A Galamus még marad


          Beszámoló az előfizetési akcióról

Kedves Olvasók, Előfizetők és Támogatók,

Az előfizetési-támogatási akció kezdetén, május 20-án június 20-át neveztem ki szimbolikusan Galamus-megszűnési határidőnek, ehhez képest kicsit elkéstem a számadással, aminek pusztán az az oka, hogy csoporttanácskozást kellett tartanunk, és tíz embernek közös időpontot találni nem egyszerű.

Legeslegelsősorban: köszönjük az elismerésüket! Mert minden előfizetés/támogatás azt jelzi, hogy Önök értelmesnek és fontosnak tartják a vállalkozásunkat, olyannyira, hogy a jövőre nézve is meg akarnak bízni bennünket a folytatással. Önök is tudják – remélem, sokszor megtapasztalták az életükben –, milyen hihetetlenül jólesik, ha mások érdek nélkül elismerik az ember teljesítményét. Mi is így vagyunk ezzel. Különösen azért, mert ez most nemcsak jó szó formájában történt, hanem a napi 7-8000 olvasónk közül majdnem négyszázan áldozatot is hajlandók voltak hozni azért, hogy folytathassuk a munkánkat (ugyanis saját otthoni költségvetésének bármekkora tételéről mond is le valaki manapság, az szerintem áldozatnak számít). Volt olyan olvasónk, akit én magam szerettem volna lebeszélni az előfizetésről, amikor az akció elindításakor türelmet kért tőlünk, mondván, hogy a munkanélküli segélyét csak hónap elején kapja meg. Élni talán mégis fontosabb, mint olvasni, mondtam, de nem értett velem egyet. Külön köszönjük a negyedéves-féléves előfizetéseket, amelyekhez sokan azt a megjegyzést fűzték, hogy ennyire futja. Külön köszönjük az éves előfizetéseket, mert nemcsak bizalom, hanem kockázatvállalás is van bennük: ha nem gyűlik össze elég pénz, lehet hogy az előfizetésükért nem egy évi olvasnivalót kapnak (erről később). Külön köszönjük a nagyobb összegű – 10–20–30–50 ezer, sőt százezer forintos – támogatásokat. Külön köszönjük azt az ötszázezer forintos támogatást, amelyet a Szabad Sajtó Alapítványtól kaptunk. Külön köszönjük, és az összeg láttán majdnem elájultunk, azt az egymillió forintos támogatást, amelyet egy magánszemélytől kaptunk. És külön köszönjük külföldön élő olvasóink támogatását.

Külön, egyenként köszönjük minden olvasónknak, hogy segít nekünk lapot csinálni.


L'ermitage de Galamus

Számoltunk, tanácskoztunk. Az eddig összegyűlt pénz öt hónapra elegendő. Tehát november-decemberig. És a fennmaradásra elegendő, az eddigi rovatok működtetésére, beleértve a G–7-et. Tartalmat fejleszteni nem tudunk, munkatársakat felvenni nem tudunk, sőt, a csoporttagok továbbra is ingyen dolgoznak, csak mi, a két szerkesztő – Kelemen László és én, akik nem tudunk munkát vállalni a Galamus mellett – kapunk némi fizetést.

Ebből két dolog következik.

Az egyikről már írtunk: aki egy évre fizetett elő, és nem bízik benne, hogy érkezik még pénz a Galamus fenntartására, amellyel az öt hónapot meg tudjuk hosszabbítani, tehát vissza akarja kapni az éves előfizetési díja megfelelő hányadát, kérjük, jelezze az info@galamus.hu-n.

A másik, amiről még nem volt szó, az engem érint mindenes szerkesztői minőségemben, illetve Kelemen Lászlót web- és hírszerkesztőként. Mint már többször elmondtam, a Galamusszal járó összes munka azt jelenti, hogy 2009. december 15-e óta egyetlen nap pihenés nélkül végezzük a napi 8–10–12 órás munkánkat. Ha valaki dolgozott már úgy, hogy másfél évig egyetlenegy napra sem engedhetett ki, tudja, hogy ebbe bele lehet rokkanni. És mivel munkatársakat felvenni továbbra sem tudunk, maradunk mi. Ahhoz, hogy bírjuk még egy ideig, legalább öt hónapig, muszáj egy kicsike szünetet tartanunk. Ezért kérem a megértésüket: július végén-augusztus elején szeretnénk, Kelemen László és én, egy hét szabadságot kivenni, és semmit csinálni. A csoporttagok hozzájárultak (ahogy egyikük nem kevés önérzettel és jó adag öniróniával megjegyezte: nincs más megoldás, ha a csoport profi lapot állít elő, amatőr körülmények között), reméljük, Önök sem veszik rossz néven. A kül- és belföldi hírszolgáltatásunk nem áll le ez idő alatt sem, de az írásainkat, a napi aprókat, beleértve a vendégszerzők írásait, a hírösszefoglalókat, sőt az olvasói írásokat és Bolgár György interjúit is – meg persze a facebookos frissítéseket – nélkülözniük kell majd ebben az egy hétben. Viszont az újrakezdésre meglesz az előfizetőknek-támogatóknak ígért „kicsi és inkább szimbolikus többletszolgáltatás” is.

Még valami: szeretnénk nyilvános előfizetői-támogatói listát készíteni. Azokat, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a nevüket felvegyük a listára, kérjük, írjanak még egyszer az info@galamus.hu-ra. Csak egy üres levelet, és a tárgy (subject) rovatba írják be: „hozzájárulok”. Akiktől nem érkezik ilyen levél, automatikusan kimaradnak a listából.

Köszönöm még egyszer, mindannyiunk nevében




 Mihancsik Zsófia
felelős szerkesztő


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!