rss      tw      fb
Keres

„Mindenki esztergomi”



Lassan egy éve, hogy Esztergom polgármestere engedett a kérésnek, és jelöltette magát függetlenként a polgármesteri cím elnyeréséért, miután minden helyi, a Fideszen kívüli politikai erő összefogott mögötte, hogy le lehessen váltani Meggyes Tamást a város éléről. Sikeresnek bizonyult az összefogás, Tétényi Éva csaknem kétharmados győzelmet aratott az őszi önkormányzati választáson. Azóta már szinte minden újságolvasó előtt ismert a furcsa képlet: a város polgárai egyidejűleg a Meggyes Tamás elleni felbuzdulással, helyi rossz tapasztalataik ellenére, az országos politikai hangulatnak engedve, minden választókerületben a Fidesz jelöltjeinek adtak bizalmat, így a képviselőtestületben a kormánypárt, a volt polgármester pártja kétharmados fölényre tett szert. A város polgárai komolyan azt hitték, elég egy polgármestert leváltani, azt hitték, egyetlen személy képviselte azt a politikai mentalitást, amelyből elegük lett. Kemény árat fizetnek azóta is a tévedésükért, a város kormányozhatatlanná vált, mert a képviselőtestület az első perctől kezdve nem volt hajlandó elfogadni, hogy egy más közpolitikát célul kitűző, más politikai kultúrát képviselő polgármesterrel kell együtt dolgoznia.

Ám nemcsak ők tévedtek. Tévedett a leváltott, de a testületbe beválasztott polgármester is, aki viszont azt hitte, elegendő, ha a kétharmados fölényt elérő képviselőtestület megtagad minden együttműködést az új polgármesterrel, elég folytatni a megszokott módszerekkel,

Tétényi Éva előbb-utóbb belefárad majd a szélmalomharcba, s visszazökken az idő a „normál” (a korábbi) kerékvágásba.

Nem így történt, emberére akadt. Olyasvalakivel került szembe, aki tényleg másmilyen közpolitikát szeretett volna megvalósítani. Elhitte a nemzeti együttműködési nyilatkozat üzenetét, ám amikor azt tapasztalta, hogy gátolják, nem adta fel. Ellenkezőleg, láthatóvá tette a konfliktusokat, és küzdeni kezdett a választói érdekében, és az ő bevonásukkal.

Noha az első perctől kezdve megvonták a jogköreit, később elbocsátották a munkatársait, majd az önkénteseit is kitiltották, az előző városvezetés által felhalmozott adósság rendezésben sem működtek együtt vele, olyan válságköltségvetést fogadtak el akarata ellenére, amely a város működését ellehetetleníti, sőt, fütyültek hét és félezer esztergomi kérésére, hogy a képviselőtestület oszlassa fel magát, vagy a kormány tegyen ez ügyben lépéseket és legyen új választás. Amikor már csak a képviselőtestületi ülés összehívásának joga maradt a kezében, s ezzel élve igyekezett Esztergom polgárainak ügyére irányítani az ország figyelmét, a központi kormányzás, kétharmados törvényhozási fölényével élve számos olyan törvényi rendelkezést hozott, amely segítségére lehet  a polgármester munkáját  kétharmados fölényével ellehetetlenítő helyi képviselőtestületnek. Hiába tett Tétényi gesztust, kompromisszumos megoldásként csak néhány képviselő visszalépését kérve, hogy a – kétharmados többség megszűnésének esélyt adva – egy új választással legalább ezekkel a helyekkel legyen mód a tisztességes együttműködés feltételeinek a megteremtésére, javaslata süket fülekre talált.

Helyben a választói akaratot el nem ismerő politika nem tudna győzni, de támogatásra talál felülről. A kormány nem kezdeményezi a helyi képviselőtestület feloszlatását az alkotmánnyal ellentétes működés miatt. Nem lehetnek kétségeink, hogy végül sikerül majd ellehetetleníteni a város polgárainak akaratát, mert megvan hozzá a kormányzati erő. Ha egy „társasjátékot” úgy játszanak, hogy az egyik félnek módja van borítani a táblát, mert módja van nem alkalmazni vagy menet közben átírni a játékszabályokat, akkor a játszma nemigen végződhet másképpen, mint hamis eredménnyel. Pontosan az a mentalitás köszön tehát vissza országos szinten, amitől Esztergomban meg akartak szabadulni. Ha tetszik, ha nem a kétharmados többségnek, Tétényi Éva áldozatos kiállására a tekintetben nincs befolyásuk, hogy egy egész országot segít a felismerésben: Magyarországon előbb-utóbb mindenki esztergomi lesz.

Addig, amíg ez bekövetkezik, egy modernebb kor kultúrájának sajátos lenyomataként, nem kőbe vésett üzenetként, mementó gyanánt, blogbejegyzések tudósítják az utókort az önkény diadaláról a szabadság felett, nem kisebb keserűséggel, mint a történelem során bármikor. Így zárja aktuális helyzetéről összefoglalt gondolatait Siralomház címmel Tétényi Éva:

A bejegyzést ’A magyar szabadság napján’ a kétharmados többséggel megválasztott független polgármester írta Magyarország állam- és egyházalapítási székhelyén, 2011-ben, a soros EU elnökség zárásakor”.

(Lánczos Vera)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!