Beszédek a Tom Lantos Intézet megnyitója alkalmából



Hillary Clinton, az amerikai diplomácia vezetője a Tom Lantos Intézet megnyitójára érkezett szerda éjjel Budapestre, és csütörtökön kora délután már tovább is utazott a litvániai Vilniusba egy emberi jogi konferenciára. Onnan Madridba látogat. Megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, sajttájékoztatót tartott, felszólalt az Országházban, ellenzéki politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott.


Hillary Clinton a sajtótájékoztatón

Az amerikai tárcavezető az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélései utáni közös sajtótájékoztatón elmondta: a magyar belpolitika egyes kérdései, így az alkotmányozás és a médiatörvény is szóba kerültek, és a kormányfő megerősítette, hogy Magyarország elkötelezett a demokratikus hagyományok mellett. Clinton szerint „befogadó” alkotmányozásra bátorították Magyarországot, és arra, hogy „fékeket és ellensúlyokat alkalmazzon” az új alaptörvényben. Hillary Clinton beszélt arról is, hogy Orbán Viktor kifejtette, véleménye szerint Közép-Európa lehet az európai gazdaság motorja. Az Egyesült Államok megvizsgálja, hogyan támogathatja ezt a törekvést.

Elmondta, az Egyesült Államok „nagy csodálattal figyeli” a magyar soros EU-elnökség munkáját, és üdvözölte, hogy az elnökség előtérbe helyezte a romák jogainak érvényesítését. Ugyancsak kiemelte a korrupció elleni harcot és a gazdasági nyitottságot, mert Magyarország lehetőséget nyit a külföldi befektetők előtt.

Az amerikai politikus szerint Magyarország és az Egyesült Államok is elkötelezett az alapvető szabadságjogok védelme mellett, amit a Ronald Reagan-szobor szerdai felavatása és a Tom Lantos Intézet csütörtöki megnyitása is jól bizonyít. A két országot továbbá összekötik a gazdasági kapcsolatok, a NATO-tagság és a közös vállalások, mint például az afganisztáni misszió – Clinton ebben „kiválónak” nevezve a magyar hozzájárulást.

Hillary Clinton közölte: országa világszerte támogatja a demokratikus átalakulás folyamatát, így most a közel-keleti és észak-afrikai országokét is.

Az amerikai külügyminiszter a kínai kormányfő európai látogatásával kapcsolatban üdvözölte, hogy Európa igyekszik kiaknázni a lehetőségeket az együttműködésre az ázsiai országgal. Az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy minden olyan féllel tárgyaljon, amely nem alkalmaz erőszakot. Washington a külpolitikájában is a demokratikus elvek, a kisebbségek és a nők jogainak tiszteletben tartása mellett száll síkra.


Hillary Clinton a Tom Lantos Intézet parlamenti megnyitóján

Az amerikai tárcavezető szerint a kormányok és a civil szervezetek feladata a demokrácia terjesztése. Minden demokratikus országnak, így az Egyesült Államoknak és Magyarországnak is fontos saját intézményeinek továbbépítése, de emellett az új demokráciáknak is segíteniük kell, és azt sem hagyhatják, hogy a már működő demokráciák visszalépjenek a fejlődés útján.

Noha az Egyesült Államokban is vannak nézetkülönbségek az egyes politikusok és pártok között, Tom Lantos hitt abban, hogy alapvetően mindannyian egy oldalon állnak: a szabadság és a demokrácia oldalán. Tom Lantos kiállt a kisebbségek védelmében is.

Az intézet megnyitása azt bizonyítja, hogy Tom Lantos története nem ért véget az elhunytával, hanem folytatódik. Az egykori washingtoni kongresszusi képviselő elkötelezettsége az emberi jogok és a demokrácia védelme mellett máig ösztönző hatású. Tom Lantos hitt abban, hogy Magyarország sosem felejti majd el az 1956-os forradalom szellemét.

Hillary Clinton arról is beszélt, hogy Magyarországon a héten több eseményen is megemlékeztek Ronald Reagan egykori amerikai elnökről. Magyarország soha nem felejti el Reagan elkötelezettségét amellett, hogy egész Európában megvalósuljon a szabadság és a demokrácia, mondta.


Condoleezza Rice
a Tom Lantos Intézet parlamenti megnyitóján

A Tom Lantos Intézet segíteni fog abban, hogy helyes irányban maradjunk az emberi szabadság biztosításában. Rice – aki elvállalta az intézmény társelnökségét – arról beszélt, hogy Tom Lantos különleges ember, erőteljes erkölcsi hatalom volt, mélyen hitt a szabadság iránti vágyban és ezen törekvés egyetemességében. Meggyőződése volt, hogy az emberi szabadság elterjed. „Bármikor, amikor találkoztunk, amikor nemzetbiztonsági tanácsadó vagy külügyminiszter voltam, és értésemre adta, hogy letértünk az emberi szabadság kérdésében a helyes útról, úgy gondoltan, jobban teszem, ha ellenőrzöm az iránytűmet, mert ha Tom úgy gondolja, hogy letértünk, akkor bizonyára letértünk.” „A Tom Lantos Intézet segíteni fog, hogy helyes irányban maradjunk az emberi szabadság biztosításában nemcsak saját magunk, hanem azok érdekében is, akik egyelőre nem rendelkeznek vele.”

Tom Lantos szerette Amerikát és Magyarországot is, arra törekedett, hogy összekapcsolja a két országot a szabadság szeretete alapján, abban a törekvésben, hogy egyetlen férfi, nő és gyerek se éljen zsarnokságban. „Ez az intézet egyesít bennünket az Atlanti-óceán két oldalán ezen cél, ezen álom megvalósításában” - tette hozzá Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter.


Orbán Viktor a sajtótájékoztatón

Magyarország és az Egyesült Államok a kommunizmus összeomlása óta szoros és egyre mélyülő szövetséget épített fel; ennek az elmúlt húsz évben újból és újból megerősített szövetségnek értékalapjai vannak, mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel folytatott csütörtöki tárgyalás utáni sajtótájékoztatón, a Parlamentben.

A kormányfő a csaknem egyórás megbeszélésen arról beszélt, hogy Magyarország az eddig sikeresnek bizonyult együttműködést szeretné fenntartani. Példaként említette az afganisztáni katonai szerepvállalást, ahol az „együtt be, együtt ki” elvét követi Magyarország, és igyekszik teljesíteni majdnem 500 tagú állományával a vállalt feladatait.

„Mi egy transzatlantista ország vagyunk”, idézte a találkozón elhangzottakat Orbán Viktor. Azokon a pontokon, ahol az Európai Uniónak együtt kell működnie az Egyesült Államokkal, „Magyarország ezt az együttműködést mindig támogatni fogja”.

Beszámolt az amerikai külügyminiszternek arról is, hogy az elmúlt húsz évben a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok jól alakultak, magas szintet értek el a beruházások, a kereskedelem, és „szeretnénk, ha ennek dinamikája nem törne meg, hanem folytatódna”, s az Egyesült Államok gazdaságilag is jelentős súllyal lenne jelen Magyarországon.

Orbán Viktor azt is elmondta Hillary Clintonnak, hogy Magyarország számára az első számú értelmezési keret a közép-európai dimenzió, majd hozzátette, mindent meg fog tenni a jövőben is annak érdekében, hogy a világ meghatározó nagyhatalmainak – köztük első helyen az Egyesült Államoknak – felhívja a figyelmét arra: Közép-Európa rendkívül fontos terület, amely szép jövő előtt áll, ahol közös céljaik, terveik vannak az államoknak, és szeretnének egyre nyilvánvalóbban „mint közép-európai terület” megjelenni az európai és a világpolitikában. Ezért Közép-Európa kifejezetten szeretne „a saját létezéséhez” katonai, logisztikai, energetikai és kereskedelmi biztonsági garanciákat kivívni. A magyar kormányfő kérte az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy ezt a törekvést az Egyesült Államok kezelje érdeklődéssel.

Orbán Hillary Clinton csütörtöki budapesti látogatását – különösen azért, mert az a Tom Lantos Intézet megnyitásával függött össze – mély élménynek és erős pillanatnak nevezte a két nemzet történetében, hiszen „mind a tárgyaláson felvetett racionális kérdésekben, mind a Tom Lantos Intézet által szimbolizált érzelmi és erkölcsi kérdésekben” sikerült megerősíteni a két állam együttműködését. Összességében két fantasztikus napban lehetett részünk – utalt a Reagan-szobor szerdai felavatására.

Orbán Viktor szerint Amerika kulcsszerepet játszik a világ biztonságában, ezért az együttműködés a biztonság területén kiemelt jelentőségű. Magyarország nagyon kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaz a személyek szabadsága tekintetében. Emellett jó volna, ha új lendületet kapna a két ország gazdasági együttműködése, hiszen „Közép-Európa lesz az EU növekedésének motorja a következő öt-tíz évben”.

A kínai-magyar gazdasági kapcsolatokat érintő kérdésre azt felelte: a magyarok megértették, hogy érdemes követni mások példáját, és ugyan még nem sikerült kiépíteni olyan szoros kapcsolatokat Kínával, mint az Egyesült Államoknak, de Magyarország is ezen van.


Orbán Viktor
a Tom Lantos Intézet parlamenti megnyitóján

„Azért gyűltünk össze, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország szövetségét tovább erősítsük, e szövetség harcos hírnökei előtt tisztelegjünk, Magyarország és az Egyesült Államok szövetségének újabb erős bástyáját ünnepeljük.” Az amerikai és a magyar emberek szövetsége erős alapokon áll. Erős alapot ugyan lehet kőből, lehet acélból létrehozni, ám „a mi szövetségünk erejét különös módon egyetlen szó adja”, ez pedig a szabadság – mondta beszédében a kormányfő. „A szabadság iránt érzett szenvedélyes vonzalmunk” közösséget alkot, és nincs a világon még egy olyan erős, magabiztos és elkötelezett közösség, mint a szabadságszerető emberek, népek közössége. Az ilyen szövetség kitermeli a maga hírnökeit és harcosait. A magyar szabadság üzenetét hírnökök vitték a világban akkor is, amikor „a megszállás és a diktatúra tombolt Magyarországon”. Sok ilyen hírnök érkezett Amerikába, sokan közülük harcosokká váltak, a magyar szabadság ügyének harcos képviselőivé. A magyar nép mindig is hálás lesz ezeknek a hírvivőknek, harcosoknak, akiknek egyike volt Tom Lantos. Orbán Viktor szerint mai szabadságunk az aktív, cselekvő amerikai magyar emigrációnak is köszönhető.

Felidézve találkozásait Tom Lantossal, Orbán azt mondta, előfordult, hogy vitáztak, sőt szinte minden magyar belpolitikai kérdésben eltért az álláspontjuk, a közös elkötelezettségük a szabadság és a magyarok szolgálatában azonban áthidalt mindenfajta politikai különállást.

Az Egyesült Államokat és Magyarországot a szabadság szenvedélyes szeretete tette azzá, ami ma. Míg Amerikát mindig is a szabadság földjének tartották, addig a magyarok állandóan csak küzdöttek a szabadságért. „Hosszú utat tettünk meg, évszázadokig harcoltunk, mártírok ezreit adtuk, míg végre elérkeztünk oda, hogy ma magabiztosan elmondhatjuk: a szabadság szavunk immár közös Amerikával, ugyanazt értjük alatta.” A szabadság nem természetes adottság, nem adatik meg sem a gyáváknak, sem a kishitűeknek.

Orbán Viktor szerint a szabadságért folytatott küzdelem új időszámításba lépett, a szabadságjogok védelmét a nyugati világban valamennyi jelentős politikai erő elfogadta. Ám a szabadságra ma is számos veszély leselkedik, kevésbé tankok és erőszak, inkább a szellemet „gúzsba kötő eszközök” korlátozzák sokak szabadságát. Példaként a szabadság és a gazdaság bonyolult viszonyát említette: az adósság – legyen szó akár egy háztartás, akár egy ország adósságáról – nyilvánvaló módon korlátozza a szabadságot anélkül, hogy a hagyományos szabadságjogok bármelyike is jogi értelemben sérülne. „A 2008 utáni új világban ebből az irányból érkezik a legjelentősebb fenyegetés a szabadságra, ezen a téren van és lesz a legtöbb teendője minden, szabadságot szerető embernek.” Hiába teljes az egyén szabadsága akkor is, ha közösségként szabadságjogai gyakorlásában korlátozott. Közép-Európában ugyan javult a helyzet a kisebbségi jogok tekintetében, „de még messze van, amikor nyugodtan hátradőlhetünk”. További bástyákra van szükség a szabadságért vívott küzdelemben, hogy „felépítsük bevehetetlen, a támadásoknak ellenálló erődünket”. A néhai magyar származású amerikai képviselőről, a képviselőház külügyi bizottsága vezetőjéről elnevezett Tom Lantos Intézet éppen ezt vállalta, azt, hogy képviseli a szabadságot, a kisebbségi jogok ügyét. „Kívánom, hogy az intézet hűségesen ápolja Tom Lantos emlékét, és hirdesse az amerikai magyar emigráció cselekvő tagjainak áldozatos munkáját és sikerét”, és erősítse tovább a szövetséget az Egyesült Államok és Magyarország között; „a magyar emberek nevében ezt a munkát a magyar kormány teljes támogatásáról biztosítom” – zárta szavait Orbán Viktor.


A parlamenti megnyitó felszólalói

Martonyi János külügyminiszter, Balogh András volt thaiföldi nagykövet, az MSZP elnökhelyettese, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke (utóbbi szerint ő is hasonló értékekért küzd, mint amilyenekért Tom Lantos is kiállt, így például a toleranciáért. Beszédének végén, Tőkés vezetésével a Kossuth Lajos azt üzente című dalt énekelték el a résztvevők.)


Clinton ellenzéki politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott

Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere ellenzéki politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott csütörtökön rövid budapesti látogatása végén.

Az amerikai diplomácia irányítója mindössze hét vendéggel folytatott konzultációt. A Szabadság-téri Bank Centerben, az amerikai nagykövetség helyiségében rendezett találkozón részt vett Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Alapítvány vezetője, továbbá Mészáros Antónia, a Minőségi Újságírásért Alapítvány elnöke, Molnár Péter, a Közép-Európai Egyetem médiakutatója, valamint Földes Ádám, a Transparency International és Réthy Kinga, a Nyílt Társadalom Intézet képviseletében. A találkozót zárt ajtók mögött tartották, Hillary Clinton nem mondott semmit a sajtó jelenlétében, csak fotók készülhettek a megbeszélés elején.

Az MTI úgy értesült Clinton környezetéből, hogy az amerikai fél civil szervezetek széles köréből válogatta ki azt a néhányat, amelyek képviselői találkozhattak a külügyminiszterrel, a válogatás fő szempontja az volt, hogy a romakérdéstől kezdve a szociális problémákig a legkülönbözőbb témákról szó essen.


Mesterházy, Schiffer a Clinton-találkozóról

Az amerikai külügyminiszter főleg a romák helyzete és a magyar demokrácia minősége felől érdeklődött, amikor csütörtökön ellenzéki politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott – tájékoztatta az újságírókat a bő félórás konzultáció után az MSZP és az LMP vezetője.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta, a közvetlen hangulatú, nyitott beszélgetésen ő maga, politikustársa, illetve a civil szervezetek képviselői szóba hozták a médiatörvényt, az alkotmányozást, „a fékek és ellensúlyok kiiktatását”, a jogállam és a jogbiztonság sérelmét, „a demokratikus értékek lábbal tiprását”, továbbá kitértek a cigányság helyzetére, a rasszista megnyilvánulásokra, illetve felvetették azt, hogy a kormány visszaél kétharmados parlamenti többségével. Az MSZP elnökének tájékoztatása szerint Hillary Clinton kiemelte a választási rendszer fontosságát egy demokratikus rendszerben, és nagyon felkészült volt a médiatörvény, a sajtószabadság ügyében. Arra biztatta a civil szervezeteket, hogy folytassák munkájukat az emberi jogok, a demokrácia, a jogállam erősítése érdekében.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, Hillary Clinton pontos, reális képpel rendelkezik Magyarországról, meglehetősen árnyaltan látja a helyzetet. Tudatában van azoknak a problémáknak, amelyek a fékek és ellensúlyok lebontásával, illetve a parlamentet korlátozó különböző szabályokkal kapcsolatosak. Az amerikai külügyminiszter a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban értésre adta: amíg egy kormány demokratikus választásokon leváltható, addig nem lehet a demokrácia megszűnéséről beszélni. Utalást tett arra is, hogy a kormányzat kétharmados parlamenti többsége szabad választások eredménye. Schiffer beszámolója szerint Hillary Clinton jelezte: a magyar demokrácia szempontjából kulcskérdés, milyen lesz a választási rendszer, fennmarad-e lehetősége annak, hogy a magyarok szabad, tisztességes választásokon kinyilváníthassák akaratukat, esetleg azt a szándékukat, hogy másik kormányt akarnak.

Schiffer András elmondta: a beszélgetésen megemlítette a magyar-kínai kapcsolatok kérdését, jelezvén, hogy aggodalommal tölti el „ez a fajta magyar közeledés Kína felé”, nem lehet az egyetemes emberi jogi elveket pusztán gazdasági érdekek oltárán feláldozni. Hillary Clinton jelezte, hogy ezzel a problémával nem csak Magyarország szembesül.


Simonyi András volt washingtoni magyar nagykövet az MTI-nek

Simonyi szerint a Tom Lantos Intézet megnyitására Budapestre érkező amerikai külügyminiszter látogatásának az az egyik üzenete, hogy az Egyesült Államok erősödő civil társadalmat szeretne látni Magyarországon. Az egykori diplomata – aki a néhai Tom Lantos közeli barátjaként kíván közreműködni az intézet munkájában – azt mondta szerdán az MTI-nek: Tom Lantos emberi jogi felfogása intézményesült formát kap. Olyan magyarról van szó, aki nagyon magas posztra küzdötte fel magát az Egyesült Államokban, ahol az emberi és kisebbségi jogok első számú szószólója lett, és nekünk kötelességünk gondozni a hagyatékát.

Simonyi András hangsúlyozta, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kimondottan az emberi jogok és a civil társadalom erősítésével foglalkozó Tom Lantos Intézet csütörtöki megnyitójára érkezik a magyar fővárosba. A volt nagykövet meggyőződése, hogy az intézmény jelentős nemzetközi hatású tevékenységet folytathat majd.

Szerinte ha Hillary Clinton viszonylag rövid látogatása alatt fontosnak tartja, hogy találkozzon, konzultáljon civil szervezetekkel, akkor ennek van jelentősége. „Minden egyes ilyen találkozó egyfajta üzenet” – mondta az Amerika-szakértő, figyelmeztetés a mindenkori hatalom számára, hogy az Egyesült Államok, akárcsak 25 éve, amikor az éledező magyarországi ellenzéki mozgalmat támogatta, nagyon nagy jelentőséget tulajdonít a civil társadalomnak.

Ő maga sokszor hallja amerikaiaktól, hogy furcsa módon Magyarországon, ahol példaértékű volt az átmenet az elmúlt 20 évben, borzasztóan gyenge a civil társadalom. Az amerikaiak azt üzenik, hogy erősödő civil társadalmat szeretnének. Simonyi András szerint Magyarországról vegyes a kép a tengerentúlon: egyszerre sikeres és bizonyos vonatkozásokban nem sikeres országnak látják. Magyarázatképpen hozzáfűzte: az amerikaiak nagy figyelemmel kísérik a demokratikus intézményekkel kapcsolatos lépéseket. „Amerika igenis figyeli azokat a folyamatokat, amelyek Magyarországon zajlanak.” Magyarország számít, mert jelképes ország, zászlóshajója volt a kelet-európai demokratikus átmenetnek, úttörő volt a NATO-csatlakozásban, a transzatlanti kapcsolatok építésében, az EU-bővítésben. „Amerika Magyarországra a térségben sok szempontból továbbra is szeretne egyfajta példaként, mintaként tekinteni, rajtunk múlik, hogy ez így is lesz-e.” Mert Magyarországnak saját magának kell megoldania a demokráciával kapcsolatos problémákat.


Amerikai szenátusi határozati javaslat a Tom Lantos Intézet kapcsán

A Tom Lantos Intézet felavatása alkalmából határozati javaslatot terjesztett elő csütörtökön az amerikai szenátusban John Kerry demokrata párti és Richard Lugar republikánus szenátor.

A dokumentum leszögezi, hogy Tom Lantos képviselő az emberi és kisebbségi jogok védelmezője volt Európában és világszerte. Az amerikai kongresszus egyetlen olyan tagjaként, aki átélte a holokausztot, az emberi jogok szószólója lett a washingtoni törvényhozásban. Tom Lantos mindig megmaradt büszke magyar amerikainak és a szülőhazája és az Egyesült Államok közti szilárd együttműködés elősegítőjének. Ezért a szenátus üdvözli a Tom Lantos Intézet megnyitását, s elismerését fejezi ki a magyar kormánynak azért, hogy tiszteli Lantos képviselő örökségét. A határozat az amerikai honatyák támogatásáról biztosítja a Tom Lantos Intézet működésének alapelveit, beleértve a demokráciát, a pluralizmust, az emberi és kisebbségi jogokat.


A Jobbik elutasítja a Tom Lantos Intézet létrehozását

A Jobbik továbbra sem ért egyet a Tom Lantos Intézet létrehozásával, közölte az intézet hivatalos budapesti megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton. Elsősorban a névadó személye miatt utasítják el az intézet létrejöttét. Miközben az intézet célja az emberi és polgári jogok, a kisebbségek helyzetének, a közép-európai történelmi megbékélésnek, valamint a transzatlanti kapcsolatoknak a vizsgálata, „Tom Lantos asszisztált ahhoz, hogy hamis érvek, hazugságok alapján az Egyesült Államok elindítsa a háborút Irak ellen”, és „Ceausescu román diktátor barátjaként” közbenjárt a román rendszer kedvezőbb amerikai vámbesorolásáért. A Jobbik szerint „ilyen emberről” elnevezni egy ilyen céllal, közpénzből létrehozott intézményt, „több mint felháborító”.

Az ellenzéki párt kifogásolja azt is, hogy az intézet megnyitóján részt vesz Hillary Clinton, az amerikai diplomácia vezetője és Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter is. Gyöngyösi Márton szerint „ez a két diplomata felelős azért, hogy az Egyesült Államokban jelenleg is olyan emberi jogokat tipró intézkedések vannak érvényben, mint például a halálbüntetés, vagy a guantánamói fogolytábor”.

A jobbikos politikus egy transzparenst is felmutatott a sajtótájékoztató végén, amelyen az szerepelt: „Tom Lantos soha nem lesz a magyarok példaképe.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!