rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. április 23.

Kovács László, volt uniós biztos, az MSZP korábbi elnöke


Bolgár György
: - Ön szerint hogy sikerült a kampány, pontosabban a kampány második része, ugyanis sok nyomát nem látni, nem hallani, annyira érdektelenségbe látszik süllyedni, mintha az emberek már legyintettek volna rá, hogy eldőlt minden.

Kovács László: - Egyrészt nem dőlt el minden, másrészt meg valószínű azért keletkezik ez az érzés, mert a második forduló előtt általában nem nagy rendezvények vannak, hanem inkább kisebbek. Szocialista képviselők például most azt a megoldást részesítették előnyben, hogy elmennek olyan helyekre a választókörzetben, ahol sok ember van, bevásárlóközpontokba, utcára, terekre, és beszélgetnek az emberekkel. Hiszen most személy szerint kell mozgósítani az embereket, és most nem a szocialista párt politikájáról kell általában beszélni, hanem elsősorban arról, hogy az egyes képviselő abban a választókerületben mit vállal, mit lehet várni tőle. Az első forduló a kormányzásról szól, az el is dőlt, a második forduló viszont két dologról. Egyrészt, a még nyitva maradt körzetek esetében, hogy ki lesz annak a körzetnek az országgyűlési képviselője, mi várható tőle, másrészt pedig arról szól, hogy milyen erős lesz és lesz-e egyáltalán demokratikus kontroll, demokratikus ellenőrzés a kormány felett a parlament részéről, hiszen most alakulnak ki a végleges parlamenti arányok. 57 nyitott körzet van még, 57 mandátum. Azért ez meglehetősen nagy szám, tehát az egyáltalán nem mindegy, hogy mely pártoknak, mely frakcióknak jutnak ezek a helyek.

- Ön szerint hány körzetben van reális esélye fordítani az MSZP- s jelöltnek?

- Szerintem reális esélye körülbelül 5-6 körzetben van az MSZP-nek fordítani, de azért történtek már a második fordulóban nagy meglepetések, előfordult, hogy matematikailag minimális eséllyel rendelkező szocialista képviselő is fordítani tudott. Most is egy sor olyan tényező van, ami befolyásolja azt, hogy hányan fognak egy-egy jelöltünkre szavazni. Ilyen például az, hogy mennyire tartják az emberek fontosnak a demokráciát, a jogállamot. A demokráciával az a baj, idézőjelbe téve mondom, hogy olyan, mint a levegő. Ha van, senki nem veszi észre, ha nincs, akkor nagyon hamar kiderül, hogy mennyire fontos, alapvető dolog. Amikor azt vesszük észre, hogy egy kormányra került párt korlátozza, netán elkezdi felszámolni a demokráciát… Ha valaki visszaemlékszik arra, hogy mi történt 1998-2002 között, az Orbán-Torgyán kormány idejében, akkor biztos, hogy eszébe jut, hogy akkor csak három hetenként volt a parlamentben plenáris ülés. Na nem azért, hogy kisebb legyen a parlament fűtésszámlája, vagy a villanyszámlája, hanem azért, hogy a kormányt érintő ügyekben, az interpellációk, a kérdések, ami az ellenzék számára fontos lehetőség, kérdőre vonni a kormányt, hogy mit csinált, vagy mit nem csinált, így harmadára csökkent. Ez a parlament ellenőrző szerepének a korlátozását jelenti. Aztán bevezették a kétéves költségvetést, amivel megspóroltak egy költségvetési vitát. A parlamentben a legfontosabb minden évben a költségvetési vita, hiszen az határozza meg az ország pénzügyi, gazdasági helyzetét a következő évben. Ha ezt meg tudja spórolni egy kormány, az könnyíti a helyzetét. Aztán, talán nem meglepő, amit mondok, hogy nem engedték megalakulni azokat a vizsgálóbizottságokat, amelyek a kormány oldalügyeit vizsgálták volna. Az ilyen Josip Toth- Kaja Ibrahim, Ezüsthajó, Happy End Kft. ügyeket, amelyek akkor joggal borzolták a kedélyeket. Ezeknek a feltárása, a következtetések levonása a parlamenti vizsgálóbizottság feladata lett volna, azt is megakadályozták. Az már csak tényleg hab a tortán, és inkább csak azért mondom el, mert egyfajta gondolkodást jellemez, hogy amikor a Horn-kormány hivatalba lépett, és volt 72 százalékos parlamenti többségünk, akkor mi rögtön az elején kijelentettünk, hogy nem fogunk alkotmányt módosítani, noha a 2/3-nál jóval több volt a mandátum arányunk, csak akkor, ha 4/5-ös, azaz 80 százalékos támogatásunk lesz. Vagyis korlátoztuk, de nem a demokráciát, hanem saját magunkat, egy önkorlátozó lépéssel.

- A szavaiból azt veszem ki, hogy komolyan aggódnak amiatt, hogy a Fidesz megismétli ezeket a lépéseket, amiket már a feles többség birtokában megtett, sőt 2/3-os többség birtokában ennél még tovább is fog menni.

- Ez az aggodalom annál inkább jogos, mert a tavaly ősszel elhangzott, de csak idén tavasszal nyilvánosságra került Orbán-beszédben, amit a kötcsei polgári pikniken mondott el, ez a bizonyos centrális politikai erőtér rendszerré fogalmazódott, ami magyarra fordítva azt jelenti, ezt a beszédben elég világosan elmondja, hogy ugyan nem egy bejelentett egypártrendszert, de egy olyan rendszert szeretne, amiben egy párt dönt el minden fontos kérdést. Könnyű kitalálni, hogy melyik lenne ez az egy párt, az ő vágyai szerint, nyilván a Fidesz. Mégpedig demokráciában teljesen szokatlan módon, vita nélkül. Tehát van egy párt, amelyik minden pozíciót elfoglal, és utána nem vitában alakul ki az ország számára fontos kérdésekben a legjobb megoldás, hanem ő eldönti, hogy mi a nemzeti érdek és ezt hogyan kell képviselni. A többi párt tulajdonképpen csak egyfajta biodíszletként működik a parlamentben. Ez az, amit Orbán Viktor szeretne, erről beszélt ő Kötcsén.

- A mai Magyar Nemzetnek adott egy interjút Orbán, és abban tulajdonképpen nemhogy megerősíti, még talán túl is megy rajta, mert konkrétumot is felhoz. Azt mondja, hogy a kétharmad a kilábalás gyorsaságát határozza meg, mert például a közrend megteremtése érdekében, tiszteletben tartva a polgári szabadságjogokat, de módosítanunk kell a rendőrségről szóló törvényt. Ez a kétharmad nélkül jó egy évig is eltarthat a parlamenti vitával. Erre nincs idő, mert emberéletekbe kerül, és így tovább, vagyis úgy módosítják a rendőrségi törvényt, hogy sok vita ne legyen.

- Azért volt már Európa néhány országában, különösen egyben, olyan rendszer, amelyik fölszámolva a demokráciát, végül is azzal érvelt, hogy sokkal könnyebb és gyorsabb mindent eldönteni akkor, ha nem zavarják a demokrácia játékszabályai. Nem akarok konkrétabb utalást tenni ennél. És az is egy ismert mondása Churchillnek, hogy a demokrácia nagyon drága, lassan működő és nagyon sok problémával küzdő forma, a legrosszabb, kivéve az összes többit. Mert valóban így van, hogyha egyetlen párt uralkodik, nem kormányoz, uralkodik, és minden az ő kezében van, nincs vita, és más véleményét nem kell figyelembe venni, az bizony nagyon gyorsan tud döntéseket hozni, csak arra nincs garancia, hogy ezek jó döntések, sőt, inkább az ellenkezőjére.

- Ez a mostanában hallott, és mondjuk az elmúlt 10 napban erőteljesen hangoztatott kifejezés, a „nemzeti egység” és a „háromharmad”, amit Orbán vetett be és a médiája erőteljesen visszhangozza, már azt sugallja, hogy ezzel a kétharmaddal, aminek gyakorlatilag az alapja 52,7 százaléka a leadott szavazatoknak, ami a választásra jogosultak 1/3-a, ennek az 1/3-nak, vagy 53 százaléknak a támogatását már ki lehet kiáltani nemzeti egységnek. Vagyis mit akarnak a többiek, ha mögöttünk nemzeti egység van.

- Ha nemzeti egységről beszélünk, akkor egy olyan arány, ami a választásra jogosultak egyharmadának támogatását jelenti, az bizony messze nem nemzeti egység, az a nemzet egyharmadának az egysége, egyharmad uralma a kétharmad fölött, ezt jelenti gyakorlatban. Ezért nem mindegy, hogy a második fordulóban ez az 57 nyitott hely, vagy nyitott mandátum sorsa hogy dől el. A mi kampányunk arra irányul, hogy ne csak a szocialista párt szimpatizánsai, ne csak a szocialista párt szavazói szavazzanak ránk, hanem azok a választók is, akiknek a pártja már nincs versenyben. Akiknek a jelölje nem maradt állva, de fontos számukra a demokrácia, és én remélem, hogy nagyon sok embernek fontos. Fontos a jogállam, nem szeretne egyeduralmat, nem szeretne egy ellenőrzés nélküli hatalmat Orbán Viktor kezében, akkor végül is, ha nem is szimpatizál a Szocialista Párt politikájával minden tekintetben, de átérzi a demokrácia fontosságát, átérzi a jogállami normák tiszteletben tartásának a fontosságát. Ebben bízunk, és ezért reménykedünk abban, hogy még néhány helyen fordítani tudunk. És minél több mandátumot kap a Szocialista Párt és minél kevesebbet a Fidesz, annál kisebb a veszélye annak, hogy egy 15-20 évre bebetonozott egyeduralom jön létre. Ráadásul Orbán Viktor kötcsei beszédében volt egy fenyegető mondat, hogy „mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy ebből a centrális politikai erőtérből ne legyen visszatérés a duális politikai rendszerhez”. Azaz a kétosztatú politikában, ami a világ nagyon sok országát jellemzi, ahol egy erős jobbközép és egy erős balközép van, megelégszik egy oldallal, egy erős jobbközéppel. Akkor már az ő felfogása szerint működik minden és minden gyorsan és ellenállás nélkül kerül eldöntésre. Én, amikor először olvastam ezt a centrális politikai erőteret, arra gondoltam, hogy vajon Európában van-e olyan politikus, aki ezt vágyként megfogalmazta volna. Kétszer voltam külügyminiszter és 5 évig az EB tagja. Az európai politikusoknak egy nagyon jelentős részét személyesen jól ismerem. Konzervatívokat, kereszténydemokratákat, liberálisokat, baloldaliakat, szocialistákat, szociáldemokratákat, de egytől sem hallottam azt, hogy az lenne a vágya, hogy az ő pártja 15-20 évig mindenféle kontroll nélkül uralkodjon, mert ez már nem kormányzás, ez inkább uralkodás, és hogy innen ne is legyen visszatérés a korábbi többpártrendszerhez, vagy két nagy párt a duális politikai erőteréhez. Nem ismerek ilyen politikust. Van ilyen a világban, például Venezuelában Hugo Chávez rendszere. Hugo Chávez, ha olvasná Orbán kötcsei beszédét, azt hiszem ismerősnek találná ezeket a gondolatokat.

- Nem akarom elviccelni a dolgot a végére, ezért komolyan is gondolom, bár van egy kis irónia a kérdésemben, hogy lehetséges-e egy ilyen magyar út, amit Orbán elképzel, hogy centrális erőtér jöjjön létre és abból ne is lehessen visszatérni a duálisba, vagy a két, illetve többpártrendszerbe. Ön külügyminiszterként és európai politikusként lehetségesnek látja-e ezt, hogy ha az unión belül egy politikusnak ez az ambíciója, és megvan hozzá a többsége, meg is csinálja?

- Nem, az unión belül erre szerintem nincs lehetőség. Ez annyira szemben menne az unióval, mert az unió nem csupán egy erős gazdasági hatalom, az unió mindenekelőtt és mindenek fölött egy értékközösség, ami azonos értékekre, mindenki által osztott értékekre épül és ilyen érték az európai politikai kultúra, a demokrácia, a jogállamiság, a szociális piacgazdaság. Ebből teljesen kilógna ez a bizonyos magyar modell. Remélem, hogy ez, mint hungarikum, nem lesz része az európai politikai palettának.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái