Südkurier: Európa fellélegzik
- Részletek
- Szemle
- 2011. július 05. kedd, 03:59
- Galamus-csoport
A megtett útszakaszra, legalábbis Magyarország önmaga iránti kételyektől mentes napkirálya, elégedetten tekint vissza. Az EU erősebb, mint hat hónapja volt – dicsőítette Orbán Viktor miniszterelnök országa soros uniós elnökségét öntudatosan „rendkívül sikeresnek”. Valójában az EU ezúttal is inkább rosszul, mint jól küzdötte át magát egy örvényekben gazdag, válságos féléven, írja cikkében Thomas Roser.
Az arab világban zajló változások, a líbiai háború, a japán reaktorkatasztrófa és az euró válsága jól összezavarta az unió menetrendjét. Manuel Barroso, az EU Bizottságának elnöke ugyan kötelességből méltatja a magyar elnökség „hihetetlen erőfeszítéseit”, de Brüsszel tartós válságmenedzsmentjében ez az elnökség gyakran bizonyult inkább tehertételnek, mint segítségnek. Budapest túlságosan gyakran tette magát témává kétes tervekkel ahhoz, hogy betölthesse vagy legalább színlelhesse az őszinte uniós közvetítő szerepét.
Először az EU várótermében lévők szempontjából jó hírt: a bővítésbe való belefáradás ellenére az EU-nak – nem utolsó sorban Budapest támogatásának köszönhetően – sikerült megtenni a következő lépést további növekedése felé. Horvátország végre lezárta csatlakozási tárgyalásait, és Brüsszel akarata szerint 2013-ban az EU 28. tagállama lesz. A Schengen-birodalom bővítése azonban szünetel: a régi EU kételyei miatt elhalasztották az EU-újonc Románia és Bulgária Budapest által támogatott felvételét, az Európai Parlament pozitív szavazása ellenére is.
A magyar soros elnökség mérlege egyébként is inkább ambivalens. Budapest hatalomtudatos lom-hazafiai már a kezdetén tiltakozási viharokat váltottak ki egy vitatott médiatörvénnyel: a kizárólag a kormányzó Fidesz követőiből álló médiafelügyelet felállítása bel- és külföldön heves bírálatokat vont maga után. Az EU Bizottsága ugyan megelégedett néhány, kozmetikai jellegű változtatással, Budapest azonban az egyes ágazatokra kirótt különadóval, amely főleg külföldi vállalatokat érint, felbosszantotta a befektetőket is: ezért Brüsszel, éppen a soros elnökséget betöltő ország ellen, szerződésszegési eljárást indított márciusban.
Kétharmados többségének köszönhetően a kormány húsvétra új alkotmányt korbácsolt keresztül, amely nem csupán a nemzeti pátosztól csöpögő preambuluma miatt váltott ki Európa-szerte aggódó tiltakozásokat. Az alkotmánybíróságot az új alkotmány drámai mértékben aláássa, gyengíti a hatalmi ágak megosztását, az állam kulcspozícióit – a meghosszabbított hivatali mandátumokkal – hosszú távra Orbán híveivel tölti be.
A magánnyugdíjpénztárak államosítása útján elért adósságcsökkentéssel Magyarország jelentősen hozzájárult az európai gazdaság sikeréhez – közölte Orbán büszkén. Valójában Budapest kevés segítséget jelentett az euróválságban. A Németország által javasolt európaktum elől Magyarország határozottan elzárkózik: Budapest céltudatosan a csekély adó versenyelőnyére tesz az új befektetők utáni hajszában.
A partnereknél a magyar soros elnökség vége is inkább megkönnyebbülést, mint sajnálkozást vált ki. Magyarország soros elnöksége mindenekelőtt újra Európa jóléti szövetségének korlátozott hatalmát demonstrálta. Bármennyire reszketnek is a majdani csatlakozásra várók Brüsszel döntésétől: a konszenzusra törekvő EU aligha tud és akar valamit tenni azok ellen a tagállamok ellen, amelyek egyértelműen vétenek az európai szellem ellen. Ezt a magyar példa meggyőzően bizonyította.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
