rss      tw      fb
Keres

Milyen hosszúra nyúlhat Izland és az Európai Unió jegyessége?

MTI 2011. június 27., hétfő 18:58

Megkezdődtek hétfőn Izland hivatalos EU-csatlakozási tárgyalásai, amelyeket a leköszönő magyar EU-elnökség mellett a soron következő lengyel elnökség is támogat.

Reykjavík példátlan gyorsasággal nyerte el az Európai Unió tagjelölti státusát, amelynek gazdasági és politikai okai részben a 2008-ban kirobbant gazdasági világválsághoz köthetőek.

A szigetország egyike volt ugyanis a nemzetközi pénzügyi krízis első áldozatainak, amely a nemzeti bankszektor összeomlását és az izlandi korona árfolyamának drasztikus zuhanását követően, 2009. július 23-án nyújtotta be a csatlakozási kérelmét Brüsszelnek. A Nemzetközi Valutaalap ekkor 2 milliárd dolláros pénzügyi csomaggal segítette a törékeny gazdaságú ország bankrendszerét.

Jóllehet szakértői vélemények ekkor úgy tartották, hogy Izlandnak az euroövezeten belül több esélye lett volna átvészelni a vérzivataros időket, a csatlakozási kérelmet jóváhagyó javaslat így is csak szűk többséggel ment át az izlandi törvényhozáson. Ezzel párhuzamosan a nemzeti identitására büszke, 320 ezer fős izlandi lakosság körében - javarészt a körülmények hatására - átmenetileg felértékelődött az európai integráció gondolata.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács rövid időn belül áldását adta a kérelemre, a többi közt azért, mert Izland már a hetvenes években megkezdte az unióba történő intézményes beilleszkedést. Reykjavík 1973-ban kötött szabadkereskedelmi egyezményt a közösséggel, 1994 óta tagja az Európai Gazdasági Térségnek, 1999. május 18-án pedig Norvégiával együtt csatlakozott a schengeni övezethez.  

Az Európai Bizottság tavaly novemberben kezdte meg az átvilágítási folyamatot, és - habár a gazdasági kapcsolatfelvételnek köszönhetően Izland a közösségi joganyag ("acquis communautaire") jelentős részét már átvette - még mindig sok az elvárás az észak-atlanti országgal szemben. Várhatóan a halászat kérdése számít majd a legkeményebb diónak, egyrészt azért, mert az izlandi belpolitika szereplői között továbbra sem alakult ki egyetértés az EU által szigorúan tiltott bálnavadászattal kapcsolatban.

Mindemellett makrélahalászattal kapcsolatos viták borzolták a brüsszeli kedélyeket, amely a tagjelölt állam számára stratégiailag fontos szektornak számít, ráadásul az izlandiak számára is különösen érzékeny területet képez. Izland tavaly augusztusban egyoldalúan a sokszorosára emelte a makrélahalászatra kivetett kvótákat, kivívva ezzel az Európai Bizottság és Nagy-Britannia ellenszenvét. Maria Damanaki halászatért felelős uniós biztos aggodalmát fejezte ki az esettel kapcsolatban, és azzal fenyegette Reykjavíkot, hogy kitiltja halászait a közösség vizeiről. Miközben a nemzetközi sajtó valóságos "makrélaháborút" emlegetett, a szigetország azzal védekezett, hogy jogában áll a saját felségvizein való halászatról határozni. Az izlandi kormány mindenesetre bízik abban, hogy még az idén sikerül megnyitni a kritikusnak számító csatlakozási fejezetet, amelynek lezárása alapvetően befolyásolhatja majd a szigetország integrációjának ütemét.

Habár nem tartozik szorosan a csatlakozási folyamatokhoz, Izland mégis komoly fejfájást okoz Nagy-Britannia és Hollandia számára az Icesave-üggyel kapcsolatban. A tavaly márciusi referendumon az izlandi lakosság elsöprő többséggel utasította el a 2008-ban összeomlott Icesave internetes bank holland és brit befektetőinek kártalanítását. Amszterdam és London azt a 3,8 milliárd eurós összeget követelte vissza, amelyet az izlandi bankcsőd idején veszteséget szenvedő befektetők megmentésére folyósított. Az igazságérzetében sértett izlandi lakosság az idén áprilisban megrendezett népszavazáson másodszor is nyomatékot adott a véleményének: a résztvevők 60 százaléka szavazott nemmel a külföldi befektetők kártalanítására, a két uniós tagállam pedig kijelentette, hogy bírósághoz fordulnak. Hollandia már a tavalyi referendum előtt leszögezte: elutasító eredmény esetén nem fog kesztyűs kézzel bánni az EU-tagságra pályázó Reykjavíkkal.

Az alapvetően euroszkeptikusként elkönyvelt izlandi lakosság mindezek hatására vegyes érzésekkel viseltetik országa EU-csatlakozása iránt: tavaly júniusban az EUbusiness európai közvélemény-kutató portál által ismertetett felmérés szerint a többség még berekesztette volna a csatlakozási tárgyalásokat, szeptemberben azonban már a folytatás mellett tette le voksát. Az Eurobarométer februári felmérése szintén javuló tendenciát állapított meg az izlandi lakosság körében a tavalyi eredményekhez képest.