A Regnum orosz hírportál a Galambos-ügyről, a Horvátország–Mol-konfliktusról és az oroszellenes magyar külpolitikáról



Dmitrij Szemusin írása : Orosz kémkedés, nemzetiségi konfliktusok a Kárpátokban az amerikaiaknak, és Brezsnyev ma – Magyarország egy hete

(Részletek)


Redl ezredes visszatér a hidegbe

Június 28-án a magyar televízió szenzációs hírt közölt: Galambos Lajost, a nemzetbiztonsági hivatal ma nyugdíjban lévő volt igazgatóját őrizetbe vette a katonai ügyészség. Galambos 2004 júliusától 2007 májusáig az NBH elhárítását vezette. A tisztségbe Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök nevezte ki. Posztját 2007-ben volt kénytelen elhagyni az Egymásért Egy-Másért Alapítvány körüli botrány miatt, ugyanis az alapítvány egyik kurátora volt. Galambost július 1-jén a bíróság döntésére házi őrizetbe helyezték. Ekkor vált ismertté, hogy a katonai ügyészség nem kevesebbel, mint kémkedéssel vádolja. Hasonló szintű és léptékű kémügyre Magyarország az ötvenes évek, Rákosi Mátyás extravagáns kommunista diktátor ideje óta nem emlékszik.

Ugyanazon a napon, vagyis július 1-jén őrizetbe vették Szilvásy Györgyöt, aki Gyurcsány Ferenc szocialista kormányában 2007 júliusától 2009 áprilisáig nemzetbiztonsági miniszter volt. A lakásán házkutatást tartottak. Galambostól, a titkosszolgálati profitól eltérően Szilvásy politikus, az MSZP politikai vezetésének tagja, egy ideig Gyurcsány miniszterelnöki hivatalát vezette, a volt miniszterelnök belső embere. A Szilvásy őrizetbe vétele utáni napon az ellenzéki MSZP vezetői tiltakoztak.

Ekkor, szombaton, július 2-án vált ismertté, hogy őrizetbe vették Laborc Sándort, az NBH másik volt igazgatóját, aki a szervezetet közvetlenül Galambos után irányította, Szilvásy minisztersége idején, míg végül 2009. augusztus 31-én lemondott. Távozása az UD Zrt. ügyei körüli botránnyal volt összefüggésben. Laborc a titkosszolgálatok hivatásos munkatársa, dandártábornoki rangban van. Tavaly novemberben már kihallgatták különböző ügyekben. A Népszabadság július 3-i, vasárnapi, meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint Laborcot most bűnpártolással vádolják.

A magyar sajtó Galambos őrizetbe vételét az Egy-Másért Alapítvány ügyével hozza összefüggésbe. Két héttel korábban osztrák segítséggel őrizetbe vették az alapítvány ügye miatt szökésben lévő Jakubinyi Róbertet. Mint kiderült, a nevezett alapítványt a magyar titkosszolgálatokkal való machinációkra használták fel.

A Galambos–Szilvási–Laborc-ügy sokrétű. Egyfelől nyilvánvaló, hogy a hatóságok be akarják mocskolni a szocialistákat, és el akarnak jutni Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökhöz, hogy végre a vádlottak padjára ültethessék. Az Egy-Másért Alapítvány ügyéhez, mint kiderült, közvetve köze van a volt szocialista miniszterelnök anyósának.

A Magyar Hírlap Galambos ügyéről június 30-án közölt írása közvetett fenyegetést jelentett Vadai Ágnesnek, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága szocialista elnökének is. Az ő lakásán idén májusban már volt házkutatás, igaz, egyelőre a férje ügyében.

Másfelől a kémügyben, amelyet „új Redl ezredes ügynek” nevezünk, fellelhető a mai magyarországi hatalom szándéka, hogy megtisztogassa a titkosszolgálatokat azoktól, akik közvetlenül vagy közvetve kötődnek a régi kommunista rezsimhez. A most zajló események fényében logikusnak tűnik a szigoruantitkos.hu projekt beindítása, amely a kommunista időszak titkosszolgálati ügynökei ellen irányul, ideológiai téren pedig a magyarországi szovjet és orosz „nyomok” ellen. Részben ehhez a projekthez kapcsolódva márciusban, áprilisban és májusban már lezajlott egy tisztogatás a magyar külügyminisztériumban. Most maguk a magyar titkosszolgálatok kerültek sorra. A Galambos-ügyben a sajtójelentések hangsúlyozzák kapcsolatát a D-209-es szt-tiszttel – vagyis Medgyessy Péter volt miniszterelnökkel. Rámutatnak arra a körülményre is, hogy apja állambiztonsági tábornok volt Kádár idején. Emlékeztetnek arra is, hogy a Laborc a Szovjetunióban tanult a nyolcvanas években a KGB egyik különleges oktatási intézményében.

Harmadszor: az „új Redl ezredes” ügyében látható az oroszellenes elem. A Galambos elleni kémkedési vád címzettje egyértelmű: Oroszország. Egyfelől a Galambossal kapcsolatban álló embereket orosz pénzek mosásával vádolják, amelyekért – egyebek között és állítólag – több milliárd forintért Mol-részvényeket vettek. A cikkekben említik a hírhedt orosz „közvetítőt” is. Arról is szó van, hogy a magyar titkosszolgálatoknak része volt abban, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz 2009-ben megvette a Mol részvénypakettjét az osztrák ÖMV-től. Várható, hogy a magyarok a küszöbön álló orosz elnökválasztás előtt kompromittáló anyagokat dobnak be az orosz médiába. Nagy valószínűséggel várható, hogy ez a kompromittáló anyag Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök ellen irányul majd. A magyar sajtó még június 22-én hírt adott arról, hogy a Fidesz legmagasabb szintjén úgy vélik: a horvát INA társaság Mol-megvásárlása körül Horvátországban kirobbant botrány „az oroszok bosszúja”. A Fidesz logikáját követve a Mol említését a Magyarországon kezdeményezett kémbotrány kapcsán a magyarok válaszcsapásának lehet tekinteni a horvát INA ügyében.

Ne felejtsük el, hogy az említett őrizetbe vételek mind a „transzatlanti héten” zajlottak le. Magyarország Egyesült Államok térségbeli politikája iránti lojalitását kellett még egyszer jelezniük.

A magyar titkosszolgálatok legfelső vezetőinek múlt heti őrizetbe vétele kapcsán figyelmet érdemel Martonyi János magyar külügyminiszter június 24-i nyilatkozata a magyar külügyminisztérium és a magyar felderítés, az Információs Hivatal sikeres együttműködéséről. Ez éppen akkor hangzott el, amikor már készült Galambos őrizetbe vétele. Kiderült: a magyar fideszes hatóságok egy évvel ezelőtt a külügyminiszterük alá rendelték a felderítést. Ilyen módon Martonyi János, a magyar külügyminisztérium jelenlegi vezetője egy személyben  az első számú magyar diplomata és a legfőbb magyar kém. Martonyi említett nyilatkozata célzás lehet a magyar elhárítás AVH (tavaly nyárig NBH) elleni támadás forrására és irányára. Ismert, hogy a katonai ügyészség olyan anyagok alapján lépett, amelyeket az idén januárban létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat adott át. A politikai motívumok mellett az ügyben szerepe lehet a titkosszolgálatok közötti szokványos szembenállásnak is. Sztálin és a sztálinisták idejében az ilyen szembenállás kivégzésekkel végződött.

[…]

Az orosz-magyar kapcsolatokról

Keskeny Ernő, a magyar külügyminisztérium orosz ügyekben illetékes „komisszárja” a Magyarországon az orosz-magyar kapcsolatok területén zajló történések kapcsán kétértelmű szerepet kénytelen játszani. Orbán Viktor, a magyar kormány és a budapesti főpolgármesteri hivatal tevékenysége egyértelműen az orosz-magyar kapcsolatok elért szintjének csökkentésére irányulnak. A magyar fél számos jelképes gesztusa már egy éve erről tanúskodik. Ilyen körülmények között Keskeny Ernő kénytelen folyton különféle  magyarázatokat keresni a magyar fél barátságtalan lépéseire, és úgy tenni, mintha „minden jól menne”. Most július elején, rögtön a „kínai hétvége”, a „transzatlanti hét”, a magyar miniszterelnök hannoveri német „pukedlija”, és a Tolsztoj társaság vezetésének első moszkvai útja után határozottan megállapítható, hogy az orbáni Magyarország a külpolitikájában ellentmondásos célokat követ: amerikai vezetés alatt demokráciára akarja tanítani Oroszországot, folyton „a szlávok és Oroszország feletti győzelemként” rögzítve a kommunizmus feletti győzelmét, és ezzel egyidejűleg cinikus üzleteket akar kötni a kommunista Kínával és ugyanilyeneket remél Oroszországtól.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!