rss      tw      fb
Keres

Hangsúly-áthelyezések, kihagyások – egy Die Welt-cikk és magyar értelmezése



A Die Welt Európa Vadkelete címmel közölte Stefanie Bolzena írását szerdán. Előbb a cikk szó szerinti fordítását olvashatják, majd az MTI összefoglalóját a cikkről.


A Die Welt cikke

A magyarok hathónapos soros uniós elnöksége megmutatta, hogy a fiatal tagállamok egyre inkább emancipálódnak Brüsszeltől – kezdi szerdai cikkét a Die Welt. A magyar miniszterelnök ledolgozta magát Brüsszellel, és elnökségét belpolitikai színpadnak használta. Sikerei Horvátország tervezett uniós csatlakozása és a stabilitási paktum reformja.

Orbán Viktor a strasbourgi parlament üléstermében több mint két órán át hallgatta a kevés jóindulatú kommentárt és a képviselők sok támadását és szemrehányását. Amikor másodszor emelkedett szólásra, mindenki számára világos volt, hogy ellentámadás következik.

Az 1,90 [sic!] magas férfi felállt, begombolta a zakóját, és harci kedvvel nézett körül. Csodálkozik, hogy vajon minek köszönheti a nemtetszést – „talán a kétharmados parlamenti többségemnek?” És hogy egyszer s mindenkorra kikéri magának, hogy megkérdőjelezzék Magyarország demokráciáját. „Nem fogom megengedni, hogy megsértsék a magyar népet.” Nem sokkal később a magyar kormányfő elhagyta a strasbourgi termet.

Amikor csütörtökön véget ér a hathónapos magyar soros elnökség, mérlege nem marad el az európai várakozásokról, amelyeket Orbán január közepén az Európai Parlament képviselői előtt keltett. Az egy éve hivatalban lévő miniszterelnök olyan alkotmányt adott az országának, amely országa fejlődését éveken át meghatározza majd. Gyengíti a hatalmi ágak megosztását, aláássa az alkotmánybíróságot, Orbán hívei hosszú távon kulcspozíciókban maradhatnak. Emellett a sok bírálat ellenére csekély változtatásokkal keresztülverte a médiatörvényt, amely heteken át felháborodást keltett.

Európa egy új politikus típust ismerhetett meg, amellyel még majd meg kell tanulnia bánni. Ha a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott államok vezetői eddig inkább a harmadik sorban, mint a reflektorfényben keresték a helyüket, Orbánnal új öntudat érkezett Brüsszelbe: ő az, aki elsősorban a nemzeti érdekekre figyel, az EU-t antipéldának tekinti, és olyan magabiztos, hogy az már az arroganciával határos.

Orbán fellépései Strasbourgban és Brüsszelben az elmúlt fél évben világossá tették, hogy elmúltak azok az idők, amikor az új tagállamok „éltek a hallgatás lehetőségével”, amint ezt egykor Jacques Chirac volt francia államfő ajánlotta a figyelmükbe. Ezt a fejlődést Orbán vezeti: Nézzetek ide, már nem kérelmezők vagyunk, a saját utunkat járjuk. Ez az ő esetében senkit sem lephet meg: a jobboldali konzervatív Orbán már 2001-ben kijelentette: „az Európai Unión kívül is van élet”. Ezért akkor választási vereséggel fizetett. Ma azonban hívei tapsolnak ezért neki.

Erre a hangulatra tekintettel Orbán az európai színpadot arra használta fel, hogy politikáját jól tudja eladni otthon. És hangulatot keltett Brüsszel ellen: legutóbb a Ven Csia-pao kínai kormányfővel tartott találkozón azt mondta: Magyarországnak „másfajta szövetségekre és más szövetségesekre van szüksége”. A kínaiak évek óta jelentős befektetéseket visznek Magyarországra, és megmentették Budapestet a biztos államcsődtől.

És március 15-én, a nemzeti ünnepen Orbán kikérte magának a brüsszeli diktátumot. Moszkva sem diktálhatott Budapestnek, és ezt Brüsszelnek sem fogják megengedni – mondta. Hogy aztán rögtön idézzen az új alkotmány „Hitvallásából”: „Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.”

Majd kiderül, hogy ez az önértékelés jó-e az európai projektnek, mert a felelősség vállalására való készségről tanúskodik. Vagy az mutatkozik meg, hogy az EU sok egykori izzó hívéből Közép- és Kelet-Európában olyan államok lettek, amelyek elsősorban nemzeti kategóriákban gondolkodnak, és populista módon Brüsszelt verik, ha belpolitikailag ez éppen jól jön nekik.

„Orbán öntudatos és önmaga megszállottja” – panaszolja az egyik közép-európai uniós tagállam egyik diplomatája. „Csak a saját történelem számít, a gondolkodás csak befelé irányul, nem európai.” Ezért aztán Brüsszelben sokan megkönnyebbülnek majd, amikor Magyarország július 1-jén átadja a soros elnökséget Lengyelországnak, és a stílusában visszafogottabb Donald Tusk miniszterelnök veszi át a tisztséget. A lengyel politikus várhatóan nem követi kollégája példáját, és nem saját profilja domborítására használja majd a Rue de la Loi-n lévő tanácsépületet.

Az előd az ő elnöksége alatt tartott utolsó tanácsülést követően tudatta az európaiakkal, hogy „a magyaroknak köszönhetően Európa erősebb, mint hat hónappal korábban, sőt, talán erősebb, mint valaha volt”. Országa nagyon rossz állapotban volt, amikor átvette az elnökséget. „De a múlt hibáit korrigálni kell” – mondta Orbán az előző szocialista kormányra utalva.

Ám az európai parketten előadott belpolitikai tirádáknál is elgondolkodtatóbb volt a zárszó. Úgy tűnt, mintha a 48 éves politikus elfelejtette vagy méltatlanként elvetette volna a vitatott médiatörvény elleni masszív tiltakozásokat – amelyekre módisításokkal reagált –, és az alkotmány átírására vonatkozó bírálatokat: „Visszaszereztük a hitelességünket, és jó hírnevünket, és ez fontos egy nemzet számára” – mondta Orbán brüsszeli sajtóértekezletén. „Magyarország soros elnöksége siker volt az elején kitűzött célokat illetően. Politikailag azonban katasztrófa volt” – vélekedett Göncz Kinga volt külügyminiszter a Die Weltnek nyilatkozva. „Az EU élén eltöltött hat hónapot beárnyékolták az antidemokratikus döntések”.

Senki sem vitatja, hogy Magyarország a munka szintjén sikereket mutathat fel elnökként. Legelöl áll Horvátország 28. tagállamként való csatlakozása. Év elején senki nem adott esélyt Martonyi János külügyminiszternek, amikor célként tűzte ki, hogy június végéig lezárják a csatlakozási tárgyalásokat. Már márciusban is úgy nézett ki, hogy a horvátok az előírásokat, különösen a jogi területen, nem tudják teljesíteni. Múlt pénteken azonban az Európa Tanács politikai nyilatkozatot írt alá, amely szerint a balkáni államot 2013-ban felveszik. A schengeni térség bővítése, amelyet Németország és Franciaország akadályoz, egyelőre elmarad. Budapest az Európai Parlament pozitív szavazása ellenére hiába támogatta Románia és Bulgária csatlakozását.

Emellett a magyarok keresztülvitték a tanácsban az Európai szemesztert, amely az EU Bizottsága számára lehetővé teszi, hogy a jövőben korábban és átfogóbban hasson az egyes államok pénzügyi terveire. A magyar szakértők sok hektikus és hosszadalmas ülésen hozzájárultak az euró megmentését szolgáló új és újabb intézkedésekhez is. Ezen kívül döntés született a stabilitási paktum reformjáról, amelynek célja, hogy a közös valutát a jövőben jobban védje a göröghöz hasonló katasztrófáktól. Tény azonban, hogy egy fontos részreform körül még vita van az Európa Tanács és az Európai Parlament között, úgyhogy a teljes csomagot alighanem csak júliusban fogadják el.

Budapest szemszögéből különösen fontos az elfogadott Romastratégia, amellyel a 12 millió európai roma helyzetét akarják javítani. Magyarországon nagy cigány kisebbség él, amely ellen folyton támadásokat követnek el a szélsőjobboldaliak. Emberi jogi szervezetek kételkednek abban, hogy az új stratégiának köszönhetően valóban javul az érintettek sorsa.

Elfogadtak egy stratégiát a Duna-térségre is. Ennek fő célja a Duna hajózhatóságának javítása, és a turizmus elősegítése. Európa leghosszabb folyója mentén 14 állam van, összesen 115 milliós lakossággal, és a magyarok joggal hangsúlyozzák a „határokon átívelő jelleget” az évszázadokon át konfliktusok dúlta régióban.

Az Európa határain kívüli kérdésekhez a magyar elnökségtől nem érkezett szinte semmi. A magyarok képességeit meghaladták a konkrét ötletek, hogyan támogathatná és hogyan használhatná fel a jobb és tartósabb együttműködésre az arab forradalmakat. Tény azonban, hogy ebben a vonatkozásban egyébként is nagyon keveset lehetett Brüsszelből hallani.

***

Ugyanez az írás az MTI összefoglalójában

EU-elnökség - A Die Welt elemzi a magyar teljesítményt

Európa vad kelete címmel közölt elemzést a magyar európai uniós elnökségről szerdai számában a Die Welt.

A német konzervatív napilap brüsszeli tudósítója, Stefanie Bolzen az írás alcímében hangsúlyozta: a hathónapos magyar EU-elnökség megmutatta, hogy az új tagállamok egyre inkább önállósodnak Brüsszellel szemben.

Bolzen felidézte Orbán Viktor miniszterelnök januári meghallgatását az Európai Parlamentben, majd leszögezte: június 30-án, amikor véget ér a magyar EU-elnökség, megállapítható, hogy annak európai mérlege nem marad el a miniszterelnök januári szereplése során keltett várakozásoktól. Sem kormányfőként, sem az EU soros elnökeként nem hagyta magát túlságosan befolyásolni az EU képviselői által. „Az egy éve hivatalban lévő miniszterelnök új alkotmányt adott Magyarországnak, amely évekre meghatározza az ország fejlődését, gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását, aláássa az alkotmánybíróságot, Orbán hívei hosszú távon kulcspozíciókban maradhatnak. Emellett a heves tiltakozások ellenére és csak apróbb változtatásokkal keresztülvitt egy médiatörvényt, amely heteken át felháborodást váltott ki” – írta a német lap brüsszeli tudósítója.

Európa megismerhetett egy olyan új politikus-típust, amelyet meg kell tanulnia kezelni. Miközben a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott tagállamok vezetői a rivaldafény helyett inkább a „hátsó sort” keresték, Orbánnal új öntudat „érkezett” Brüsszelbe – fogalmazott a tudósító, utalva arra, hogy a miniszterelnök elsősorban a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, az uniót egyfajta „ellenpéldának” tekinti, mégpedig olyan magabiztossággal, amely közel áll az arroganciához.

Orbán strasbourgi és brüsszeli fellépései megmutatták: elmúlt az az idő, amikor az új tagállamoknak a hallgatás lehetőségét kellett kihasználniuk, ahogy azt Jacques Chirac akkori francia államfő ajánlotta. A saját úton járás a tudósító szerint ugyanakkor senkit nem lepett meg. A jobboldali konzervatív Orbán ugyanis már 2001-ben kifejezésre juttatta, hogy „az Európai Unión kívül is van élet”. Akkoriban ezért választási vereséggel fizetett, ma azonban hívei megtapsolják ezért – írta Bolzen.

A magyar miniszterelnök – mint a tudósító fogalmazott – az otthoni hangulat miatt láthatóan nem hagyta, hogy Brüsszelből diktáljanak neki, az európai színpadot inkább arra használta fel, hogy politikáját otthon jól eladhassa. A cikkíró ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a napokban Ven Csia-pao (Wen Jiapao) kínai miniszterelnök előtt kijelentette, hogy Magyarországnak újfajta szövetségekre és újfajta szövetségesekre van szüksége. Felidézte azt is, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen elhangzott beszédében elutasított mindenfajta „diktátumot” Brüsszelből is.

A tudósító szerint a jövő mutatja majd meg, vajon ez a magabiztosság jó-e az európai projekt számára, ugyanis a felelősségvállalás készségéről tanúskodik. Vagy pedig arról, hogy az Európai Unió egykor erősen elkötelezett közép- és kelet-európai híveiből olyan államok lettek, amelyek elsősorban nemzeti kategóriákban gondolkoznak.

A cikkíró a továbbiakban felidézte Orbán Viktor legutóbbi brüsszeli, az Európai Tanács – magyar elnökség alatti utolsó – ülését követő sajtóértekezletét. A kormányfő – mint írta – tudatta, hogy a magyaroknak köszönhetően Európa erősebb lett, mint hat hónappal ezelőtt volt. A tudósító szerint még ennél is mélyebb benyomást keltett Orbán zárszava. A 48 éves politikus – fogalmazott Stefanie Bolzen – „teljesen megfeledkezett” a vitatott médiatörvény miatti heves bírálatokról – amelyekre az ország módosításokkal reagált –, továbbá az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatos kritikákról, és azt hangoztatta, hogy Magyarország visszaszerezte hitelességét és hírnevét.

A német újság tudósítója szerint az vitathatatlan, hogy a magyarok az unió elnökeként „a munka szintjén” sikereket mutathatnak fel. A sikerek sorában egészen elől áll Horvátország 28. tagállamként történő csatlakozása – írta a szerző, emlékeztetve arra: az év elején még aligha adott bárki is esélyt a magyar külügyminiszter, Martonyi János azon kijelentésének, hogy június végéig sikerrel lezárulhatnak a Zágrábbal való csatlakozási tárgyalások.

A tudósító utalt arra, hogy a schengeni térség tervezett bővítését, Románia és Bulgária – Magyarország által támogatott – csatlakozását a „régi EU” kételyei miatt ideiglenesen el kellett halasztani. A sikerek között említette az újság ugyanakkor a magyar kezdeményezésre jóváhagyott európai szemesztert, ami az Európai Bizottság számára lehetővé teszi az egyes tagállamok pénzügyi tervezésének – még korai szakaszban történő és átfogó – befolyásolását. Ugyancsak kiemelte a lap az euró megmentését és a stabilitási paktum reformját célzó, a magyar elnökség által erősen szorgalmazott intézkedések elfogadását. Külön említette a szerző az elhatározott közös európai romastratégiát, amely az Európában élő 12 millió roma helyzetének javítására hivatott, és a sikerek között utalt a tudósító a Duna-stratégiára is.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!