegeti
Robert Fico, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke szerint Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy az európai uniós elnökség bejezése után nemzetközileg elszigetelődik. A volt szlovák miniszterelnök szerdai pozsonyi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a mai magyar kormány ezt meg is érdemli. „Magyarország az (EU) elnökség befejezése után nagyon bonyolult nemzetközi helyzetbe kerülhet, és lehetséges, hogy néhány kormány nyomást fog gyakorolni a magyar kormány elszigetelésére. Csak azt kapják, amit megérdemelnek, mert mindig ezt akarták.” A Velencei Bizottságnak az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos állásfoglalásáról Fico azt mondta: csak megerősítette a Smernek azt a véleményét, hogy az új magyar alkotmányban az ország területén kívül is hatályos elemek vannak, illetve, hogy kollektív kisebbségi jogokról beszél.
A szlovák lakosság 40-45 százalékának támogatását élvező ellenzéki párt elnöke ismételten bírálta az Iveta Radicová vezette kormányt. Szerinte passzívan szemléli a magyar kormány politikáját, s nem reagál határozottan a budapesti lépésekre. Fico úgy szerint ez annak a következménye, hogy Iveta Radicová miniszterelnök és Mikulás Dzurinda külügyminiszter személyesen nagyon jóban van Orbán Viktor magyar kormányfővel.
***
A magyar és a román külügyminisztérium a gyulafehérvári incidensről
A gyulafehérvári polgármester kedden sajnálatosnak nevezte a helyi katolikus teológiai intézet magyar rektorának bántalmazását, a román külügyminisztérium ugyanakkor nem tartja megfelelőnek a magyar külügyminisztérium reagálásának nyelvezetét.
Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderascu alprefektus kedden beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában.
A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minősítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta, hogy a tettet elkövető három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. „Sajnálatos és szerencsétlen eset volt. Nagyra értékelem, hogy a rendőrség két percen belül teljesítette feladatát, most a többi hatóságon a sor”, mondta Hava, és felhívta a figyelmet arra, hogy a városban eddig nem fordult elő hasonló eset.
Füzes Oszkár az MTI-nek elmondta: köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerű közbelépésért. Szívből reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Hangot adott meggyőződésének, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset.
A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete „nem megfelelő és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével”. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint „normális módon” így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása előtt. A román külügyi tárca közölte: sürgős tájékoztatást kért a román belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteiről, és ismét hangsúlyozta: Románia élen jár a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak szavatolásában. Az illetékes hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, fellépnek minden olyan cselekménnyel szemben, amely csorbíthatja ezeket a jogokat.
A magyar külügyminisztérium hétfői közleményében azt írta: megdöbbenéssel értesült arról, hogy a romániai Gyulafehérváron magyarellenes atrocitások történtek. „Annak ellenére, hogy az érintett intézményekben anyagi kár okozása már korábban is előfordult, személyek elleni támadásokra eddig még nem volt példa.” A tárca kifejezte reményét, hogy „nem egy összehangolt magyarellenes hangulatkeltésnek vagyunk tanúi, mely élesen szemben állna a mindkét nemzet számára szimbolikus jelentőséggel bíró város szellemiségével”. A külügyminisztérium szerint az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, melyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.
A Keresztalja című katolikus hetilap hétfőn internetes honlapján arról számolt be, hogy román huligánok egy csoportja szombat este baseballütővel megverte Oláh Zoltánt, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát. A konfliktus abból adódott, hogy a rektor le szerette volna fényképezni a három román fiatalt, amint éppen kővel dobálták be az épület ablakait. Az ittas állapotban levő fiatalok nekiestek a rektornak, szidalmazni kezdték magyarsága miatt, és a náluk levő baseballütővel két csapást mértek rá, egyet a hátára, egyet pedig a fejére. Információk szerint Oláh Zoltán elvesztette eszméletét, sebeit a sürgősségi részlegen varrták össze. A rektor feljelentést tett a rendőrségen, a három támadóból kettőt elfogtak, ők szabadlábon védekezhetnek. Tettükért három hónaptól 20 évig terjedő szabadságvesztés róható ki.
***
A horvátországi vesztegetési vádról lásd hírösszefoglalónkat.
***
Az Index szerint egyébként „a nagykövetek bekéretése nem túl gyakori, azonban Románia és Magyarország között megszaporodtak az ehhez hasonló elbeszélgetések az elmúlt hónapokban. Március közepén a román külügyminiszter azt kérte Füzes Oszkártól, hogy ismertesse a román hatóságokkal Orbán Viktor határokon túli magyarokhoz intézett március 15-i ünnepi üzenetének eredeti szövegét, és határolódjon el a román sajtóban Orbánnak tulajdonított, de valójában az üzenetben nem szereplő kitételektől. Május 31-én arról kértek tájékoztatást a bukaresti nagykövettől, hogy miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának, míg előző csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a román területi-közigazgatási reformról tett kijelentését minősítették szokatlannak és nem helyénvalónak. Május 31-én Németh Zsolt külügyi államtitkár kérette be Románia budapesti nagykövetét a Külügyminisztériumba, ahol a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló ügyét említette a diplomatának, valamint kifogásolta, hogy a szobornál feltartóztatták a bukaresti magyar nagykövetet.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
