Reagan-szoboravató – a beszédek

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2011. június 30. csütörtök, 05:14

Galamus-csoport

Szerdán a Budapesti Szabadság téren felavatták a száz éve született Ronald Reagan szobrát. A budapesti transzatlanti hét kiemelt eseményén Condoleezza Rice, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere is részt vett. A Reagan-emlékünnepségre kongresszusi delegáció érkezett Budapestre.

Orbán szólt: „Újra kellene egy Ronald Reagan. Vajon készülődik-e már valahol?”

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az egykori amerikai elnök szobrának felavatásán, a budapesti Szabadság téren beszélt. Ronald Reagan megújította a világot, benne Közép-Európát. Az egykori amerikai elnök kiállt azért a meggyőződésért – mondta –, hogy a rosszal nem lehet együtt élni, a gonosszal nincs békés egymás mellett élés, nincs kompromisszum; legyen bármilyen nagy és félelmetes, meg kell küzdeni vele, le kell győzni. Ronald Reagan tabukat döntött, öröknek hitt dogmákat söpört félre a józan ész nevében, ledöntötte a falakat, amelyeket a 20. század „torz és beteg ideológiái nevében emeltek a szabadság útjába”, amelyek elszigetelték a nyugati civilizáció egyik részét a másiktól; „erőt akarunk meríteni a példájából”.

Orbán Viktor szerint ma Magyarországon még falakat kell lebontani, hogy „kiszabaduljunk a múlt hibáinak fogságából, erős, sikeres és büszke országgá váljunk”. Ronald Reagan a bizonyíték arra, hogy igenis létezik teljes megújulás, meg lehet változtatni az életünket, a sorsunkat, a világunkat, ha van hozzá elég bátorságunk és erőnk. „Mindez sikerülhet, ha vesszük a bátorságot, hogy határozottan különbséget tegyünk jó és rossz, igaz és hamis, értékes és talmi között; ha vállaljuk, ahogy Reagan elnök is vállalta, a jó és rossz közötti különbség kimondásával járó felelősséget és következményeket.”

„Döntse le ezt a falat!” – idézte a miniszterelnök Ronald Reagannek a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárához, Mihail Gorbacsovhoz intézett szavait. Orbán szerint a magyar határnyitással „kiütöttük az első téglát, majd a fal le is dőlt, a szovjet birodalom s vele a kommunista diktatúra végérvényesen összeomlott”. Magyarország és a szocialista tömb falai közé zárt többi ország kiszabadulhatott, új világ kezdődött, megindult a kettészakított Európa, a megosztott nyugati civilizáció egyesülése. Most „annak az embernek és vezetőnek állítunk szobrot, aki megváltoztatta, megújította a világot, benne a mi közép-európai világunkat is”, és hitt a szabadságban, a szabad emberek erkölcsi erejében és abban, hogy a szabadság útjába emelt falak ledönthetők.

Orbán szerint 1990-ben úgy tűnt, hogy a nyugati világ győzelme teljes, biztonságos, kiszámítható, szabad világ vár az emberiségre, ma, 2011-ben azonban már látni, hogy valójában egy teljesen új és ismeretlen fejezet kezdődik az emberiség történetében. „A bizonytalanság lett úrrá a mi nyugati civilizációnkon, tartunk attól, amit egyszer már átéltünk, vívódunk afölött, amit még nem ismerünk, és aggódunk, mert elveszíthetjük azokat az értékeket, amelyek számunkra oly becsesek.”

Orbán Viktor azt mondta, míg egy elemző következtetéseinek nincs kockázata, addig az államférfi egyszer dönthet, tévedései  jóvátehetetlenek, a történelem mond majd ítéletet felette, milyen bölcsen irányította a változásokat, és milyen sikerrel őrizte meg a békét. „Ronald Reagan jól döntött, a változást bölcsen irányította, és megőrizte a békét. A történelem ítéletet mondott róla, és az ítéletet a megbecsülés és a köszönet hatja át. Ezért kell hát szobrának Budapesten is állnia.” Orbán beszédét azzal zárta: „Újra kellene egy Ronald Reagan. Vajon készülődik-e már valahol?”

Orbán megbeszélése Condoleezza Rice-szal: a magyar kormányzás továbbra is konzultációkon alapszik

Orbán Viktor szerdán megbeszélést folytatott Condoleezza Rice-szal, és fogadta az amerikai törvényhozás delegációját. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének közleménye szerint Orbán elmondta nekik, hogy a magyar gazdaságpolitika középpontjában a munkahelyteremtés áll, hogy a kormányzás továbbra is konzultációkon alapszik, és Magyarország háborút folytat az államadósság ellen. Orbán ismertette vendégeivel a június végén lezáruló soros magyar EU-elnökség eredményeit, külön kiemelve a horvát csatlakozás, a gazdasági kormányzás, valamint az energiabiztonság érdekében tett lépéseket.

Szijjártó szerint az amerikai képviselők köszönetet mondtak Magyarország afganisztáni szerepvállalásáért és a líbiai magyar nagykövetség munkájáért.

Condoleezza Rice a szoboravatón

Soha többé nem fordulhat elő, hogy magukra hagyjuk a szabadságukért küzdő népeket – mondta Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter szerdán a Reagan-szobor avatásán, amely a budapesti transzatlanti diplomáciai hét kiemelt eseménye. A szabadságharcosok ügye 1848-49-ben, majd 1956-ban reménytelennek tűnt. „Egyszerű lett volna azt mondani, hogy ügyük elbukott és egyedül maradtak, de a történelem másféle jövőt tartogatott.” Az 1956-ban szabadságukért harcoló férfiak és nők küzdelme után az amerikai és más szabad népek felismerték: soha nem történhet meg, hogy magukra hagyják azokat, akik szabadságukért harcolnak. „Mindenekelőtt Ronald Reagannek adtak ösztönzést.” Rice úgy jellemezte az Egyesült Államok 40. elnökét, mint akiben egyszerre lobogott a szabadság iránti olthatatlan vágy és a hazafiúi szeretet.

A volt külügyminiszter elmondta, a világon továbbra is vannak olyan férfiak, nők és gyerekek, akik a zsarnokság igája alatt sínylődnek, úgy érzik, ügyük reménytelen, egyedül vannak. Reagan szobra előtt „fogadjuk meg, hogy ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mellettük állunk”.

Az amerikai diplomácia egykori vezetője közölte, Reagan özvegye, Nancy Reagan nagyon szeretett volna részt venni a szoboravatáson, és arra kérte őt, tolmácsolja büszkeségét, tiszteletét és háláját. A szobor állításáért köszönetet mondott az amerikai nép nevében is.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis, amerikai nagykövet

George W. Bush elnök egykori külügyminiszterét úgy köszöntötte, mint aki Ronald Reaganhez hasonlóan „egész életét a szabadság ügyének szentelte”. 1989–91-ben, amikor a zsarnokság kezdett teret adni a demokráciának a térségben, Condoleezza Rice-nak jelentős szerepe volt az amerikai nemzetbiztonsági tanács igazgatójaként, majd főigazgatójaként. Később nemzetbiztonsági tanácsadóként és külügyminiszterként egy zűrzavaros időszakban fáradhatatlanul dolgozott Reagan örökségének valóra váltásán, erős kapcsolatokat építve Magyarországgal és Amerika többi új közép-európai szövetségesével. A nagykövet szerint Reagan szobra otthonra talál a Szabadság-téren, amely azt a szabadságharcot jelképezi, amelyet a magyar nép vívott a Habsburg-birodalom ellen 1848-49-ben, és a kommunizmus zsarnoksága ellen 1956-ban.

Edwin Meese, a Reagan-adminisztráció egykori igazságügyi minisztere

Ez nagyszerű nap Magyarországnak és az Egyesült Államoknak, mondta, mert kifejezhetik tiszteletüket Ronald Reagan, „a szabad nemzetek vezetője” iránt. Reagan egész életében a totalitárius rendszerek, a II. világháborúban a nácik és a tengelyhatalmak, később a kommunizmus ellen harcolt. Mint emlékeztetett, a volt elnök 1981-ben, beiktatásakor elkötelezte magát: a hidegháborúban azért küzd, hogy a marxizmus és a leninizmus „a múlt hamvába vesszen”. Az Egyesült Államok hálás Magyarországnak, és különösen azoknak, akik közbenjártak azért, hogy a szobrot a magyar Parlament közelében állítsák fel. Ez a szobor a szabadságot jelképezi, amelyért Reagan küzdött. Reménye szerint a szobor mindennap emlékezteti majd az embereket Reagan ügyére, a szabadságra.

Kevin McCarthy, az amerikai kongresszusi delegáció vezetője

Magyarország régóta az Egyesült Államok szövetségese az úton, „amelyen sokáig együtt haladunk még”. A két ország szoros kapcsolata a szabadságban és demokráciában gyökerezik. A szobor a szabadságot jelképezi, amelyért harcolni minden nemzedék felelőssége.

Condoleezza Rice az esti Szabadság-vacsorán a Szépművészeti Múzeumban

A volt külügyminiszter az amerikai-magyar barátság legteljesebb kifejeződésének nevezte, hogy az Egyesült Államok és Magyarország együtt védelmezi a demokrácia elveit a világon. Rice a meghívott 250 vendég előtt beszélt. A múzeum elegáns reneszánsz termében rendezett vacsorára az amerikai és a magyar törvényhozás tagjait, diplomatákat, amerikai és magyar közéleti személyiségeket, vallási vezetőket, üzletembereket hívtak meg.

„A demokrácia azért stabil, mert a kormányzás egyetlen legitim formája”, mondta. A demokráciában élők szabadon megválaszthatják, kik kormányozzák őket, kimondhatják véleményüket, szabadon gyakorolhatják vallásukat és mentesek az állam önkényuralmától.

1956 tragikus forradalma idején úgy tűnhetett, hogy az emberi szellemet letörték, de nem így történt, ismét feltámadt, és Magyarország 1989-ben kinyilvánította, hogy visszaköveteli magának a szabadságát és kiáll mások szabadsága mellett is. A volt amerikai külügyminiszter elmondta, hogy a mai napig őrzi a magyar szándék 1989-es kinyilatkoztatásának egy apró jelképét, a magyar-osztrák határ mentén egykor húzódó drótkerítés egy darabját. „De ki gondolta volna még 1989 legreményteljesebb pillanataiban is, hogy Magyarországot az Európai Unió büszke és fontos tagjaként ünnepelhetjük, amely befejezte uniós elnökségét?” Akkor még az is valószínűtlennek tűnt, hogy az Egyesült Államok és Magyarország egymás szövetségesei lesznek a NATO-ban, amely a demokráciák védelmében létrehozott legsikeresebb együttműködés.

„Optimizmusra az ad okot, hogy a történelem hosszú, de íve végül mindig az igazság felé hajlik el”, mondta Condoleezza Rice, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok és Magyarország is megőrizte a szabadságba vetett hitét a legsötétebb időkben is.

Az értékekbe vetett hit önmagában nem elég, bátorságra és cselekvésre van szükség; „ma azon ember, Ronald Reagan előtt tisztelgünk, aki megtestesítette ezt a cselekvési hajlandóságot”.

A volt amerikai külügyminiszter szerint a szabadság szeretete egyetemes, „ez nem magyar, nem amerikai, hanem emberi érték”. Az észak-afrikai népek kifejezték azon vágyukat, hogy szabadságban akarnak élni, tehát egy egyetemes törekvésről van szó. Mert az önkényuralmi rendszerben élő népek egy napon levetik félelmeiket, és erőszakkal szerzik meg szabadságukat, ha békésen nem érhetik el. A demokrácia nem végcél, hanem egy utazás, „nekünk a demokráciákban nap mint nap, tégláról téglára erősíteni kell saját demokratikus intézményeinket”. „A demokráciához vezető út nehéz (...) segítsük fel, ha megbotlanak azok, akik még csak elkezdték ezt az utat, nyilvánítsuk ki, hogy mellettük állunk és tanúsítsunk megértést.”

Schmitt Pál a Szépművészeti Múzeumban rendezett vacsorán

Az Amerikai Egyesült Államok az egész világon a szabadság kiteljesedésének szimbóluma – mondta a köztársasági elnök. A magyaroknak különösen a kommunizmus éveiben adott sok erőt, hogy úgy tekinthettek Amerikára, mint arra a helyre, ahol nemcsak elérték a szabadságot, hanem élni is tudnak vele. A szabadság elnyerése ugyanis lehet véres és küzdelmes, de történelmi léptekkel a szabadság megszerzése alig több, mint egy pillanat. Szabadságban élni viszont annyi, mint azt tartósan megőrizve, bölcsen használva, jog és rend által élni. A magyarok köszönettel tartoznak azért, hogy az Egyesült Államok sosem ijedt meg attól a felelősségtől, amelyet a szabad világban betöltött szerepe ró rá. Elkötelezte magát a szabadságjogok, a demokrácia mellett, cselekedeteit ehhez a mások által is jól látható mércéhez igazítja.

Az államfő szerint a szabadság „kérdőjelek nélküli” tudatát az amerikai nemzedékek az előttük járóktól kapták örökségbe, mégis újra és újra birtokba kell venniük, ezért az Egyesült Államokban pontosan értették 1956-ban, mi történik Magyarországon; értették, mert az amerikai emberek szoros kapcsolatban állnak a szabadsággal, „személyes, jó ismerősük”. Schmitt Pál e megértés „emlékezetes demonstrációjának” nevezte, amikor a Time magazin 1957-ben a magyar szabadságharcost választotta meg az év embere címre.

A mostani budapesti Szabadság-vacsora üzenete elsősorban éppen az, hogy sem a szabadságot, sem a más országokkal való jó viszonyt ne vegyük túl természetesnek, inkább olyannak, amiért mindig keményen meg kell dolgozni.

A magyar-amerikai viszonyról a köztársasági elnök kifejtette: kiemelkedőek a két ország kereskedelmi kapcsolatai, erőteljes az amerikai tőke jelenléte Magyarországon, a katonai szövetség hosszú távú biztonságot, stabilitást teremtett egész Kelet-Közép-Európában, és osztozunk a terrorizmus elleni harc fontos misszióinak feladataiban is. Ám önmagában a gyakorlatias érdekek, a kölcsönös előnyök nem teremtenek olyan erős szövetséget, mint amilyen az Egyesült Államok és Magyarország között fennáll. Igazi köteléket ugyanis csak a közös értékek hozhatnak létre. „Hiszem, hogy ez a különleges barátság a jövőben is örömünkre, segítségünkre lesz.”

Semjén Zsolt a szoboravatón: Mindszenty és Reagan találkozik

Az igazi értékek egyesítik az embereket – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Ronald Reagan egykori amerikai elnök szobrának felavatásán, a budapesti Szabadság téren. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint Ronald Reagan tiszteletében Amerikában egyek a republikánusok és a demokraták, s Magyarországon, bár a belpolitikában sok a vita, az egykori elnök tiszteletében „egyek vagyunk konzervatívok és szociáldemokraták, liberálisok és kereszténydemokraták”. A történelemből adódóan Közép-Európában vannak viták az itteni népek között, de Ronald Reagan tiszteletében egyetértenek.

Semjén Zsolt szerint a néhai elnök szobrának ezen a téren spirituális jelentősége van, spirituális értelemben két olyan ember szellemi öröksége találkozik, akik mindig hittek a szabadságban, hittek Közép-Európa felszabadulásában. Magyarázatul emlékeztetett: „az 1956-os forradalom és szabadságharc véres eltiprása után a szent életű, mártírsorsú Mindszenty József hercegprímás az Amerikai Egyesült Államok követségén talált menedéket”. Mindszenty József hitt abban, hogy eljön a szabadság és az óceán másik partján volt egy ember, akinek nem volt közömbös Közép-Európa sorsa, és hitt abban, hogy a térség számára is el fog jönni a szabadság. „Adja Isten, hogy megértsük üzenetüket és hűségesek lehessünk ehhez.”

Semjén Zsolt tette a legtöbbet a szabadságért és a demokráciáért

Újonnan alapított elismerését elsőként Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek adományozta az amerikai Ronald Reagan Elnöki Alapítvány. A díjjal, az Egyesült Államok egykori elnöke Capitoliumban őrzött szobrának kicsinyített másával, a szabadságért és a demokráciáért legtöbbet tevő politikus tevékenységét ismeri el az alapítvány – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. A Ronald Reagan Nemzetközi Szabadság Díj (Ronald Reagan International Freedom Award) emlékszobrát a volt amerikai elnök életművét méltató budapesti nemzetközi konferenciát követően nyújtotta át a Parlamentben Fred Ryan, az alapítvány elnöke a magyar politikusnak.

A közleményben felidézték, hogy Semjén Zsolt a Magyarországi Reagan Emlékbizottság elnökeként még az elmúlt év végén kezdeményezte, hogy a magyarság állítson méltó emléket Budapesten annak az amerikai elnöknek, akinek politikája hozzásegítette hazánkat a bolsevizmustól való megszabaduláshoz. Az ünnepélyes átadáson jelen volt többek között Edwin Meese, Reagan elnök egykori igazságügy-minisztere, aki elismeréssel szól az új magyar alkotmányról, méltatva a benne foglalt értékeket.

„Újra kellene egy Ronald Reagan. Vajon készülődik-e már valahol?” (MTI fotó: Koszticsák Szilárd)

A szobor

A Szabadság tér és a Zoltán utca sarkánál felállított Reagan-szobor 2,2 méter magas, Máté István csongrádi szobrászművész alkotása. Az egészalakos szobrot a Magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság állíttatta. A szoborállításnál a bizottság együttműködő partnere volt többi között a Ronald Reagan Elnöki Alapítvány (Ronald Reagan Presidential Foundation), a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A ceremónia

A megemlékezésen Condoleezza Rice, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes együtt leplezte le Reagan egészalakos bronz szobrát. Az alkotás úgy ábrázolja a volt amerikai elnököt, amint éppen előre lép a Szabadság téren vele szemben álló második világháborús szovjet emlékmű irányába. A szoboravatás közönsége a szovjet emlékműnek háttal, a Parlament kupolája felé tekintve hallgatta meg az emlékbeszédeket – tartja fontosnak kiemelni az MTI. Az egész évben tartó Reagan-centenáriumi megemlékezések keretében Budapesten kívül még Londonban állítanak szobrot a napokban az egykori elnöknek.

A Reagan-szobor melletti érintőképernyőn olvasható szöveg szerint „az Egyesült Államok 40. elnöke konok szelídséggel védelmezte az emberi nem legnemesebb ideáját, a szabadságot; bölcsessége, lényeglátása és szíveket megnyitó humora sokunknak adott reményt, akik a vasfüggöny mögött már lemondtunk a szabadulás lehetőségéről (...) Ronald Reagan nem mondott le rólunk, hanem harcba szállt, és szinte egymaga megnyerte a lelkeket gyilkoló hideg világháborút”.

Ronald Reagan

Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. 1981 és 1989 között volt az Egyesült Államok 40. elnöke. Az egykori filmszínészt, aki több mint ötven filmben szerepelt, később két alkalommal is Kalifornia állam kormányzójává választották.

Ronald Reagan 1983-ban minősítette a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának” az Evangélikusok Nemzeti Szövetsége előtt elmondott floridai beszédében. A néhai republikánus elnök beszédének kézzel korrigált változatát januárban először állították ki a washingtoni Nemzeti Levéltárban. Reagan 1984-ben elindította az Egyesült Államok úgynevezett „csillagháborús” rakétavédelmi programját, amellyel erejét meghaladó fegyverkezési versenyre kényszerítette a Szovjetuniót. A politikus 2004-ben hunyt el, 93 éves korában.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!