rss      tw      fb
Keres

EP-beszámoló - Orbán: az EP-határozat az alkotmányról nem befolyásolja a magyar Ház munkáját

MTI 2011. július 5., kedd 13:35

Orbán Viktor szerint semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, "ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját".

A magyar miniszterelnök ezt keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján mondta kérdésre válaszolva. Kijelentette azt is: az alkotmány európai védelem alatt áll. Minden nemzetnek joga van a saját alkotmányához, ráadásul a magyar alaptörvény egy modern, európai alkotmány, az életet, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot állítja középpontba, "ezért mi büszkék vagyunk erre az alkotmányra" - közölte.

Arra a kérdésre, hogy mit profitálhatnak a magyar emberek az elmúlt fél évből, Orbán Viktor úgy fogalmazott, "kiegyenlítettük a számlát. (...) Volt egy tartozásunk Európában, ami abból állt elő, hogy a megelőző években Magyarország szégyenteljesen szerepelt, össze-vissza hazudoztunk, meghamisítottuk a gazdasági adatokat, orránál fogva vezettük a különböző tisztségviselőket, akik az EU kiszámíthatóságáért dolgoznak". Szerinte mindennek eredményeképpen 2008-ban Magyarország omlott össze először pénzügyileg. "Ez csak azért nem maradt meg az önök emlékezetében, mert Magyarország nem tagja az eurózónának, és így nem rántottunk magunkkal másokat, mint ahogy a görögök, ha ez így megy tovább, magukkal fognak rántani másokat" - tette hozzá.

Értékelése szerint egy sikeres elnökséggel Magyarország most úgy lehet tagja az EU-nak, hogy tisztán áll annak színe előtt, "nincs miért többé fejet hajtva vagy szemlesütve járkálni az európai intézmények arénáiban".

Azzal az EP-ben elhangzott mondatával kapcsolatban, amely szerint Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek és mit nem tehetnek a magyarok, Orbán Viktor kérdésre kifejtette: a magyar felfogás szerint "mi nem alárendeltjei vagyunk Brüsszelnek, ezt sosem fogadnák el a magyarok. (...) Vannak olyan jogok, amelyeket együtt gyakorlunk Brüsszellel. Az együttgyakorlás a dolog lényege. Ez az alkotmányos alap". Magyarország viszont csak ezeken, az "együttgyakorlásra" kijelölt pontokon fogadja el Brüsszel döntéseit, ami ezeken túl van, az a nemzeti identitáshoz tartozik - szögezte le, hozzátéve, hogy "erre a határra mi érzékenyek vagyunk".

Ugyanerre a felvetésre Jerzy Buzek, az EP elnöke azt a véleményt fogalmazta meg: nagyon lényeges, hogy a tagállamokban kidolgozott megoldásokat mindig ellenőrizze az Európai Bizottság; nemcsak Magyarországra igaz ez, hanem más tagállamokra is.

A médiatörvényt érintő kérdésre a magyar kormányfő úgy válaszolt: Magyarországon "olyan élénk, friss, vibráló, időnként durva politikai közélet zajlik, ami jó néhány uniós országban az intenzitás erősségét illetően talán ismeretlen". "Ez így volt, így van, és amíg magyarok élnek Magyarországon, így is lesz" - jelentette ki, majd azzal folytatta, hogy a magyar nem egy olyan népség, "amelynek be lehet fogni a száját", a magyar egy rebellis népség. "Nincs olyan sajtótörvény, nincs olyan alkotmány, amely lehetetlenné tenné, hogy a magyarok a legjobb kávéházi viták hagyományait folytatva mindig mindenhol politikáról beszéljenek, meg legyenek győződve arról, hogy a mostani kormányuk rossz, meg legyenek győződve arról, hogy ők személy szerint sokkal jobb kormányt tudnának alkotni. (...) Ez része a magyar kultúrának, ezért a magyar sajtó mindig is ellenzéki sajtó lesz, és mindig is ilyen hangulatú lesz" - fejtette ki.

A kormányfő ugyanakkor úgy véli, a "nemzetközi baloldali támadásoknak" nemcsak taktikai okai lesznek, hanem olyan okai is, amelyek abból fakadnak, hogy van három-négy dolog, amelyben "mélyen nem értünk egyet, de nekünk van jogunk eldönteni, hogy Magyarországon milyen válaszokat adunk ezekre a kérdésekre". Példaként említette a tényleges életfogytiglan kérdését, az azonos neműek házasságát. Utóbbiról szólva kijelentette: Magyarországon ezt "nem támogatják az emberek, soha nem is fogják. Ezért Magyarországon a családnak az egy férfi, egy nőre épülő alkotmányos definíciója fenn fog maradni".

Orbán Viktor azt mondta, a magyar elnökség politikai stratégiája az volt: a tények számítanak. "Tisztában voltunk azzal, hogy a magyar elnökség ideje alatt folyamatosan nagyon kemény nyomás alatt fogunk működni a nemzetközi baloldal részéről" - erősítette meg az Európai Parlamentben a délelőtti órákban elmondott elnökségértékelő beszédében foglaltakat a kormányfő. Összegzése szerint a magyar elnökség nagyon sikeres volt, elvégezte azt, amit célul tűzött ki. Példaként említette a gazdasági kormányzást, a roma- és a Duna-stratégiát. A legnagyobb eredménynek a horvát csatlakozási folyamat állását nevezte. Utóbbival kapcsolatban elmondta: memorandumot fogalmazott meg a nyugat-balkáni kérdésről, s azt eljuttatta az uniós vezetőknek és az érintett miniszterelnököknek.

A gazdasági kormányzás jogszabálycsomagjáról úgy vélekedett, az arról szól, hogy az EU is rájött arra, nem tudja az egységes piacra hagyni a gazdasági rendszer koordinációját.

A sajtótájékoztatón Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke azt mondta: nehéz időkben kiváló munkát végzett az Orbán Viktor vezette magyar elnökség, amelynek eredményei közül a horvát csatlakozás ügyét, Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdését, a romák integrációs stratégiáját, valamint a Duna-stratégiát emelte ki.