rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban: Értékelések az EU-elnökségről



Berliner Zeitung: Magyarország, a színlelt demokrácia – Der Standard: Nemzetközi arculat helyett a hatalom bebetonozása – Europe.online magazin: Fénytelenül a gyűlöletes Brüsszelben – Badische Zeitung: Nem példa-európaiak – Salzburger Nachrichten: Magyarország dicstelen uniós elnöksége – Der Tagesspiegel: az eredmények a brüsszeli diplomatáknak köszönhetők – Süddeutsche Zeitung: Dr. Jekyll és Mr. Hyde – La Croix: a magyar elnökség olyanoktól kapott dicséretet, akik a magyar belpolitika felett átsiklottak
Orbán Viktor véleménye – Néppárti vélemények – A magyarok véleménye

Berliner Zeitung: Magyarország, a színlelt demokrácia

Az Európai Unió soros elnöksége a Lisszaboni Szerződés óta már nem az, ami volt, kezdi pénteki, Orbán sofőr-fotójával illusztrált írását Frank Herold. Ebben a pozícióban nem lehet Európát kormányozni, de legjobb esetben esély nyílik rá, hogy a soros elnök legalább egy fél évre magára vonja a többi uniós tagállam pillantását, és növelje tekintélyét az EU-ban. A soros elnöki tisztséget a most letelt félévben betöltő Magyarország esetében egy rendkívüli állapotban lévő országra nyílt rálátás.

Európában másutt is léteznek megingathatatlan ideológiai küldetéstudattal, Orbán Viktorhoz és jobboldali konzervatív Fideszhez hasonló népboldogító őrülettel rendelkező miniszterelnökök. Ám a választók sehol nem ruházták fel kétharmados többséggel őket, és sehol nem kárhoztatták az ellenzéket jelentéktelenségre.

Orbán mindannyiszor erre a választási eredményre hivatkozik, amikor bírálják, márpedig sokat bírálják az utóbbi fél évben. A legitim jogokat nem más, mint a magyar nép, a szuverén adta a kezébe. Éppen az alkotmány körüli vita azonban világosan megmutatta, hogyan redukálják a jobboldali konzervatívok a nép szuverenitását a puszta látszatra. A polgárokat megkérdezték, hogy akarják-e az alkotmány szintjére emelni a Fidesz pártprogramját. Állítólag egymillió magyar válaszolt. Az elemzés azonban megmutatja, hogy egyetlen fontos cikkelyt sem módosítottak, egyetlen komoly kifogást sem fogadtak el. Orbán látszatvitát tartatott, ebben hasonlít a szocializmus egykori állampártjaihoz, hogy eleget tegyen a formaságoknak.

Nem lehet a szemére vetni, hogy elhallgatta volna a demokratikus szokások – például a pártokon átnyúló kompromisszumok fárasztó keresése – iránti ellenszenvét. A 2010-es választások előtt a nyíltságában volt az ereje. Ő és csapata a magyar legitimitási válság termékei. A szocialistáknak a megelőző nyolc évben nem sikerült összhangba hozniuk a demokráciát a társadalmi igazságossággal. Ellenkezőleg: főszereplőik egy radiálisan antiszociális, gazdaságilag liberális átalakításból profitáltak. Nem csak ez a párt keveredett azonban rossz hírbe, hanem a demokratikus intézmények összessége. Csak ezzel magyarázható, hogy a jobboldali konzervatívok alá tudták ásni hatalmuk első évében, semmiféle ellenállásba nem ütközve.

A hatalmi ágak megosztásának a helyére tekintélyelvű rendszer lépett, amilyet egy Silvio Berlusconi alighanem nagyon szeretne, és amilyet Vlagyimir Putyin 11 éve gyakorol. A magyar parlament jelenleg nem szuverén népképviselet. Arra szorítkozik, hogy az utasításokat, amelyeket az Orbán-csapat mintegy futószalagon produkál, kollektív bólogatással törvényerőre emelje. A hatalmi koncentráció hatékony ellenőrzése sok területen már nem létezik. Egyebek mellett azért, mert a kormány az alkotmánybíróságtól alapvető funkciókat vont meg. Egy olyan országban, mint az Orbán által kormányzott Magyarország, fennáll a veszély, hogy totalitárius rezsimmé változik, amint a körülmények ehhez kedvezőnek bizonyulnak. A körülmények ezt szerencsére nem teszik. A nyugdíjak de facto kisajátítását – és a magánnyugdíjpénztárak bevonása az államháztartásba nem más – az érintettek még panasz nélkül elfogadták. A jelek szerint bíznak abban, hogy a kormány betartja az ígéretét, és néhány év múlva, amikor konszolidálódott a költségvetés, visszaadja a pénzüket. Ám a bizalom kulcsszó. És most a jelek szerint fogyni kezd. A minap állami alkalmazottak tízezrei tüntettek Budapesten. A hónap végére eddig egymással rivalizáló szakszervezetek szólítottak közös sztrájkra. A tiltakozás még csak gyengén mozgolódik. Pártpolitikai alternatívák híján csak az utcán tud artikulálódni. Az akciók célja, hogy emlékeztessék Orbánt: egy évvel ezelőtt bizalomelőleget kapott, de nem ahhoz, hogy visszamenőleges hatályú törvényeket bocsásson ki, alkotmányos jogokat nyirbáljon meg, magánvagyonokat vonjon be, és demokratikus intézményeket számoljon fel.

Döntő, hogy a magyarok maguk jelezzenek. Az Európai Unióban nem lenne jó reménykedniük: tekintettel a többi problémára, a veszélyes magyarországi rendkívüli állapot már eddig is túlságosan kevés figyelmet keltett. A soros elnökség letelte után pedig nem kizárt, hogy az ország teljesen eltűnik Európa látóköréből.

Der Standard: Nemzetközi arculat helyett a hatalom bebetonozása

Kevés jó osztályzat a magyar soros EU-elnökségnek

Magyarország sok bíráló szerint elszalasztotta az esélyt, hogy a soros uniós elnökség útján nemzetközi súlyt mutasson fel, írja csütörtöki cikkében Kathrin Lauer. A jobboldali nemzeti Fidesz-kormány éppen ebben az időszakban vezette be a hatalma bebetonozásához szükséges legfontosabb lépéseket.

Orbán Viktor miniszterelnök pártja elsőként olyan médiatörvényt vitt keresztül, amely a szabad sajtót az országban szükség esetén el tudja hallgattatni, vagy legalábbis erősen tudja akadályozni. Az EU Bizottsága csupán a törvény néhány lényegtelen pontját bírálta, s ezeket módosították is. A törvény azonban továbbra is a cenzúra lehetséges eszköze marad. Ezt követően a Fidesz kétharmados parlamenti többsége új alkotmányt fogadott el, amely tartalmazza a szükséges eszközöket minden jövendő kormány gúzsbakötéséhez.

Ugyanakkor Orbán részben agresszívan nyilatkozott Brüsszellel szemben. Pártja „nem hisz az Európai Unióban” – mondta. És a brüsszeli „diktátum” ugyanúgy elfogadhatatlan, mint a korábbi direktívák Moszkvából vagy a Habsburg Bécsből. Ezzel szemben múlt szombaton Ven Csia-pao kínai miniszterelnöknek hízelgett. Magyarországnak „másfajta szövetségekre és másfajta szövetségesekre van szüksége” – mondta Orbán kínai vendégének, aki hitelek és beruházási projektek egész bőségszarujával érkezett Budapestre.

Mindezek ellenére a magyar soros elnökség sikereket is elkönyvelhet, ezt még olyan szigorú kritikusok is elismerik, mint Balázs Péter, az előző szocialista kormány volt külügyminisztere. A pozitívumok közé tartozik Horvátország csatlakozási tárgyalásainak küszöbön álló lezárása. Ebben Balázs a tapasztalt magyar Balkán-diplomaták érdemét látja. Szakértői szinten Magyarország általánosságban is jól mutatkozott be – mondja.

Vegyes fogadtatásra talált a tervezett nagy vívmány, a Romastratégia: az Európai Parlamentben ünnepelték a dokumentumot, a romák szervezetei azonban csupán hatástalan papírt látnak benne, mert nem irányoz elő szankciókat.

Teljesen kútba esett a Keleti Partnerség csúcs, amelyet Hillary Clinton részvételével presztízsrendezvényként szándékoztak megtartani. Hivatalos okként időpontegyeztetési problémákat adtak meg. Helyette Clinton csütörtökön érkezik félhivatalos látogatásra Budapestre.

Europe.online magazin: Magyarország az EU soros elnökeként: Fénytelenül a gyűlöletes Brüsszelben

Még a kormány bírálói is elismerik, hogy Magyarország aratott kis sikereket Brüsszelben. Ám a soros elnökséget beárnyékolta Orbán Viktor jobboldali nacionalista kormányfő politikája: a demokrácia leépítése, a restriktív médiatörvény, az új, nacionalista alkotmány, írja csütörtöki írásában az europeonline-magazine.eu.

A unió soros elnöksége Magyarországnak hosszú idő óta először újra esélyt adott, hogy az európai színpadon szerepeljen. A szabad világ rokonszenvét a barátságos „gulyáskommunizmus” hazája legutóbb 1989-ben szerezte meg a közép- és kelet-európai demokrácia egyik úttörőjeként. Ezt a tőkét Budapest azóta eljátszotta. A demokrácia leépítése, amelyet Orbán Viktor jobboldali nemzeti miniszterelnök kezdett meg, háttérbe szorítja a kis brüsszeli magyar sikereket, amelyeket a kormány bírói is elismernek.

Magyarország az Erős Európa jelszavával indult. Ám a populista Orbán vagánykodva és élvezkedve Európa-ellenes kurzust celebrált. Pártja nem hisz az EU-ban – mondta áprilisban a magyar parlamentben. Március 15-én, a nemzeti ünnepen kikérte magénak a brüsszeli diktátumot. Az EU fővárosát ekkor a valaha hegemóniára törő Ausztria és Oroszország hatalmi központjaival együtt említette.

Hogy mennyire lebecsüli Európát, azt Orbán most a kínai kollégájával, Ven Csia-pao kormányfővel való találkozón is jelezte. Magyarországnak „másféle szövetségekre és másféle szövetségesekre” van szüksége – mondta dicsérően Vennek címezve, aki nagyarányú beruházási ígéretekkel érkezett Magyarországra.

Magyarország mindjárt a soros elnökség kezdetén korlátozó jellegű médiatörvénnyel váltott ki felháborodást. Az EU Bizottsága bizonyos mellékes pontokat illető kritikával reagált rá, és Budapest erre ezeket a pontokat módosította. Szakértők és jogvédők szerint a törvény a cenzúra eszköze maradt

Önmaga lejáratását a demokráciát kedvelő magyarok szerint Orbán pártja, a Fidesz folytatta: kétharmados többségével egy szál magában keresztülvitt a parlamenten egy új alkotmányt.

A 2012. január 1-jén hatályba lépő dokumentumot egy dagályosként és reakciósként bírált preambulum vezeti be, amelyet „Nemzeti Hitvallásnak” neveznek. Az új alaptörvény bebetonozza Orbán hatalmát, mert olyan mechanizmusokat irányoz elő, amely minden következő kormány kezét megköti.

Elsősorban a régen Brüsszelben dolgozó, párttól független szakembereknek köszönhető, hogy Magyarországnak Brüsszelben voltak sikerei is – véli Balázs Péter, az előző, szocialista-liberális kormány volt külügyminisztere (2009–2010). Balázs, aki 2004-ben Magyarország első uniós biztosa volt, a jó pontok közé sorolja a Horvátországgal lezárás előtt álló tárgyalás, és úgy véli, magyar szakértők az euró megmentését szolgáló megállapodások létrejöttéhez is hozzájárultak.

A görög válságot és az arab felkeléseket illetően Magyarország fénytelenül lépett fel. Csendben, de hősiesen Magyarország működtette az egyetlen uniós nagykövetséget a harcok dúlta Tripoliban – mondta Balázs. Vitatott a Magyarország által kidolgozott Romastratégia. A 12 millió európai roma körülményeinek javítására hivatott dokumentumot dicsérték Brüsszelben, és az Európai Parlament egyhangúlag elfogadta. A romák szövetségei ellenben kétkednek a dokumentum hatásosságában, különösen mivel nem irányoz elő eszközöket a célok elérésére.

Az elnökségnek pompásnak és bársonyosnak kellett volna lennie. A szokásos uniós miniszteri találkozókat a Budapest melletti Gödöllő kastélyában tartották, ahol egykor Sissy osztrák császárné is lakott. Díszként a Keleti Partnerség csúcsát szándékoztak megtartani Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel. Ez azonban időpontegyeztetési problémák miatt elmaradt. Clinton most csütörtökön érkezik Budapestre félhivatalos látogatásra. Neves amerikaiak, akik már a kommunista diktatúrát is bírálták, felkérték Clintont, hogy olvasson be Orbánnak. Egyes megfigyelők szerint az Egyesült Államok az egyetlen hatalom, amelyet Orbán tisztel.

Badische Zeitung: Nem példa-európaiak

A magyar soros uniós elnökség feltűnés nélkül ér véget, miután a médiatörvény körüli nagy hűhóval kezdődött – írja pénteki cikkében Daniella Weingärtner. (A Badische Zeitung 1946-ban alapított, 145 ezres példányszámú német napilap – a szerk.)

„Nem szalagcímeket vagy trófeákat hajszoltunk, hanem egyszerűen csak jó munkát akartunk végezni” – így foglalta össze Martonyi János külügyminiszter országa Európa szolgálatában végzett munkáját. Magyarországról szóló szalagcímekben azonban nem volt hiány az elmúlt hat hónapban, ezek azonban nem annyira európai, mint inkább belpolitikai témákról szóltak, és kevéssé váltak javára az ország presztízsének. Orbán Viktor uniós elnöki tisztséget betöltő  jobboldali populista kormányának több új törvényét élesen bírálta az európai nyilvánosság. Az újságírók mindenekelőtt az új médiatörvényen háborodtak fel, amely büntetni rendeli a „kiegyensúlyozatlan tájékoztatást”.

„Talán alábecsültük a tényt, hogy a pártpolitika ma ennyire keveredik más témákkal, és hogy a hazai politikai megfontolásokat most ilyen nagy mértékben vívják meg európai szinten” – ismerte be Martonyi kérdésre válaszolva búcsúzó sajtóértekezletén. Ezekből a szavakból a mélységes értetlenség szól azt illetően, hogy mit jelent az Európai Unió tagsága: nem csupán támogatásokat és presztízst, hanem szigorú ellenőrzést a többi tagállam által, és egyes nemzeti szuverenitási jogok áthelyezését európai szintre. Ezáltal sok belpolitikai téma európai belüggyé válik.

Magyarország vegyes mérleget hagy hátra

A magyarok félévüket az „inklúzió”, vagyis bevonás vezértémája jegyébe helyzeték. Kezdeményezést indítottak a romák jobb integrációja érdekében, amely kezdeményezés figyelemre méltó ellentétben áll a népcsoporttal szemben fokozódóan  agresszív otthoni hangulattal. Bulgária és Románia tervezett „inklúziója” a határmentes schengeni övezetbe sem akart sikerülni a magyar elnökség alatt. Több uniós állam megvétózta ezt, mert mindkét államot a korrupció által veszélyeztetettnek tartják. Júliusban az EU Bizottsága jelentést terjeszt elő, aztán az új, lengyel soros elnökségnek kell lezárni a tárgyalásokat. Horvátország csatlakozása, amelyet a magyarok igencsak szívesen írtak volna fel sikerlistájukra, szintén a lengyelekre marad.

Abban a témában, amely az európai híreket az utóbbi hat hónapban leginkább meghatározta, Magyarország vegyes mérleget hagy hátra: az Európai Parlamenttel még nem jött létre a megegyezés a szigorúbb gazdasági ellenőrzést és az euró jobb stabilitását szolgáló hat jogszabályról. A közvetítő tárgyalások résztvevői legalább annyit a magyar tárgyalásvezető javára írtak, hogy a dolgát hosszadalmasan, de profi módon végezte. Ám akárcsak a romák integrációjában, a magyarok a költségvetési fegyelem terén sem tekinthetők valami ragyogó példának.

A Konrad Adenauer alapítvány Európa-fórumán Hannoverben Orbán Viktor azt mondta, országa a soros elnökség során lerakta egy európai gazdaságirányítás alapjait. „Gondoskodnunk kell arról, hogy csak annyi hitelt vegyünk fel, amennyit vissza is tudunk fizetni. Nincs helye többet a fiskális alkoholizmusnak.” Ám ha hinni lehet az EU Bizottságának és a Nemzetközi Valutaalapnak, éppen Magyarország szakította meg időközben az elvonókúrát.

Április közepén mindkét intézmény tájékoztatást kért a 2012-re szóló költségvetés tervezetéről az országtól, amely 2008-ban és 2009-ben hiteleket kapott a Valutaalaptól és az EU-tól. A folyó évben Magyarország költségvetési mérlegét különadókkal hozta rendbe, de ezek elfojthatják a versenyt. Ezen kívül a magánnyugdíjpénztárakat kényszer útján átvitték az állami kasszába, ami rövid távon csökkentette az állam eladósodottságát.

Az EU pénzügyminiszterei már egy évvel ezelőtt felszólították Magyarországot, hogy csökkentse a kiadásait, és lásson hozzá a további szerkezeti reformokhoz. Azóta a miniszterek zárt ajtók mögött többször érdeklődtek, mi lett a takarékossági tervekből. Nyilvános bírálatra azonban nem került sor, Sven Giegold, az Európai Parlament képviselője szerint azért, mert nem akarták károsítani a soros elnökség hírnevét.

A Lisszaboni Szerződés felfogja a gyenge soros elnökségeket

A soros elnökség egy országot tehát egyfelől a nyilvánosság rivaldafényébe állít, másfelől azonban kíméletet is teremt számára. Ezt a vigasztaló felismerést adhatják a magyarok lengyel utódaiknak útravalóként. Az Európai Unió számára azonban az Európa iránt szkeptikus magyarok vezetése alatt eltelt félév mérlege a következő: jó, hogy az új Lisszaboni Szerződés a félévente változó soros elnökök alakítási játékterét érzékelhetően megnyirbálta. A maihoz hasonló válságos időkben az unió nem teheti meg, hogy változó belpolitikai szalagcímek határozzák meg a napirendjét.

Salzburger Nachrichten: Magyarország dicstelen uniós elnöksége

Miért nem beszél már szinte senki a félévről, amelyben Magyarország volt az EU soros elnöke? – teszi fel a kérdést csütörtöki kommentárjában Susanne Scholl. (A Salzburger Nachrichten 71 ezres példányszámú osztrák napilap – a szerk.)

A magyar soros elnökség botránnyal kezdődött, és feltűnés nélkül ér véget. Pedig a budapesti kormány nem keveset akart elérni. Mindenekelőtt saját romastratégiát akart egész Európa számára életre hívni. De előbb ott volt ez az új magyar médiatörvény, amely a demokratikus érzelmű emberekben egész Európában megkongatta az összes vészharangot. Ami azonban a jelek szerint nem nagyon zavarta a magyar kormányt. Ellenkezőleg, Budapesten öntudatosan azt mondták: más európai államok is jól tennék, ha hasonlóképpen módosítanák a médiatörvényüket.

Pedig az új magyar törvény arra való, hogy olyan szoros szájkosarat rakjon a médiára, amely mellett az aktuális politikát illető bármely bírálat azonnal vétségnek minősíthető. Az EU ennek ellenére viszonylag visszafogottan reagált: Brüsszelből az óvatos intések mellett csupán egy viszonylag jelentéktelen módosításra vonatkozó igény érkezett. A magyar elnökség igazolva látta magát. A félév további részében, amikor Magyarország az európai színpadon nevet szerezhetett volna magának, figyelemre méltóan kevés történt. Ha eltekintünk a kimondhatatlanul lesújtóan nyilvános vitától arról, hogy helyénvaló lenne-e munkatáborokat nyitni a romáknak. Ami nyilvánvalóan a romastratégiához tartozott, ám ezt Európa többi részében azért nagyon másként értették, nevezetesen az európai romák nehéz helyzetének javítására irányuló kísérletként.

Mindez mindenesetre oda vezetett, hogy a magyar elnökség vége már alig volt érzékelhető. És a kínai miniszterelnök elgondolkodtató látogatása határozta meg, aki a napokban a budapesti vezetésnek nagyvonalú anyagi támogatást ígért, és ezzel Kína számára támaszpontot biztosított az Európai Unióban. Ami önmagában még nem lenne nagy baj, ha nem lenne tény, hogy Kína minden gazdasági liberalizmus ellenére politikailag kitart a tekintélyelvűség mellett – és Magyarországban nyilván hasonszőrű partnert lelt az Európai Unióban.

A die tageszeitung értékelését lásd kiemelt híreinkben

Der Tagesspiegel: az eredmények a brüsszeli diplomatáknak köszönhetők

A rutin művészete címmel rövid publicisztikai írást közölt a magyar uniós elnökségről pénteken a berlini liberális napilap, a Der Tagesspiegel. A cikk szerint a brüsszeli kerék többé-kevésbé forog, és teljesen mindegy, hogy éppen melyik ország látja el a féléves elnökséget. Ez a tanulsága az eltelt hat hónapnak is.

Csütörtökig Orbán Viktor magyar miniszterelnök látta el a 27 országot tömörítő EU soros elnöki tisztét. Odahaza Orbán pártja, a Fidesz kétharmados többségére támaszkodhat, és ennek megfelelő ambícióval látott neki az elnökségnek. A médiatörvény miatt az Európai Bizottság és Magyarország között keletkezett vita kezdetben beárnyékolta az elnöki tevékenységet, és nem sok jóval kecsegtetett. Az Orbán Viktor vezette elnökség viszonylagos sikere a brüsszeli magyar diplomaták művészetén múlt. A magyar diplomaták az eredmények látványos katalógusát mutathatják fel. Horvátország európai uniós csatlakozása immár elhatározott ügy, a stabilitási paktum megújítása csaknem tető alatt van, és a magyarok a romák jogaiért is harcoltak.

Süddeutsche Zeitung: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

A magyar kormány jól teljesítette az európai uniós elnökség feladatait, az ország azonban „rémisztően” megváltozott, írta csütörtöki kommentárjában a Süddeutsche Zeitung.

A német liberális napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Michael Frank a Jekyll és Hyde elnöksége alatt című írásban a féléves elnöki tevékenységet Dr. Jekyll és Mr. Hyde történetéhez hasonlította. Budapest az elnökséget rendkívül komolyan vette, és brüsszeli értékelés szerint jó munkát végzett. A magyar kormány ugyanakkor a törvényhozás területén bemutatott „őrjöngésével” az EU-t magára haragította, szomszédait az állampolgársági törvénnyel és az új alkotmánnyal elbizonytalanította, a „nagymagyar pátoszt” pedig államfelfogás rangjára emelte.

Michael Frank szerint a kormány által kijelölt, magasan képzett szakértők profi módon végezték az elnöki munkát. Ami az adminisztratív terheket illeti, mindent precízen sikerült teljesíteni, rendezetlen akták nem maradtak hátra. A magyart követő lengyel elnökség számára kevés feldolgoznivaló maradt.

A tudósító az eredmények között említette, hogy Horvátország csatlakozását sikerült jó útra terelni. Utalt a romastratégiára is: Budapest a kontinens legnagyobb kisebbségének nehéz helyzetét közösségi témává emelte.

„Eltekintve Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Parlament előtti dühödt kirohanásaitól, Dr. Jekyll az európai uniós elnökségi munkát a legigényesebb módon teljesítette”,  írja a szerző. „Alig lehetett érezni valamit abból a duzzadó küldetéstudatból, amellyel Mr. Hyde saját lakosságát lelkesítette, a szomszédokat pedig tartósan felkavarta.”

Ez utóbbit a tudósító az elmúlt fél év „másik történetének” nevezte, hangoztatva, hogy a kétharmados parlamenti többséget szerző jobboldali nemzeti kormánypárt, a Fidesz „a magyarok földjét rohamos ütemben saját érdekeinek a bástyájává változtatta.” A cikkíró ennek kapcsán említette az új alkotmányt, a média ellenőrzésének intézményesítését, a kultúra területén végrehajtott „tisztogatást”, a bírói függetlenség „megszüntetését”. Utalt az alkotmánybíróság kibővítésére: az öt új tag kinevezésével az „teljes mértékben Fidesz-vonalra állt”.

La Croix: Magyarország az unió értékeinek ellentmondó belpolitikai intézkedések dacára alapvetően kielégítő európai mérleggel zár

Folytatódik a szabadságjogok megsértése Magyarországon címmel közölt kommentárt szerdán az Európai Unió a héten véget érő magyar elnöksége kapcsán a La Croix.

A francia katolikus napilap megállapítja, hogy „Magyarország az unió értékeinek ellentmondó belpolitikai intézkedések dacára alapvetően kielégítő európai mérleggel zár”.

A cikk szerzője, Marianne Meunier szerint „megválasztása óta Orbán Viktor és kormánya kitűnik a tekintélyelvűség iránti hajlamával”, amelynek legutóbbi megnyilvánulása az alkotmánybíróság tagjainak megválasztása volt. A lap emlékeztetett arra, hogy mind az öt jelölt megkapta a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz támogatását, ugyanakkor több jogvédő szervezet jelezte, hogy eleve nem mindegyikük lett volna megválasztható.

„Miközben az Európai Unió tanácsának elnöki tisztét töltötte be, Orbán Viktor Magyarországa szembement olyan európai alapelvekkel, amelyek közül több is szerepel az ország által is aláírt szerződésekben.” A La Croix szerzője példaként említette a nagy vitát kiváltó médiatörvényt, s „a kormány által kinevezett médiatanácsot, amelynek tagjai közel állnak a hatalmat gyakorló párthoz”. Megemlítette, hogy az Európai Bizottság ellenvetéseit követően a médiatörvény eredeti szövegén módosítottak ugyan, de idézte Olivier Basile-t, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet európai irodájának vezetőjét, aki szerint a magyar médiatanács „továbbra is cenzúrabizottság”.

A jegybank kapcsán a kommentár azt írja, hogy az új szabályozás értelmében a héttagú Monetáris Tanács négy külső tagját a miniszterelnök jelölheti ki, míg korábban kettőt közülük a bank elnöke nevezhetett meg. „Az intézmény függetlenségének ezen megsértését” Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is szóvá tette márciusban.

Az Európai Unió soros magyar elnöksége ugyanakkor „több olyan vezető politikustól is dicséretet kapott, akik a magyar belpolitikai helyzet felett átsiklottak”, és akik hálásak azért, hogy Budapest lezárta a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. „Ez az elnökség ma fejeződik be, Magyarország pedig büszke lehet az elvégzett munkára” – idézte a kommentár végén a La Croix Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi államtitkárnak a hvg.hu-n megjelent írását a magyar EU-elnökségről.

***

Orbán Viktor véleménye

Hannoversche Allgemeine Zeitung: rendkívül sikeresnek nevezte a magyar uniós elnökséget Orbán Viktor

Rendkívül sikeresnek nevezte Magyarország európai uniós elnökségét Orbán Viktor, aki egy német lapnak adott interjújában úgy értékelte, hogy a görög válság ellenére számos területen sikerült előrelépni. A magyar kormányfővel készült interjú a Hannoversche Allgemeine Zeitung című lap pénteki számában jelent meg. Orbán Viktor a hét elején a Konrad Adenauer Alapítvány meghívására az uniós elnöki tevékenységről tartott előadást Hannoverben, és ebből az alkalomból nyilatkozott az alsó-szászországi újságnak. A hannoveri helyszínt azzal indokolta: Magyarország nem követheti el azt a hibát, hogy Németországhoz fűződő kapcsolatait csak Berlinen keresztül és Berlinben intézi. A miniszterelnök a német tartományokat – köztük Alsó-Szászországot – ugyancsak fontosnak nevezte.

Az interjúban – amely Orbánt idézve Az eladósodás ellenség címmel jelent meg – Orbán Viktor a magyar elnöki tevékenység eredményei kapcsán azt mondta, hogy konszenzus jött létre a nemzeti gazdaságpolitikák jobb összehangolásáról az egész Európai Unióra kiterjedően. Utalt arra is, hogy Horvátország 2013. július elsejei csatlakozásával kapcsolatban ugyancsak konszenzus alakult ki. Elmondható, hogy az unió nem marad állva, hanem egyszerre viszi előre az integráció elmélyítésének és a bővítésnek az ügyét.

Az újság kérdésére válaszolva a kormányfő úgy vélekedett, hogy a balkáni országok csatlakozását differenciáltan kell kezelni. Horvátország csatlakozási felkészültségét tekintve legalább olyan helyzetben van, mint néhány olyan ország, amely már tagja az uniónak. Macedónia, Montenegró, Albánia és nem utolsósorban Szerbia pedig jelentős előrelépést tettek a modernizálás, az újjászerveződés és a jogállamiság irányában. Boszniát ugyanakkor problémás esetnek nevezte. „Azon kell dolgoznunk, hogy Boszniában olyan szerkezet alakuljon ki, amely végre biztosítja az etnikumok együttélését.”

Orbán Viktor nem értett egyet a lapnak azzal a feltevésével, hogy az európai gondolat visszaszorulóban van. A többi között utalt az utazás, a munkavállalás és a tanulás szabadságára az unión belül: mindez már a mindennapok élményévé vált. Veszített ugyan csillogásából, de nem veszített értékéből. A szabadság és az európai összetartozás érzete egy egész generációt megváltoztatott, és mélyen beívódott az emberek tudatába.

A magyar kormányfő szerint Európa-ellenes mozgalmak mindenütt vannak. Ugyanakkor indítékaik rendkívül különböznek egymástól. „Vannak inkább baloldaliak, vannak jobboldaliak, vannak polgári változatok is, mindegyik populista, de nem mindegyik veszélyes.” A miniszterelnök, döntőnek nevezve, hogy nem európai méretű mozgalomról van szó.

A Fideszre, illetve a párt által képviselt erős nemzeti hangsúlyokra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor közölte: a nemzet igenlése és Európa igenlése nem ellentétes egymással. „Ellenkezőleg, szilárd meggyőződésem, hogy egy egyesült Európa csak erős nemzetállamok alapján létezhet.” Teljes mértékben téves az a gondolat, hogy olyan Európát kell teremteni, amelyben a nemzeti identitás gyengül. Orbán emlékeztetett rá, hogy ő éveken keresztül Magyarország európai uniós csatlakozásáért dolgozott, és maga is részt vett a csatlakozási tárgyalásokon. „De soha senki nem vonta kétségbe Magyarországért való kiállásomat.”

A gazdaság helyzetének megszilárdításával kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarországnak közvetlen külföldi beruházásokra van szüksége. Ennek kapcsán kiemelte a német vállalatokkal való, immár hagyományos kapcsolatokat, és utalt arra is, hogy kínai beruházókkal is ígéretes tárgyalások folynak. Ugyanakkor az országnak csökkentenie kell az adósságait. Emlékeztetett arra, hogy az adósságféket az alkotmány is tartalmazza. „Jó úton haladunk, amely ugyanakkor fájdalmakat is okoz”, mondta a miniszterelnök, az eladósodást ellenségnek nevezve.

***

Néppárti vélemények

A magyar EU-elnöki munkát méltatta az EP néppárti frakcióvezetője

Az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, Joseph Daul szerint „az elmúlt hat hónapban az első magyar soros elnökség szakmai hozzáértéssel és rendkívül sikeresen menedzselte a kulcsfontosságú európai ügyeket”.

A Fideszt és a KDNP-t is tagjai köré soroló képviselőcsoport elnöke Brüsszelben csütörtökön kiadott közleményében azt írta: az elnökség „kitartó munkájának eredményeként számos fontos területen történtek jelentős előrelépések. Sikeresnek bizonyul a tagállamok közötti költségvetési koordináció (európai szemeszter) és elindult az első európai szintű roma keretstratégia, valamint a Duna-stratégia is. Fontos lépések történtek a Nyugat-Balkán integrációjának területén és egy egységes és integrált európai energiapiac megalkotása felé. Horvátország csatlakozási tárgyalásai ma lezárulnak, Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának értékelése pedig befejeződött.”

„Mindezen eredményekkel Magyarország megvalósította célkitűzéseit és rendkívüli módon hozzájárult Európa megerősítéséhez. Ezúton szeretnék gratulálni Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és kormányának, s különös tekintettel Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár asszonynak az állhatatos munkáért és az elért sikerekért.”

A frakcióvezető egyúttal üdvözölte a lengyel elnökség pénteki kezdetét.

„Lengyelország 184 napon keresztül fogja vezetni az Európai Uniót. A lengyel elnökség prioritásai átgondoltak, és tükrözik az európai államok aktuális politikai és gazdasági igényeit – gazdasági növekedés biztosítása a pénzügyi válság leküzdése érdekében; az európai biztonság megerősítése; a szomszédos államok felé való nyitottság előnyeinek érvényesítése. Biztos vagyok benne, hogy Donald Tusk miniszterelnök úr vezetése erősebb Európát fog eredményezni.”

A magyar néppárti EP-képviselők szerint kiemelkedően sikeres félévet zár Magyarország

A magyar néppárti európai parlamenti (EP-) képviselők csütörtöki közleménye szerint kiemelkedően sikeres félévet zár a soros magyar EU-elnökség.

„Mint ahogy azt az európai csúcsvezetők a napokban többször megerősítették, a magyar soros elnökség magabiztosan és eredményesen látta el feladatát, és elévülhetetlen érdemeket szerzett az európai gazdaság megerősítésében, az integráció mélyítésében, egy biztonságosabb Európa megteremtésében. A magyar elnökség célkitűzéseinek döntő többségét teljesítette, az év közben fellépő rendkívüli helyzetekre pedig határozottan reagált. Az elnökségi csapat fáradhatatlan munkájának eredményeként Európa elismeréssel tekint Magyarországra.”

A magyar néppárti EP-képviselők felhívták a figyelmet egyebek közt arra, hogy megszületett az első uniós szintű roma keretstratégia, a tagállamok elfogadták a Duna-stratégiát, Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárásával és a csatlakozási dátum megjelölésével pedig új lendületet kap a Nyugat-Balkán integrációja. A tagállamok vezetői szintén megerősítették, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit.

A gazdasági területen elért eredményekről szólva a közlemény kiemelte, hogy az európai gazdasági kormányzás kérdésében küszöbön áll a megállapodás megszületése, az európai költségvetési fegyelem erősítése céljából pedig lezajlott az első „európai szemeszter”, vagyis a nemzeti költségvetési tervek uniós szintű előzetes véleményezése. A tagállamok elhatározták azt is, hogy 2014-re létrehozzák az egységes energiapiacot, jelentősen erősítve egész Európa energiabiztonságát.

A magyar EP-képviselők szerint az elmúlt hat hónapban a magyar soros elnökség határozottan reagált a váratlan, rendkívüli helyzetekre is, így az észak-afrikai eseményekre és az annak következtében kialakult migrációs- és menekülthullámra, illetve a japán nukleáris katasztrófa következményeire.

***

A magyarok véleménye

Policy Solutions/Medián: a magyarok fele szerint sikeres volt a félév

A magyarok fele sikeresnek tartja a soros magyar EU-elnökséget, ugyanakkor tízből heten egyetlen eseményt vagy eredményt sem tudnak megnevezni az elnökségi félév időszakából – áll a Policy Solutions és a Medián legfrissebb közös kutatásában.

Magyarország június végén záruló soros elnökségét a válaszadók 49 százaléka tartja sikeresnek, 27 százaléka sikertelennek. Az elmúlt hat hónapot a Fidesz szavazói értékelik (82 százalék) a legkedvezőbben. Az ellenzéki pártok szavazói közül csak a szocialista szimpatizánsok között vannak relatív többségben (50 százaléknyian) azok, akik sikertelennek tartják a magyar elnökséget. Az LMP szavazói (53 százalék) és a Jobbik támogatói (46 százalék) között is gyakoribb az a vélemény, hogy a soros elnökség inkább sikeres volt, mint sikertelen.

Az utóbbi fél évet sikeresnek tartók között az „enyhén pozitív” értékelés írja le a legjobban a hangulatot: teljesen sikeresnek a soros elnökséget az ellenzéki pártok szavazói közül szinte senki, és a Fidesz szavazóinak is mindössze 14 százaléka tartja.

A kutatás szerint a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 80 százaléka tudta fejből, hogy ezt a pozíciót Magyarország töltötte be 2011 első felében. A 2010. decemberi kutatásban még csak 45 százalék tudott arról, hogy Magyarország milyen szerepet kap majd a következő hónapokban.

A kutatás szerint az a tény, hogy „viszonylag sokan hallottak a soros elnökségről, nem jelenti azt, hogy a magyarok tisztában lennének az elmúlt hat hónap főbb eseményeivel vagy eredményeivel”.

A megkérdezettek 67 százaléka nem tudott egyetlen eseményt vagy eredményt sem megnevezni a magyar elnökség időszakából. A válaszolni tudók között a legtöbben (26 százalék) azt tudták felidézni, hogy a találkozókat Gödöllőn tartották. Az elnökség főbb tartalmi elemei közül a legtöbben a horvát csatlakozási tárgyalásokat (24 százalék) és a romastratégia körüli munkát (23 százalék) említették.

A soros elnökséget „politikai szinten hónapokig beárnyékoló – például a médiatörvény vagy az alkotmány körül kipattant – botrányok és bírálatok" csak a teljes népesség 5, a válaszolni tudók 14 százalékának jutottak eszébe.

A kutatás szerint az elmúlt hat hónap nem hozott változást Magyarország uniós tagságának támogatottságában: az uniós elnökség végén ugyanannyian (69 százalék) szavaznának egy képzeletbeli népszavazáson a bentmaradás mellett, mint 2010 végén.

A Policy Solutions és a Medián közvélemény-kutatását 2011. június 9–14. között végezte, 1200 ember személyes megkérdezésével, reprezentatív mintán.

_________

Forrás: MTI, Galamus


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!