Tanácsok kezdő nembűnözőknek
- Részletek
- Napi apró
- 2011. június 28. kedd, 04:32
- Mihancsik Zsófia
Kedves nembűnöző Olvasó-polgártárs,
Ha Ön gyakorlott gyanúsított, tudja, milyen rácsos szobában, priccsen tölteni az éjszakát, sokszor nézett már szembe marcona rendőrökkel, nyomozókkal, ügyészekkel kietlen kihallgatói szobákban, nem ijeszti meg a hatalom brutális hangja, kiismeri magát a jó rendőr–rossz rendőr-játékban, nem veszíti el sem a lélekjelenlétét, sem az önérzetét, ha csúnyán néznek Önre, netán megfenyegetik, netán Ön által átláthatatlan alkut ajánlanak Önnek a szabadságáért és a nyugalmáért cserébe, tudja tehát, hogyan kell viselkednie olyankor, ha 24 órán keresztül egyedül kell szembenéznie azokkal, akiktől a sorsa függ, akkor nincs semmi félnivalója. Akkor nyugodtan elintézheti egyszerű vállrándítással a büntetőeljárási törvény mostani módosítását.
Ha Ön, amúgy nembűnöző kedves Olvasó-polgártárs, még nem került ilyen helyzetbe, akkor jobb, ha elkezd készülni: konzultáljon ügyvéddel, a család vagy a baráti kör jogban járatos tagjaival, nézzen még több krimit a tévében (de most már ne csak arra figyeljen, ki lehet a gyilkos, hanem arra, is, hogyan zajlanak a kihallgatások), mert szüksége lehet rá.
Ha ugyanis „az ügy egyedi körülményei alapján” az ügyész úgy dönt, akkor Ön, esetleges őrizetbevétele esetén, 24 óráig nem veheti igénybe jogban jártas ember segítségét, miközben Önt akár 24 órán keresztül is kihallgatják.
Hogy Önt nem fenyegeti ez a veszély?
Akkor nézze meg még egyszer alaposan a kiemelt jelentőségű ügyek felsorolását a törvénymódosításban (amelyekre a fenti eljárási szabály vonatkozik). Ha ezek után úgy látja, hogy Ön
– nem hivatalos személy, tehát nem lehet Önt megvádolni hivatali visszaéléssel
– nem tagja városi, megyei önkormányzatnak, illetve
– nem vezető beosztású dolgozója városi, megyei, regionális, központi költségvetési, illetve közigazgatási szervnek, tehát nem lehet Önt megvádolni a közélet tisztasága elleni bűncselekménnyel (vagyis azzal, hogy jogtalan előnyt kért, vagy jogtalan előnyt fogadott el)
– nem vesz igénybe sem állami, sem helyi önkormányzati támogatást, de még csak az elkülönített állami pénzalapokból sem kért soha pénzt, tehát nem lehet Önt megvádolni azzal, hogy ebből a célból hamis nyilatkozatott tett vagy hamis/hamisított okiratot használt fel
– nem vezet tönkrement céget, vállalatot, szóval gazdálkodó szervezetet, tehát csődeljárás estén nem vádolható meg azzal, hogy mindenféle praktikákat alkalmazott, például „az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon” csökkentette a saját vagyonát, csak hogy a hitelezői ne jussanak a pénzükhöz
– nem munkáltató, tehát nem vádolható meg azzal, hogy a munkáltatással összefüggésben adócsalást követett el stb.,
akkor Ön valóban nyugodtan alhat.
Ha Ön bármelyik érintett csoportba beletartozik ugyan, de tudja, hogy sohasem követett el ilyesmit, és nem is fog, tehát úgy gondolja, mégiscsak nyugodtan alhat, ne tegye! Tájékozódjon egy kicsit: nézze meg, hogy a tavalyi választási kampányokban hány olyan fideszes feljelentés született, nyilvánvaló kampánycéllal, amelyből aztán nem lett semmi, hiszen csak a politikai ellenfél pillanatnyi meghurcolását szolgálta. Nézze meg, milyen buzgalommal dolgoznak a központi megbízottak azóta is, hogy bűnügyeket találjanak, nyilvánvaló politikai céllal. Ha Ön azzal biztatja magát, hogy Ön nem Gyurcsány Ferenc, akin mindenképpen bosszút kell állni, rosszul gondolkozik. Ön ugyan nem Orbán Viktor gyűlölt ellenfele, de honnan tudja, hogy senkié sem? Honnan tudja, hogy ez a módszer csak Orbán Viktorra jellemző? És nem használja majd az egész fideszes hierarchia, érdekszövetség, holdudvar, kapcsolt gazdasági körök és ennek különféle szintjei, ha a helyi ellenlábasát, ellenérdekű versenytársát kell kivonnia a forgalomból? Van-e bármiféle tapasztalata arról az elmúlt nyolc vagy az elmúlt egy évből, hogy a Fidesz káderei bárhol, bármilyen szinten szembeszegültek volna – nem a központi utasítással, hanem a központi gondolkodásmóddal, beszédmóddal, módszerekkel? Ha nincs, ha úgy látja, ez a párt és minden rendű, rangú és szintű körei réges-rég hasonultak a vezetőikhez, akkor mégiscsak menjen el ahhoz az ügyvédhez vagy jogban járatos családtaghoz! Mert most, esetleges meggyanúsítása esetén, Öntől is megvonták a védelemhez (az önvédelemhez) való jogot.
És hogy még egy – általánosabb – érvet mondjak, engedje meg, kedves nembűnöző Olvasó-polgártárs, hogy idézzek egyik korábbi írásomból:
„…felfoghatatlan számomra, hogyan képesek polgártársaim tömegei nem undorodni egy olyan hatalomtól, amelyet sok más, ugyancsak kétes célja és eszköze mellett a bosszú éltet. Nem értem, miért nem értik, hogy a bosszúálló ember nem egyszeri helyzetek szüleménye, aki csak adott helyzetben és adott személlyel szemben függesztette fel az erkölcsi normákat és vette semmibe a másik ember jogát a tisztességes eljáráshoz. Nem értem, miért nem értik, hogy az az ember, aki rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy saját bosszújának a módszertanát és koreográfiáját kidolgozza, aki évek munkáját fektette abba, hogy megtalálja hozzá a megfelelő, szolgalelkű végrehajtókat, aki gyalázatos tervének végrehajtása érdekében olyan alapnormákat és -intézményeket vesz semmibe, amelyek valamennyiünk biztonságos, kiszolgáltatottságoktól mentes életét hivatottak garantálni, ez az ember már nem képes, sohasem lesz képes másként működni. Ettől az embertől, hatalomtól soha, senki nem lesz biztonságban, a legegyszerűbb alattvalója sem. Nem azért, mert személyében szúrja majd a hatalom szemét, hanem mert nem tudhatja, mikor és mitől kerül bele olyan emberek csoportjába, amelyet a hatalom ellenségnek nyilvánít, és bosszút áll rajta.
Ezért aztán nagy hiba és főként megbocsáthatatlan önbecsapás azt hinni, hogy hadd marják egymást, nincs közünk hozzá, hiszen csak egykori és mai potentátok harcáról szól ez a mostani bosszú-saga. Tévedés. Már ma is mindannyiunkról szól.”
Hát ezért írta Fleck Zoltán, hogy „be fog zárulni a kör: a koncepciós perek újabb szakasza jön, s a végletekig alázza meg a rendszerváltás utáni magyar társadalmat, amely egy ideig azt képzelte, hogy ennek már vége.”
Ha már kétharmaddal megválasztották őket, legalább védekezzünk ellenük! Ahogy tudunk.
(Mihancsik Zsófia)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!