Horvát vesztegetési vád a Mol ellen – politikai és gazdasági háttér, osztrák sajtóvélemény



Tízmillió eurós vesztegetéssel vádolják Hernádi Zsoltot Horvátországban – A Mol visszautasítja a horvátországi vesztegetési vádakat – A horvát államügyészség nem erősítette meg a Mollal kapcsolatos vizsgálatot – Politikai háttér – Gazdasági háttér – BUX-index – A Die Presse és a Wirtschaftsblatt beszámolója

Tízmillió eurós vesztegetéssel vádolják Hernádi Zsoltot Horvátországban

MTI: „Tízmillió eurós vesztegetéssel vádolja Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját a horvát ügyészség – idézte kedden az index.huVecernji list című horvát napilapot.

A horvát lap szerint Hernádi Ivo Sanader volt horvát kormányfőt vesztegette meg, akit az Interpol elfogatóparancsa alapján Ausztriában tartóztattak le még a télen. Hernádi ügye a Sanader ellen folytatott büntetőeljárás során került elő. A vád szerint Hernádi azért vesztegette meg 2008-2009 folyamán Sanadert, hogy a Mol átvehesse a horvát INA olajtársaság irányítását – írja a Večernji list (a Vecernji list cikkének feldolgozása magyarul a Serbia Insajd blogon található). A lap szerint az ügyletben közreműködött Damir Polančec volt horvát alelnök is. Az üzlet része volt a vád szerint az is, hogy az INA gázüzletágának nyereséges része a Mol-hoz kerül, a veszteséges rész pedig a horvát állam felügyelete alá.

Az Ivo Sanader elleni nyomozás kiegészült a Mol-INA üzlethez kapcsolódó korrupciós vádakkal – erősítette meg Barbara Göth-Fleming az osztrák igazságügy részéről. Sanader ügyeinek felderítésében az osztrák és horvát hatóság, valamint az Interpol is részt vesz.

A horvát Jutarnji List ugyancsak keddi internetes kiadásában azt állította, hogy az államügyészség kezdeményezi Hernádi Zsolt őrizetbe vételét és kiadatását, mert azzal gyanúsítják, hogy 10 millió euróval vesztegette meg a volt miniszterelnököt az INA privatizációja során. Több horvát sajtóorgánum szerint Hernádi azért vesztegette meg 2008-2009 folyamán Sanadert, hogy a Mol átvehesse a horvát INA olajtársaság irányítását.

Az Index másik írása további részletekről is beszámol. A horvát lap cikke szerint a vesztegetési pénzt a Mol két ciprusi offshore cége, a Cerena Holding Limited és a Hungary Oil Product Limited fizette ki a horvát miniszterelnökhöz közel álló Robert Ježić svájci offshore-cégének, a XenoplastShipping AG-nak. Az utalások első, 2,6 millió eurós részletét a lap, illetve az ügyészség szerint 2009. július 17-én, a második, 2,4 millió eurós részletet július 18-án utalták.

Az Origo szerint „a Mol 2010-es éves jelentéséből kiderül, hogy a vállalatcsoportnak majdnem húsz ciprusi bejegyzésű tagja van, de Cerena Holding Limited és Hungary Oil Product Limited nevű nincs köztük – vagyis a két cég közvetlenül nem kötődik a Molhoz. A két társaságról szinte semennyi információ nem lelhető fel az interneten. A Xenoplast Shipping AG ingyenes svájci cégadatbázisokban ugyan feltűnik, de azon kívül, hogy 2006-ban alapították 1,1 millió frankos törzstőkével, és egy Stephan Hürlimann nevű férfi a kapcsolattartója, semmi érdemleges nem derül ki róla.”

***

A Mol visszautasítja a horvátországi vesztegetési vádakat

A Mol határozottan visszautasítja a horvátországi INA privatizációjával összefüggésben Hernádi Zsolt vezérigazgatót ért vesztegetési gyanúsításokat, és találgatásnak minősíti az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhíreket, áll a magyar olajtársaságnak az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. „Soha semmilyen kifizetés, vagy fizetségről való egyezség nem történt, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem az INA privatizációja során, sem azt követően a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével vagy döntéshozójával sem.” A Molnak semmilyen hivatalos információja egy esetleges nyomozásról az ügyben nincs. Ami a horvát médiában megjelent, az mind találgatás és szóbeszéd. A társaság közleménye hozzáteszi, hogy a gyanúsításokkal szemben szigorú jogi eszközökkel fel fog lépni.

A Mol szerint a gyanúsítás beleillik az elmúlt időszak eseménysorozatába, amelyet azok indítottak és irányítanak, akik ellenérdekeltek abban, hogy az állami konglomerátum INA-ból olyan versenyképes vállalat alakuljon, melyet a gazdasági alapelvek szerint vezetnek. A támadásokat a Mol és vezetése ellen indították, rögtön az INA részvényesi megállapodásának aláírása után, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy homályos bűnügyi gyanúsításokkal kétségbe vonják a megállapodás érvényességét. A Mol arra is felhívja a figyelmet, hogy a két éve átvett irányítás eredményeként az INA ma sokkal versenyképesebb vállalat, és ez többek között a beruházásokon és beszerzéseken elért 10-60 százalékos megtakarításoknak is köszönhető. „Nyilvánvaló, hogy ennek az átalakulásnak vesztesei is vannak. Azon kereskedők és beszállítók sokasága, akik immár nem tudnak a piaci ár fölött extraprofitot realizálni és a korábban megszokott módon az INA-val baráti vagy politikai alapon üzletelni. Azok, akiknek lehetőségük volt arra is, hogy az INA-val szemben fennálló tartozásukat ne fizessék évekig. A vesztesek többnyire ugyanazok, akik személyes érdekeiket előszeretettel rejtik az úgynevezett nemzeti érdek jelszava mögé.”

***

A horvát államügyészség nem erősítette meg a Mollal kapcsolatos vizsgálatot

A horvát államügyészség (DORH) nem erősítette meg a horvát lapok információját, miszerint Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója ellen vizsgálat folyna, csupán azt közölte, hogy Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök elleni korrupciós vizsgálat során két újabb gyanúsított neve merült fel. Sanader kedden, ügyvédje útján tagadta a vesztegetési vádat.

Az ügyészség azt közölte az MTI-vel, hogy az Ausztriában kiadatási őrizetben tartott Ivo Sanaderrel kapcsolatos ügyben felmerült a gyanú, hogy további két ember „hatalommal való visszaélés és vesztegetés bűncselekményét” követte el. A horvát nyomozó hatóság az „alapos gyanúra” hivatkozva a kölcsönös jogegyezmények alapján az Eurojuston keresztül további adatokat kért Ausztriából és Svájcból. A két személy azonosságát az USKOK nem fedte fel, de a korábbi horvát miniszterelnök-helyettes, Damir Polancec a horvát sajtónak megerősítette, hogy ügyvédje útján néhány napja megkapta az USKOK nyomozati parancsát.

***

Politikai háttér

Az Index összefoglalásában

„Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen korrupció gyanújával folytat vizsgálatot a horvát ügyészség. Sanader ellen azután merült fel a gyanú, hogy 2010 márciusában őrizetbe vették volt helyettesét, Damir Polančecet, akit akkor a Podravka privatizációjával kapcsolatos korrupcióval vádoltak. A hírek ugyanakkor már akkor is az INA eladása körüli vizsgálatokról szóltak. Sanadert, aki miniszterelnöki lemondása után 2010-ben újra képviselői mandátumot szerzett a horvát parlamentben, decemberben vádolta meg az ügyészség, és ekkor döntött a parlament mentelmi joga felfüggesztéséről is. A döntés előtt Sanader Szlovéniába távozott, de másnap, 2010. december 10-én Ausztriában elfogták, és kiadatási őrizetbe helyezték. A salzburgi bíróság május 9-én már döntött kiadatásáról, ezt azonban Sanader ügyvédje megfellebbezte. A fellebbezést azonban hétfőn ügyvédje visszavonta, így a kiadatása jogerőssé vált. Az osztrák igazságügyi miniszter két héten belül dönt a kiadatásról.”

Ugyanakkor Ivo Sanadert, amikor 2003-ban hatalomra került, „az igazság bajnokaként tartották számon lemondását sokan korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe.” „Ő volt az, akinek vezetésével pártja, a HDZ leszámolt a múlttal és a Franjo Tudjman-éra utolsó pár évét uraló hercegovinai politikai-gazdasági csoporttal, a hercegovác maffiával. Ez idő alatt sokak érdekeit sérthette. Ahogy a Mol felbukkanása is. Legalábbis az INA mostani vezetéséhez közeli forrásaink szerint a magyar olajcég az irányítás átvétele után több beszállítói szerződést is felülvizsgált, nem egy esetben 60 százalékkal csökkentve az addigi kifizetéseket. ’Milliárd kunás tételről (1 kuna = 36 forint) beszélünk. Most már nem lehet az INA pénzén jachtot venni, az INA hitelkártyájával Chelsea-meccsre menni. Ez sokak érdekét sértette’ – helyezte új megvilágításba a vádakat forrásunk.”

A Kitekintő című külpolitikai portál szerint

Sanader jogi képviselői június 20-án azért vonták vissza a kiadatás elleni fellebbezésüket, mert Sanader úgy döntött, kész hazatérni, és szembenézni az ellene felhozott vádakkal, amelyek többsége szerinte politikai indíttatású. „Sanader hirtelen hazatérési szándéka és a most kirobbant újabb korrupciós botrány leginkább a horvátországi belpolitikai harc kiéleződésére utal, mely a lassan közelgő országgyűlési választások kampányának lehet az előszele. Ez esetben pedig akár az sem zárható ki, hogy a Mol és elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt jó hírneve a horvát belpolitikai küzdelem színpadán válik áldozati báránnyá.”

A Kitekintő szerint a sajtó szerepe is vitatható. „Miután a Večernji List hasábjain megjelent a Mol és Hernádi Zsolt neve, valóságos boszorkányüldözésbe kezdett a magyar médiumok többsége, holott a horvát napilap értesüléseit ez idáig csupán a volt kormányfő elleni nyomozás kapcsán erősítették meg az osztrák, illetve a horvát hivatalos szervek.

A magyar olajtársaság és elnök-vezérigazgatója ügyében egyelőre csak feltételezésekről beszélhetünk, mint ahogy legtöbb esetben a horvát média is meg nem erősített pletykaként tálalja az ügy magyar vonatkozásait. A következmények mégis messzire mutatnak, hiszen a hírek szerint vesztegetési botrányba keveredett társaság értékpapírjai majd 4 százalékos veszteséget termeltek egyetlen nap alatt a Budapesti Értéktőzsdén.”

Az Origo ezt a következőkkel egészíti ki

„A Mollal szemben a horvát sajtóban felmerült vádak több pontja is bizonytalan, de az ügynek így is nagy jelentősége lehet. Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, a Mol és az INA ügyeit követő három horvátországi szakember is jelezte, hogy a horvát törvények szerint felbontható az a szerződés, amelynek születéséhez valamilyen bűncselekmény kapcsolódik. Ez alapján, ha bizonyítást nyerne, hogy az INA irányítási jogát a Molra átruházó 2009-es megállapodást korrupció kísérte, máris semmis volna a megállapodás. A horvát kormány pedig az utóbbi időben nem csinált titkot abból, hogy szándékában áll a szerződés felülvizsgálata. A kabinet július elején állította fel azt a bizottságot, amely a felülvizsgálatot és a tervezett újratárgyalást végzi. A Mol-INA-ügy a választási kampány részévé vált – mondta az [origo]-nak Pandúr József, a Political Capital balkáni régióval foglalkozó elemzője. Horvátországban az uniós csatlakozás hivatalos bejelentése után írhatják ki a választást, amelyet ősszel tarthatnak meg, addig pedig még erősödhetnek is a támadások a Mol ellen – mondta Pandúr József. A választás esélyese az ellenzékben lévő szociáldemokrata párt, míg a 2003 óta kormányon (2008 óta koalícióban) lévő HDZ veszítheti a legtöbbet, ezért a jelenlegi kormánynak érdeke lehet a volt HDZ-s kormányfőre, Sanaderre irányítani a figyelmet.”

„A horvát nemzeti érdek abban mutatkozik meg, hogy Horvátországban ’ma az emberek többsége azt gondolja, hogy a horvát kormánynak ugyanúgy vissza kellene vásárolnia a Mol INA-részvényeit, ahogy a magyar kormány megvette a Szurgutnyeftyegaztól az orosz cég Mol-pakettjét’ – mondta májusban az [origo]-nak Ljubo Jurcic volt horvát gazdasági miniszter.”

***

Gazdasági háttér

A Világgazdaság online szerint

„Túllépte egyes horvátországi körök érzékenységi küszöbét az is, hogy a múlt év végén a Mol nyilvános ajánlattétel útján megkísérelte többségire emelni az INA-ban lévő hányadát. Nem hivatalosan olyan aggályokról lehetett hallani, hogy a Mol másvalakikkel akarja felvásároltatni az INA azon hányadát, amire a többségi ellenőrzés megszerzéséhez szüksége van. A horvát piaci felügyelet szerint a Mol szabálytalanul járt el a tervezett ügylet kapcsán. A magyar társaság ezt tagadta. Áprilisban már a horvát kormány is lépett: megfogalmazta a ’lex INA-t’, amellyel megtiltaná, hogy bármely tulajdonos 49 százaléknál nagyobb részesedést szerezzen a ’nemzeti’ olaj- és gáztársaságban. George Popijac gazdasági miniszter szerint a lépés nem a 47,3 százalékos tulajdonú Mol, hanem bizonyos gyanús részvényvásárlások ellen irányul. Mindazonáltal akkor már kibontakozóban volt a Mol elleni fellépés is. Egy korábbi korrupcióra hivatkozva akkor tartóztatták le az INA vezérigazgatóját, és helyezték előzetesbe Ivo Sanadert, a helyettesével együtt. Az INA, amely tavaly már közel 35 milliárd forint nyereséget termelt, az egyik legfontosabb akvizíciója a magyar olajtársaságnak.”

Az Index szerint

„Az INA a Molnak annak idején a terjeszkedés kapuját jelentette Bosznia, Montenegró, Koszovó, Albánia és Szerbia felé, ráadásul az Adria-kőolajvezeték alternatív nyersanyagforrás is volt az orosz olajjal szemben. Ehhez jött a horvát vállalat komoly kutatási és kitermelői tevékenysége, amire a Molnak amúgy is régóta fájt a foga. További szinergiát reméltek – az időközben szintén a Molba integrált – TVK olefintermelésének és az INA naftatermelésének összehangolásától is, a finomítás közben képződő nafta ugyanis alapanyagként használható a festék- és gyógyszergyártásban. Emellett összehangolva a százhalombattai és pozsonyi finomítók termelésével az INA két finomítóját, a Mol az összes olyan piacát el tudja látni kőolajtermékekkel, ahol töltőállomásokkal rendelkezik.”

„Tulajdonrészt a Mol 2003-ban szerzett az INA-ban, a horvát állami vállalatért az OMV-vel szállt ringbe. A tenderen 85 millió dollárral kínált többet, mint az osztrákok, és nagyjából százmillióval többet, mint amennyit a pakett az elemzők szerint ért, így 25 százalék plusz egy részvény nagyságú részesedést szerzett a társaságban. A megállapodás szerint a Mol öt évig nem növelhette a részesedését a cégben, és három évig nem csökkenthette az INA alkalmazottainak létszámát.”

„A Mol az utóbbi évben többször is megpróbálta megvenni a többséghez hiányzó részvényeket, ezt a törekvést azonban a horvát belpolitika rendszerint megcsáklyázta.”

***

BÉT - A Mol húzta le kedden a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 5,45 pontos, 0,02 százalékos csökkenéssel, 22 482,63 ponton zárt kedden.

A részvénypiac forgalma 19,4 milliárd forint volt, a vezető részvények a gyengülő Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Varga Zoltán, a QUAESTOR elemzője elmondta, hogy a hazai piac jelentősen alulteljesítette a nemzetközi tőzsdéket, ennek elsősorban a Mol mélyrepülése volt az oka. A Mol piacára ugyanis negatívan hatott az a reggel megjelent horvát napilap értesülés, hogy tízmillió eurós vesztegetéssel vádolja Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját a horvát ügyészség.

A Mol 720 forinttal, 3,28 százalékkal 21 250 forintra csökkent, 8,9 milliárd forintos forgalomban.

***

Die Presse: A Mol állítólag megvesztegette a Sanadert

A magyar Mol és az osztrák ÖMV 2008-ban átvételi háborút folytatott az INA horvát kőolaj-ipari konszern átvételéért. A Mol nyert, állítólag vesztegetésnek köszönhetően. Hernádi, a Mol vezére a hírek szerint Sanadernek fizetett vesztegetési pénzt – írja a Die Presse című osztrák liberális lap szerdai cikkében.

„Már akkor is sejtettük, hogy a háttérben valami van”. Ez a valami, amit az ÖMV munkatársa sejtett, alighanem tízmillió euró volt. Ezzel az összeggel döntötte el állítólag saját javára a magyar MOL az osztrák ÖMV ellen 2008-ban vívott átvételi csatát. A harc a horvát INA konszern körül folyt, és a milliókat állítólag Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnök tette zsebre, aki 2010. decembere óta Ausztriában ül kiadatási őrizetben.

A Vecernji list című horvát lap keddi közlése szerint Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója fizette a vesztegetési pénzt Sanadernek. Az ártatlanság vélelme mindenkinek jár. A Mol felháborodottan utasította vissza a vádaskodásokat és jogi lépésekkel fenyegetőzött.

A hírek szerint Sanader 2009-ben ötmillió eurót kifizettetett magának és Svájcban helyezte el a pénzt. Onnan és az osztrák hatóságoktól érkeztek olyan utalások, amelyek táplálták a vesztegetés gyanúját – jelentette ki a horvátországi korrupció-ellenei hatóság kedden.


Hallgatás Ausztriában

Ausztriában csak annyit erősítettek meg, hogy június 10-én bővített kiadatási kérelem érkezett Sananderre nézve a horvátországi hatóságoktól. Senki nem akarta megerősíteni, hogy a kérelemben tízmillió eurós vesztegetésről lenne szó. Amióta Sanander beleegyezett a leegyszerűsített kiadatási eljárásba, nem foglalkoznak részletesen az ellene felhozott vádakkal – közölte a salzburgi tartományi bíróság.

A vesztegetésnek akkoriban állítólag nem csak az volt a következménye, hogy a Mol beszállhatott a horvátországi olajkonszernbe, ahol a cég 31 százalékáért 1,18 milliárd eurót fizetett. Hanem emellett a részesedéseket úgy osztották el, hogy a horvát kormány az INA nem nyereséges gázágazatát vette át, míg a Mol a nyereséges részben jutott vezető szerephez.

Az ÖMV számára a horvátországi átvételi csata elvesztése kettős vereséget jelentett. Egyrészt az osztrák konszern az INA-ban vásárlandó résszel jobban meg akarta vetni a lábát Délen. Másrészt azonban arról is szó volt, hogy az ÖMV átveszi a Molt, ami ellen a magyarok védekeztek. A Mol az INA-rész megszerzésével növelni tudta az ellenállást, a vételár egy részét ugyanis Mol-részvényekben fizette ki, így a horvát kormánnyal további baráti részvényest vett a fedélzetre.


Az ÖMV-nek peche volt a Mol-lal

Emellett szakértők annak idején úgy vélték, hogy az INA-résszel rendelkező Mol átvétele versenyjogi gondokat okozhat. Az osztrák konszern akkor már jelen volt Horvátországban, és ha átvette volna a Mol-t, s vele az INA részét, azt a piacot uraló pozíciónak értékelhették volna.

Az ÖMV végül feladta a harcot és a Mol-ban tartott részét eladta az orosz Szurgutnyeftyegaznak. De ez is pechet hozott: Wolfgang Ruttenstorfer ÖMV-elnök ellen emiatt vádat emeltek bennfentes kereskedelem miatt, ám végül felmentették a vádak alól.

***

Az osztrák Wirtschaftsblatt cikke lényegében azonos információkat közöl, mint a Die Presse, de az írás végén a következőket teszi hozzá: „A Mol és a horvátországi hatóságok közötti konfliktus az INA privatizálása körül már régebben húzódik. A Hanfa horvát pénzügypiaci felügyelet május végén feljelentést tett a Mol ellen piaci manipuláció és csalás miatt. A magyar konszern a Hanfa szerint 2010–2011 telén az INA kisrészvényeseinek tett ajánlata során elhallgatta, hogy az INA több mint 50 százalékét szándékozik megszerezni.”

____________

Lásd még a portfolio.hu összeállítását: Sűrűsödnek a MOL elleni horvát támadások


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!