rss      tw      fb
Keres

Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye, 2009-es levele és hiányzó közleménye



Az Amerikai Magyar Szövetség a romániai régiós átalakítási tervek miatt aggódik. A hírt az MTI közölte kedden.


Eszerint: „Aggodalmát fejezte ki a romániai régiós átalakítási tervek és az ottani magyar kisebbség helyzete miatt az Amerikai Magyar Szövetség abban a közleményében, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez.

A szövetség szerint az EU- és NATO-tag Románia több mint két évtizeddel a kommunizmus bukása után sem teljesítette a magyar kisebbségnek tett ígéreteit és az ország törvényei és gyakorlata nem hogy nem felelnek meg az emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó európai és nyugati normáknak, de kiélezik az etnikumközi feszültséget. Az AMSZ egyebek mellett azt kifogásolta, hogy Románia továbbra is megtagadja a magyar közösség autonómiaigényét és hogy javaslat született a megyehatárok politikailag motivált átrajzolására, amely ’csökkentené a magyarok azon képességét, hogy hatékonyan vehessenek részt a közügyekben, különösen az őket érintő ügyekben’, és hogy gyakorolhassák a kultúrájukat. A szövetség példákat felsorakoztatva hangsúlyozta, hogy növekszik a magyarellenes incidensek és politikai lépések száma.

Az Amerikai Magyar Szövetség sürgette, hogy Romániát mind nyilvánosan, mind bizalmasan bátorítsák egy toleráns társadalom felépítésére, arra, hogy tiszteletben tartsa a magyar és más kisebbségek jogait, valamint a jogállamiságot, és hogy váltsa valóra ígéreteit. A több mint 100 éves tengerentúli magyar érdekvédelmi ernyőszervezet szerint az Egyesült Államoknak köteleznie kell Romániát annak biztosítására, hogy az erdélyi kisebbségek kultúráját és identitását ne fenyegesse kényszerasszimiláció.’Ez előmozdítaná a valódi demokráciát Romániában, hatástalanítaná a diszkrimináció és az intolerancia keltette feszültséget és szolgálná az amerikai érdekeket egy egységes és szabad Európában’, írja a közlemény.

’Hisszük, hogy a héten Budapesten felavatandó Tom Lantos Intézet határozottan hallatja majd a hangját ebben és más olyan esetekben, amikor megkülönböztetés éri a magyar és más nemzetiségeket a térségben’ – hangsúlyozta Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, aki kifejezte meggyőződését, hogy rendszeresen fel kell hívni a figyelmet a magyar kisebbség elleni intolerancia és hátrányos megkülönböztetés romániai megnyilvánulásaira, s más szervezeteket is felszólított, hogy csatalakozzanak ehhez az erőfeszítéshez.”

***

Adalék az Amerikai Magyar Szövetséghez

Levél Barack Obama elnöknek 2009. július 1-jén: ne hívja meg Bajnai Gordon miniszterelnököt hivatalos látogatásra Washingtonba

„…természetesen támogatjuk a legmagasabb szintű kétoldali látogatásokat és reméljük, hogy Elnök úrnak is lesz alkalma meglátogatni Magyarországot egyik európai útja alkalmával.  A Szövetségnek az a véleménye, hogy Bajnai úr meghívása a jelen körülmények között nem indokolt, és mindkét ország érdekeivel ellentétes.  Azt javasoljuk, hogy a találkozó egy megfelelőbb időpontban jöjjön létre.

A következő parlamenti választások Magyarországon jövő tavasszal esedékesek, de az is lehetséges, hogy a közelmúltban megtartott európai parlamenti választások során, a hatalmon lévő Szocialista Párt gyászos szereplésének eredményeképpen (MSZP 17 százalék, az ellenzéki Fidesz-KDNP 56,36 százalékához képest) a választásokat előbb fogják megtartani.  A jelenlegi ügyvivő kormány miniszterelnökének meghívása ilyen rövid idővel a választások előtt úgy lenne értelmezve széles körökben, mint a Magyar Szocialista Párt támogatása amerikai részről, és mint beavatkozás a magyar belügyekbe.

Egy ilyen látogatás élesen különbözne is a 2002-es amerikai állásponttól, amikor Bush elnök nem hívta meg Orbán Viktor akkori miniszterelnököt a Fehér Házba, hogy a részrehajlás látszatát is elkerüljék, (annak ellenére, hogy Orbán úr Amerikában tartózkodott egy kitüntetés átvételével kapcsolatban).” [Lásd erről Voltak, lesznek rovatunk összeállítását: 2001. december 17. - Orbán Viktor levele az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez – a szerk.] „Az ilyen háttér ismeretében, egy jelenlegi meghívás megerősítené azt a látszatot, hogy az Egyesült Államok a szocialistákat (a kommunisták jogutódjait) pártfogolja, a demokratikus ellenzékkel szemben.

Összesítve, a Szövetség támogatja a magyar miniszterelnök meghívását Washingtonba, de az a véleménye, hogy ennek legkedvezőbb időpontja az elkövetkezendő választásokat követően, az új magyar kormány beiktatása után lenne.”

***

Bajnai Gordon egyébként 2009 szeptemberében kétszer találkozott Barack Obamával New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén, és 2009. december elején Joe Biden amerikai alelnök meghívására utazott Washingtonba. Ugyanebben az időben ott tartózkodott Martonyi János is, aki a Kossuth Házban helyi magyaroknak azt mondta Bajnai látogatásáról: „nem hisszük, hogy ez szerencsés”. Szerinte „határesetről" van szó, amely a választásokat „nem fogja rettenetesen befolyásolni”. Mindenesetre azt is megjegyezte, „nem baj, ha azt sugározzuk, hogy a magyar politikusok tudnak egymással beszélni”, s utalt arra, hogy pénteken együtt vacsorázik a Magyar Amerikai Koalíció Mikulás-napi ünnepségén a kormányfővel.

Valóban így történt, s a vacsorán Martonyi János valóban azt sugározta, hogy a Fidesz 2002-es bukása után nem Orbán Viktor pártja folytatott megbélyegző politikát, nem ő akadályozta „a minimális nemzeti egyetértés” megteremtését, hanem a magyar pártok kölcsönösen tették ezt (ehhez ismételten és sokadszor lásd Semjén Zsolt kitárulkozását a Magyar Narancsnak: Gyurcsány Ferenc amortizálása politikai feladat volt, és százszázalékosan sikerült. Az MSZP–SZDSZ-koalíciónak ha akarta volna, sem lett volna módja rá, hogy négy, uszkve hat évet szánjon Orbán Viktor amortizálására. Helyette kénytelen volt kormányozni): „Martonyi János beszédében egyebek között arról beszélt, hogy Magyarország megosztott, akárcsak a magyar diaszpóra. Azt mondta: ezzel együtt kell élni, de a helyzeten lehetne javítani például azzal, ha a felek nem bélyegeznék meg egymást, hanem csak vitát folytatnának a kérdésekről, ha nem sértegetnék egymást. ’Meg kell szabadulnunk valószínűleg az egész gondolkodásunkat jellemző történelmi eredetű kétpólusú szemlélettől’, mondta. ’Ha valamit el akarunk érni, meg kell teremtenünk egy minimális nemzeti egyetértést’.”

***

Az Amerikai Magyar Szövetség kérése tehát a tekintetben sem talált meghallgatásra, hogy Orbán Viktort utoljára 2001. május elsején fogadta Washingtonban amerikai elnök (George W. Bush).

***

Arról nincs információnk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség közleményben sürgette volna, hogy Magyarországon az Orbán-kormányt „mind nyilvánosan, mind bizalmasan bátorítsák egy toleráns társadalom felépítésére, arra, hogy tiszteletben tartsa a magyar és más [politikai, világnézeti, társadalmi] kisebbségek (?) jogait, valamint a jogállamiságot, és hogy váltsa valóra az ígéreteit.” Arról sem tudunk, hogy „a több mint 100 éves tengerentúli magyar érdekvédelmi ernyőszervezet szerint az Egyesült Államoknak köteleznie kell Magyarországot annak biztosítására, hogy a magyarországi [politikai, világnézeti társadalmi, szakmai stb.] kisebbségek (?) kultúráját és identitását ne fenyegesse kényszerasszimiláció.’Ez előmozdítaná a valódi demokráciát Magyarországon, hatástalanítaná a diszkrimináció és az intolerancia keltette feszültséget és szolgálná az amerikai érdekeket egy egységes és szabad Európában’.”

____________

Forrás: MTI, Galamus


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!