A junge Welt és a Süddeutsche Zeitung a magyar EU-s romastratégiáról
- Részletek
- Szemle
- 2011. június 27. hétfő, 03:46
- Galamus-csoport
Simon Loidl írása: Fogatlan és kevéssé hatékony
Az Európa Tanács pénteken áldását adta az „EU-keret a romák integrációját szolgáló, 2020-ig szóló nemzeti stratégiákhoz” című dokumentumra. Ennek kidolgozása a június 30-án véget érő magyar soros elnökség egyik legfontosabb projektje volt. Magyarország ezzel saját közlése szerint hozzá akar járulni ahhoz a harchoz, amelyet a romák európai diszkriminálása és kirekesztése ellen kell folytatni. Ám már a dokumentum címe maga is világossá teszi, hogy nem az Európai Unió tagállami számára kötelező irányvonalakról, hanem mindössze javaslatokról van szó.
A keret négy fontos területet jelöl meg, amelyen fel kell lépni Európában a romák diszkriminációja ellen. Ez első helyen az oktatáshoz való hozzáférés áll. A nemzeti kormányoknak biztosítani kell, hogy „minden roma gyerek járja ki legalább az általános iskolát”. A romák képzéséről csak néhány országban léteznek pontos adatok. Egy májusban, Berlinben bemutatott, és részben az Amadeu Antonio Alapítvány által támogatott tanulmány a német szintik és romák oktatási helyzetéről arra az eredményre jutott, hogy a ma 14–25 éves korosztály 9,4 százaléka nem járt általános iskolába.
Az uniós dokumentumból nem derül ki, hogy konkréten hogyan kellene elérni e helyzet javulását. Ugyanez vonatkozik azokra a pontokra is, amelyek a romák foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és lakáshoz való hozzáférésével foglalkoznak.
A dokumentum eltekint az államok felett átnyúló összefüggésektől is. Így egyetlen szó sem esik például a romák kitoloncolásáról az uniós tagállamokból, például Koszovóba, ahol nyilvánvalóan nincs kilátás iskolai oktatásra, egészségügyi ellátásra és társadalmi integrációra. Ugyanez vonatkozik az utóbbi idők magyarországi, romák ellen elkövetett gyilkosságokra, vagy egyes európai politikusok cigányellenes megnyilvánulásaira, amilyeneket például legutóbb Silvio Berlusconi olasz kormányfő tett a májusi közigazgatási választások idején.
Ráadásul az uniós dokumentum sok tekintetben „a romákról” kialakult, hagyományos elképzeléseket követi, amikor szegénységük és hátrányos megkülönböztetésük okát az „életmódjukban” látja. A bevezetőben „a szegénység ördögi köréről” van szó, amely „generációról generációra ismétlődik”. A romáknak eszerint hiányzik a szükséges képzés ahhoz, hogy „jó munkahelyet” találjanak, s ez vezet a kireszketéshez és diszkriminációhoz.
A helyzet javulását célzó javaslatok az önfegyelmezésre alapoznak. Például mikrohitelek lennének hivatottak elősegíteni, hogy több roma alapítson vállalkozásokat. „Ha könnyebben önállósíthatnák magukat, ez bizonyos körülmények között ösztönzően hathatna arra is, hogy rendszeresen dolgozzanak” – áll a dokumentumban.
Horváth Erika, aki maga is roma, és a magyar elnökség idején a berlini magyar követségen dolgozott diplomataként, a junge Weltnek óvatos derűlátással nyilatkozott a javaslatokról. „Nagyon fontosnak tartom az uniós keretet, és remélem, hogy a négy területen – képzés, foglalkoztatás, lakáshelyzet és egészségügy – ez változtat valamit. Konkrétan a magyar kormány 2015-ig 1500 munkahelyet szándékozik teremteni romák számára. Tanácstalannak mutatkozott a diplomata azt illetően, hogyan lehetne fellépni a hétköznapi fajüldözés ellen Magyarországon, ahol az utóbbi időben gyilkos merényleteket követtek el romák ellen. „Ez nagyon nehéz, és hosszú időt vesz igénybe” – mondta Horváth.
Az integrációs javaslatok megvalósításáról a tervek szerint az EU Bizottságának évente kell jelentést tennie. Ám a dokumentum nem irányoz elő szankciókat azon államokkal szemben, amelyek semmiféle lépést nem tesznek a romák helyzetének javítására. Ennek megfelelően a német megvalósítási terv meglehetősen szűkszavú: „Németországban nincs sem szövetségi szintű, sem egyéb stratégia a romák integrálására” – mondták a belügyminisztériumban. A junge Welt érdeklődésére a minisztérium egyik szóvivője azt mondta, hogy a Németországban élő mintegy 70 ezer szinti és roma „jól integráltnak érzi magát”.
***
Süddeutsche Zeitung: Hogyan akar Európa segíteni a romákon?
Európában 10-12 millió roma él Európában nehéz vagy katasztrofális feltételek között. Az Európai unió jogi biztosának gyújtó hangvételű beszéde nyomén a tagállamok megfogadták: a faji alapon való hátrányos megkülönböztetésnek Európában nem lehet helye. Most az EU egy kerettervhez gratulál magának. Kérdéses azonban, hogy a dokumentum javít-e az európai romák helyzetén, írja a Süddeutsche Zeitung honlapján megjelent cikkében Marlene Weiss.
Etnikai tisztogatásokról volt szó, de sikertelen integrációról is, amikor Nicolas Sarkozy francia államfő sorozatosan utasított ki roma csoportokat az országból – ez tavaly ősszel történt. Nagy volt az izgalom: Sarkozynek el kellett tűrnie, hogy Viviane Reding, az EU jogi biztosa megmagyarázza neki: a faji alapú diszkriminációnak Európában nincs helye.
Redig gyújtó hangvételű beszéde hatott. Hirtelen mindenki fogadkozni kezdett, hogy tenni fog az Európai Unióban élő 10–12 millió roma nehéz helyzetének javításáért. A magyarok, akiknek az első soros elnöksége most ér véget, ezt a témát különösen a zászlajukra írták, és áprilisban előterjesztettek egy EU kerettervet a nemzeti romastratégiákra. Pénteken az Európai Tanács a brüsszeli uniós csúcson elfogadta a tervet. Ám kérdéses, hogy a dokumentum hoz-e valamit a romáknak.
Brüsszel gratulál magának az okmányhoz. Ebben minden tagállamot felszólítanak, hogy év végéig mutassanak be 2020-ig szóló reformprogramokat a romák számára. A cél, hogy a romák végre hozzáférjenek az oktatáshoz-képzéshez, foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és jussanak lakáshoz.
Mindezeken a területeken egyelőre súlyos hátrányban vannak, életelvárásuk tíz évvel marad el az összlakosságétól, a foglalkoztatási arány körükben jóval 50 százalék alatt van, csekély azoknak a fiataloknak az aránya, akik továbbtanulnak, és sok roma nem fér hozzá ivóvízhez és fürdőszobához, illemhelyhez.
„A magyar kormány programjával nagyon magasra tette a mércét, nagyszerű példa lehet más országok számára” – mondja Járóka Lívia. Az Európai Parlament fiatal tagja a magyar elnökség mintapéldánya: nem csupán a roma kisebbség tagja, hanem a magyar kormánypárté is, a Fideszé.
De nacionalista csoportosulások Magyarországon is újra és újra terrorizálják a roma lakosságot, annak ellenére, hogy a kormány igyekszik megfosztani hatalmuktól a polgárőrségeket. „Igen, vannak feszültségek” – ismeri el Járóka, de hozzáteszi: „Ezeket azonban a média és egyes politikai csoportok erősen eltúlozzák nagyon önző okokból”. Ő elégedett az uniós stratégiával is: „Az hiszem, ez nagyszerű vívmány” – mondja, akkor is, ha egy év kevés ahhoz, hogy a romák számára valóban változtassanak valamit.
Pedig nagyon is változott valami – rosszabbra fordult. „Az államok messze nem tettek eleget, és a válság még rontott is a romák helyzetén” – mondja Andor László, szociális és integrációs ügyekben illetékes uniós biztos szóvivője. Ezért cél az, hogy a kerettervvel most minden megváltozzon. „Hiszek abban, hogy az állam civilizáltságának mércéje, hogyan kezeli a társadalom a társadalom a kisebbségeket. A romák állandó kirekesztése a társadalomból és a munkaerőpiacról nem opció, ez ilyen egyszerű” – mondta nemrég maga a biztos a romák integrációjáról Bulgáriában tartott konferencián. Ez ilyen egyszerű.
Nem is az a helyzet, hogy Brüsszelből ne lenne elég pénz. A 2007–2013-as finanszírozási időszakra csak az Európai Szociális Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból több mint egymilliárd eurót terveztek be a romák támogatására, és ehhez járulnak még a nemzeti programok. Csak az a kérdés, mennyire célszerűen lehet felhasználni a pénzt, és hogy mi érhető el uniós pénzzel.
A roma egyesületek és segélyszervezetek nem is feltétlenül több pénzt követelnek, csak azt akarják, hogy Brüsszel végre cselekedjen. „Az EU stratégia nem a diszkriminációs problémát veszi kezelésbe, amely pedig szorosan összefügg a romák szörnyű szociális és gazdasági létfeltételeivel” – mondja Rob Kushen, a Roma Jogok Európai Központjának (ERRC) vezetője. Kushen az amerikai Columbia és Harvard egyetemen tanult, és évekig volt az amerikai külügyminisztérium tanácsadója: a hiányos képzés alighanem a legkisebb gondja. Inkább attól tart, hogy az uniós stratégiából nem következik a struktúrák valós javulása.
Csehországban például már létezik romastratégia, és a cseh hatóságok állítólag nemrég már jelezték is, hogy ezt elegendőnek tekintik – mondja Kushen. Pedig Csehországot rendszeresen bírálatok érik, amiért a roma gyerekeket rendszeresen kisegítő iskolákba küldik. Létezik ugyan egy nemzeti akcióterv az integratív képzésre, amelyet egy nemzetközi csapatnak kellett volna megvalósítania. A szakemberek közül 50 – és köztük az Amnesty International képviselői – azonban májusban kimerülten feladta.
Az Amnesty International is bírálja az EU romastratégiáját, túl gyengének tartja. „Az oktatási minisztérium jelenlegi vezetése mellett egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az integratív képzés puszta retorika marad” – indokolták döntésüket a távozó szakértők.
„A minimum, amit kívánnánk, az, hogy az uniós tagállamok specifikus, releváns adatokat szedjenek össze, például azoknak a roma gyerekeknek az arányáról, akik a kötelező általános iskola utáni fokozatot elvégzik” – mondja Kushen. Aztán az államoknak kötelező célokat kellene kitűzni, és terveket kellene kidolgozni, hogyan és mikor akarják ezeket a célokat elérni. „Ezt eddig egyetlen állam sem tette meg”.
A romastratégia, amellyel Magyarország ragyogó példával akar elöl járni, nem takarékoskodik nagy számokkal: százezer munkanélküli romát szándékoznak integrálni a munkaerőpiacba, húszezret akarnak szakmai képzésben részesíteni, és tízezer roma gyereket akarnak támogatni a középiskola elvégzésében. A magyar kormány azonban mindeddig nyitva hagyta a kérdést, hogy mindezt konkrétan hogyan szándékozik elérni.
„Többet szerettünk volna, de tekintettel a politikai dimenzióra, jó, hogy a téma egyáltalán napirenden van” – mondta Manfred Weber (CSU), helyettes frakcióvezető az Európai Parlamentben. És a tervek szerint konkrétabbá is válik a dolog, legkésőbb akkor, amikor újra pénzről lesz szó. Weber a pénzügyi dosszié előkészítésekor meg akarja vizsgálni, hogyan válhat a stratégia uniós politikává. De talán Brüsszel és Strasbourg egyszerűen nem a megfelelő hely ahhoz, hogy a romák számára valami előrelépést érjenek el.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
