Az új összetételű Alkotmánybíróság



Az Országgyűlés hétfőn öt új alkotmánybírót választott Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, az Antall-kormány igazságügy-minisztere, Pokol Béla egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd, Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövet, nemzetközi magánjogász személyében.


Az Alkotmánybíróság létszámának 11-ről 15-re növeléséről a 2011. április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy a testület elnökét ezután a parlament választja az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt). 2011. június 6-án azonban az Országgyűlés módosította a hatályos alkotmányt és az alkotmánybírósági törvényt. A módosítás értelmében már szeptember elsejével 15-re emelkedik az Alkotmánybíróság tagjainak száma, és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke, akit az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül választanak meg.

Az alkotmánymódosítás arról is rendelkezett, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik. A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kell majd alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az új alkotmánybírákat és az elnököt az eddigi kilenc helyett tizenkét évre választják meg. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.


Az Alkotmánybíróság jelenlegi összetétele és megválasztott tagjai

Az Ab jelenlegi tagjai (10 fő):

Balogh Elemér alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2005. november 14–

Bihari Mihály alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2010. július 22–
(korábban tag, MSZP-jelölt: 1999. július 3. – 2008. július 3.,
elnök: 2005. november 13.-2008. július 3.)

Bragyova András alkotmánybíró (MSZP-SZDSZ jelölt): 2005. szeptember 26–

Holló András alkotmánybíró (MSZP-jelölt): 1996. november 12–
(2005. november 14-én újraválasztva)
helyettes elnök: 1998. november 24. – 2003. július 31.,
elnök: 2003. augusztus 1. – 2005. november 12.,
helyettes elnök: 2008. július 4–

Kiss László alkotmánybíró (MSZP-jelölt): 1998. március 10–
(2007. február 19-én újraválasztva)

Kovács Péter alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2005. szeptember 26–

Lenkovics Barnabás alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2007. április 21–

Lévay Miklós alkotmánybíró (MSZP-jelölt): 2007. április 21–

Paczolay Péter alkotmánybíró (konszenzusos jelölt): 2006. február 24–
helyettes elnök: 2007. március 10. – 2008. július 3.
elnök: 2008. július 4–

Stumpf István alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2010. július 22–

Az Ab szeptember 1-jén hivatalba lépő új tagjai:

Balsai István alkotmánybíró (Fidesz-jelölt)
Dienes-Oehm Egon (KDNP-jelölt)
Pokol Béla alkotmánybíró (Fidesz-jelölt)
Szalay Péter alkotmánybíró (Fidesz-jelölt)
Szívós Mária alkotmánybíró (Fidesz-jelölt)

***

Mindösszesen:

A szeptember elsejétől működő, immár 15 fős alkotmánybíróságnak

– 4 olyan tagja van, akit az MSZP vagy az MSZP–SZDSZ jelölt
– 10 olyan tagja van, akit a jelenlegi kormánykoalíció jelölt (9 fideszes, 1 KDNP-s)
– 1 olyan tagja van, aki megválasztás idején konszenzusos jelölt volt

***

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény szerint

25. § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el.
(3) Az Alkotmánybíróság zárt ülésen, általában – az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározott esetek kivételével – szótöbbséggel hozza meg a határozatát.

***

A Fidesz-frakció hétfőn egyhangúlag úgy döntött, hogy a megválasztása idején konszenzusos jelölt Paczolay Pétert szeretné továbbra is az Alkotmánybíróság elnöki posztján látni. Mint Lázár János korábban elmondta: „Paczolay Péternek általában kiemelten nagy és határozott támogatottsága van a Fidesz-frakción belül és a mi polgári világunkban”. A Fidesz-frakció azt is „szeretné”, ha az Országgyűlés július 4-én megválasztaná a régi-új elnököt. Lázár fideszes frakcióvezető ezt azzal egészítette ki, hogy „természetesen új alkotmánybírósági struktúrára és szabályozásra van szükség, (…) ezért azt szeretnénk, ha elnök úr határozottan képviselné az alkotmánybírák álláspontját [lásd 4:10 – a szerk.] az alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény vitájában.”

***

A közismerten független Nézőpont Intézet „elemzése” szerint „Az elmúlt nyolc évben a baloldal által jelölt alkotmánybírók több alkalommal különvéleménnyel jelezték kifogásaikat kiemelt politikai ügyekben született, a baloldal számára kedvezőtlen alkotmánybírósági határozatokban. Ezzel szemben a jobboldal által jelölt alkotmánybírák ezekben az ügyekben soha nem jelezték külön a jobboldal irányába ’hálájukat’ [lásd például a 2008-as vizitdíj-népszavazásta szerk.*]. A Nézőpont Intézet vizsgálata megmutatta, hogy – a felsorolt kivételek ellenére – nem törvényszerű, hogy a pártok által jelölt alkotmánybírák az őket jelölt pártok politikai érdekeinek megfelelően járnak el tevékenységük során.”


* Lásd ehhez például Halmai Gábor Népszavazás és képviseleti demokrácia, Hanák András Tiltott tárgyak, Nehéz-Posony Márton Érvelések útvesztője és Bauer Tamás Magyarország veresége című írását az Élet és Irodalomban.

_______________

Forrás: MTI, Galamus


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!