Orbán Strasbourgban: „Ön sosem fogja megmondani a magyaroknak, hogy mit tehetnek és mit nem”



Orbán Viktor kedden az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében összegezte a június 30-án zárult magyar elnökség eredményeit. Az alábbiakban közöljük beszédének leiratát, a kétórás parlamenti vitából az európai szocialisták (Hannes Swoboda), a liberálisok (Alexander Graf Lambsdorff) és a zöldek (Daniel Cohn-Bendit) egy-egy vezetőjének hozzászólását, illetve Orbán viszontválaszát.

Hírösszefoglalónkban elolvashatják, hogy

– az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely a magyar alkotmányt bírálja,
– mit mondott még Orbán Viktor strasbourgi sajtótájékoztatóján,
– mit mondott szóvivője, Szijjártó Péter kedden este a HírTV-ben,
– hogyan foglalt állást a magyar néppárti EP-képviselőcsoport az EP alkotmánybírálatáról
– és hogyan foglalt állást Orbán keddi szerepléséről Tabajdi Csaba szocialista EP-delegációvezető.


Orbán Viktor beszéde

Az én tisztem ma itt az, hogy egy rövid összegzést adjak Magyarország elnöki teljesítményéről. Könnyű helyzetben vagyunk, hiszen fél évvel ezelőtt, amikor voltak olyan kedvesek, és meghívtak ide maguk közé, akkor bemutathattam a magyar elnökség programját, amely ebben a kötetben található, konkrét célkitűzések voltak, vannak benne. Hat hónap elteltével könnyű összevetni a bekövetkezett tényeket az akkori célokkal. Ha csak ennyiben végeznénk el a munkánk értékelését, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar elnökség maradéktalanul teljesítette a saját maga elé kitűzött és Önök által is megerősített célokat. Szeretném az alkalmat felhasználni arra, hogy köszönetet mondjak a Magyarország előtt elnöki teendőket ellátó Belgiumnak, aki fantasztikus munkát végzett, és jól előkészítette a mi elnökségünket. Szeretnék köszönetet mondani Jerzy Buzek elnök úrnak is, már januárban említettem Önöknek, hogy mi egy parlamentbarát elnökséget szeretnénk majd lefolytatni. A barátsághoz két fél kell, és ezt a barátságot és támogatást, együttműködést az Önök elnökétől, Jerzy Buzek elnök úrtól hiánytalanul megkaptam. Köszönetet szeretnék mondani a jelen lévő Barroso elnök úrnak is, hiszen egy elnökség sikeréhez a mindenkori tanácsnak rengeteg munkát kell elvégeznie, én köszönöm Barroso elnök úrnak, hogy a legnehezebb kérdésekben is a legőszintébb, legnyíltabb megbeszélésekre és szakmai együttműködésekre adott számomra lehetőséget. Köszönetet szeretnék mondani az Európai Parlament képviselőinek általában, de külön is szeretnék köszönetet mondani Daul elnök úrnak és a néppárt képviselőinek, hiszen Önök is tudják, hogy az elnökség, bár mindig törekszik arra, hogy elválassza a munkáját a politikai, elsősorban belpolitikai kérdésektől, de ez a törekvés sosem valósul meg teljes egészében, ezért az elnökségnek mindig szüksége van egyfajta politikai háttérre is, és az Európai Néppárt frakciója és Daul elnök úr számomra a nyugodt munkához szükséges politikai hátteret megteremtette, köszönet érte.

Önök is emlékezhetnek rá, hogy a magyar elnökség az erős Európát tűzte ki célul. Én mindig is hittem abban, hogy Európa lehet erősebb annál, mint amilyen jelenleg, illetve amilyen fél évvel ezelőtt volt. Amikor mintegy tizenhárom évvel ezelőtt először vehettem részt miniszterelnökként európai tanácsülésen, jól emlékszem arra, hogy akkor azok az ülések mind optimisták voltak, nagyratörő terveket fogalmaztak meg, általában tele voltak energiával és lendülettel. Emlékezzünk rá, hogy tizenhárom évvel ezelőtt az újraegyesítés lázában égtünk. Az egységes piac megteremtése fölötti sikert ünnepeltük, közös pénz hoztunk létre, és akkor egyáltalán nem tűnt nevetségesnek, sőt mindannyian nagyon komolyan vettük, hogy 2010-re a világ legfejlettebb régiója az Európai Unió lehet. Én tehát emlékszem személyesen is arra az Európai Unióra, amely nem volt defenzív, amelyet nem kínoztak válságok, amelyik nem saját magát marcangolta, amely még nem volt tele kétségekkel, hanem világosan látta a jövőt és célratörően dolgozott érte.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt Képviselőtársaim!

A magyar elnökség rövid összegzéseként azt tudom mondani Önöknek, hogy az Európai Unió ma véleményem szerint erősebb, mint fél évvel ezelőtt volt. Erősebb, pedig három, nagyon erős gyomorszájra mért ütést is kapott Európa ez alatt a fél év alatt. Gondolok itt első helyen az eurózóna mélyülő válságára, a japán nukleáris tragédiára és az észak-afrikai változások jelentette kihívásra. Ezek mind gyors reagálást és odaadást jelentettek az elnökség részéről. Az Európai Unió képes volt ezekre a helyzetekre gyorsan és hatékonyan reagálni, anélkül, hogy a kitűzött féléves programunkat módosítani kellett volna. Azt mondom, hogy Európa erősebb, mint fél éve volt, mégis azt tapasztaljuk, hogy a választópolgáraink ezt a legkevésbé sem így érzékelik. Ennek szerintem az az oka, hogy bár mi, akik itt szorgoskodunk az EU boszorkánykonyhájában, érezzük, hogy sokat mentünk előre az elmúlt fél évben, a választópolgárok azonban leginkább az eurózóna mélyülő válságával és a görög válsággal találják szembe magukat a hírekben. És akármennyire erősítjük is meg az EU alapzatát, amíg a görög válságra nem sikerül a polgárok számára is világos, érthető és sikerrel kecsegtető megoldást találni, nemcsak hónapokat, heteket nyerni egy-egy intézkedéssel és döntéssel, addig Európa sajnos hiába erősödik, nem képes egy erős közösség benyomását kelteni, ezért arra biztatom Önöket és azt kívánom Önöknek, hogy találjanak minél gyorsabban megoldást erre a kérdésre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, pedig az EU ma erősebb, mint fél éve volt, elsősorban is azért, mert ma már rendelkezik azokkal a válság megelőzéséhez szükséges eszközökkel, amelyekkel fél évvel ezelőtt még nem rendelkezett. Az európai szemesztert beüzemeltük, ez a magyar elnökség egyik komoly kihívása volt, és ma nyugodtan mondhatjuk azt az európai polgároknak, hogy ma rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyekkel meg tudjuk akadályozni, hogy a közös pénz olyan nehéz helyzetbe kerüljön, mint amilyenben most van.

Itt kell megemlítenem a hatos jogszabálycsomag történetét is, amely 95 százaléknál magasabb készültségi állapotban van, és ha sikerül a pontot feltenni az i-re, akkor a válságkezelési mechanizmusunk teljes lesz. De erősebb Európa azért is, mert rendelkezik egy romastratégiával, egy olyan stratégiával, amilyen korábban nem létezett az EU-ban, és amely nemcsak emberiességi és emberjogi szempontból fontos, bár kétségkívül innen nézve is az, hanem azért is, mert lehetőséget ad számunkra arra, hogy sok millió európai polgárt vonjunk be az európai munkaerőpiacba, és ezáltal gazdaságilag is erősebbé váljunk. Ez az első olyan dokumentum, amely nemcsak kihívást lát a roma közösség létezésében, hanem egy nagyon komoly lehetőséget és erőtartalékát is ez EU-nak.

Erősebb ma Európa, mint fél éve volt, mert megszületett a második makrotérségi fejlesztési program, amit Duna-stratégiának hívunk. Ez az első olyan stratégia, amely nemcsak tagállamokat foglal magába, nyolc tagállamot és hat nem tagállamnak az együttműködési keretét hozza létre. Ha meg tudjuk tölteni tartalommal, amire az esély megvan, az intellektuális előkészítés megtörtént, akkor ez sikertörténete lehet a mi közösségünknek.

És erősebb az EU ma, mint fél évvel ezelőtt volt, mert öt órával a magyar elnökség vége előtt sikerült lezárni a tárgyalásokat Horvátországgal. Szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy ez a döntés nemcsak Horvátországról szól, hanem biztató távlatot nyit ki a Nyugat-Balkán többi országa előtt is. Erre vonatkozóan, részben az elnökségi, részben a térséggel kapcsolatos szomszédsági tapasztalatainkat összegzendő, egy Nyugat-Balkánról, a Nyugat-Balkán bővítéséről, az EU Nyugat-Balkán irányába történő bővítéséről szóló memorandumot készítettem, amit át is adtam az európai intézmények vezetőinek, köztük Buzek elnök úrnak és a miniszterelnököknek is.

És erősebb ma az EU azért is, mert képesek vagyunk a határainkat jobban védeni, mint fél évvel ezelőtt. Meghoztuk azokat a döntéseket, amelyek a határvédelemhez, a migráció föltartóztatásához szükséges kapacitásokat teremtik meg az EU számára, és fontos lépéseket tettünk a schengeni szerződés mélyítése és bővítése irányába is.

Engedjék meg, hogy emlékeztessem Önöket arra, hogy az elnökségnek az is feladata, hogy hasznos szerepet játsszon, jó eszköz legyen a mi bonyolult európai uniós építményünk intézményei közötti együttműködés és időnként fellépő konfliktusok ügyében. Szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy ezt a munkát is elvégeztük. A parlament és a tanács közötti együttműködés tekintetében több tucat dossziét, együttdöntési dossziét zártunk le. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy megállapodtunk arról, hogy a parlamentet hogyan vonjuk be a több éves pénzügyi perspektíva elkészítésének folyamatába. Az intézményközi feszültségek föloldása érdekében személyes erőfeszítéseket is tettem: tizenhárom alkalommal találkoztam Rompuy elnök úrral, tizenhárom alkalommal tárgyaltam hivatalosan Barroso elnök úrral, és kilenc alkalommal Buzek elnök úrral, kifejezetten az európai intézmények együttműködésének gördülékennyé tétele érdekében. Az elnökség időszakában pedig meglátogattam minden miniszterelnököt, és igyekeztem kétoldalú tárgyalásokon előkészíteni a közös döntéseket.

Végezetül hadd fejezzem ki a reményemet, hogy az utánunk következő Lengyelország tovább fogja öregbíteni Közép-Európa jó hírét, hadd fejezzem ki a reményemet a tekintetben, hogy a magyar elnökség jó előkészítése volt a lengyel elnökségnek is. Összességében, egy ilyen középmagasságú történelmi távlatból nézve, engedjék meg, hogy minden szerénytelenség nélkül azt a konklúziót fogalmazzam meg, hogy a magyar elnökség talán és az utánunk következő lengyel elnökség biztosan arról győzi majd meg Önöket, hogy az egy évtizeddel ezelőtt meghozott döntés, amelyet hét évvel ezelőtt hajtottunk végre, vagyis hogy Közép-Európa irányába bővítjük az EU-t, bölcs döntés volt, színesebbé, erősebbé, életképesebbé, fantáziadúsabbá tette az Eu-t. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

***

Hannes Swoboda, (Ausztria), alelnök, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja

(a szinkrontolmács fordítása alapján)

A soros elnökségnek két feladata van. Az egyik, hogy a dossziékat tovább kell vinni, le kell zárni, ugyanakkor példa értékű szerepet is kell vállalni az EU-ban. Ami az elsőt illeti, miniszterelnök úr, szeretnék köszönetet mondani Önöknek, hiszen nagyon sok kérdést helyesen oldott meg a soros elnökségük. Nyilván van egy dosszié, amelyet a szívemen viselek, ez a romastratégia, és nagyon köszönöm a munkájukat. Ami a második kérdést illeti, nos e tekintetben kritikai megjegyzéseim vannak, engedje meg, hogy elmondjam ezeket. Ami a médiatörvényt és az alkotmányukat illeti, ebben a parlamentben masszív kritikát fogalmaztunk meg. Mondhatja Ön, hogy ez belpolitikai kérdés, de Ön is tudja, hogy az EU-n belül a belpolitika európai politika is. És a kettőnek hatása van egymásra. A médiatörvényüket módosítaniuk kellett, bár a bizottság enyhén ítélte meg a törvényt. És Ön is tudja, hogy a Velencei Bizottság az alkotmányozással kapcsolatban nemcsak az eljárást kritizálta, hanem annak tartalmát is. És Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is kemény kritikát mondott. Ön általában azt mondja, hogy 49-hez kíván kapcsolódni. De azért közben ott volt 1956 is. És én megéltem ezt a forradalmat Ausztriában… [hiba a felvételben] 56-hoz is lehetne kapcsolódni, hiszen ez egy nagy forradalom volt, azokkal a szabadságokkal, amelyek európai értékeket képviseltek, európai célkitűzések voltak. Ön sokszor elmondta, hogy a szocialisták mindenféle kritikát fogalmaznak meg Önökkel szemben, de Ön is ott volt, amikor Hillary Clinton ott járt Önöknél… sokan felhívták a figyelmet arra, hogy az antidemokratikus trendek merre vezethetnek, és ezek bennünket is aggályokkal töltenek el. Kétharmados többségük van, ennek birtokában valóban azt tehet, amit akar, de egy demokratikus európai közegben az is számít, hogy a kritikusok mit mondanak, mit mond az ellenzék. Nemcsak az számít tehát, hogy a kétharmad mit szeretne. Ön köszönetet mondott a néppártnak, de csak a néppártnak. Ez jogában áll, bár ez az első alkalom – a számos korábbi elnökséghez képest –, hogy csak egy pártnak mondanak köszönetet. De a demokráciában nemcsak azoknak mondunk köszönetet, akik támogatnak bennünket, hanem azoknak is, akik kritizálnak, ezt értjük demokrácián. A pluralizmus mint célkitűzés a médiatörvény, a sajtószabadság kapcsán fontos lenne, ezt elmondta Tom Lantos is, és ezért nagyon fontos volna, az európai felelősség tudatában, azt mondani, hogy igen, támogatjuk a pluralizmust, a véleményszabadságot, a sajtószabadságot és a kritikát is, mert az része a demokráciának. […]

Bernd Posselt (Németország), Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport kérdése Swobodához

(a szinkrontolmács fordítása alapján)

Magyarországnak nemcsak kiváló soros elnöksége volt, hanem nagyon modern demokratikus alkotmánya született. Swoboda úr valóban azt hiszi, hogy Ban Ki Munnak, aki egy olyan szervezet élén áll, amelynek többségét diktatúrák alkotják, nem inkább a diktatórikus alkotmányokkal kellene foglalkoznia az ENSZ-ben, ahelyett, hogy egy demokratikus mintaállam alkotmányát cincálná szét? (Orbán Viktor a markába nevet)

Swoboda válasza

Először is Ban Ki Munt nagyon sok demokratikus állam is támogatja, másodszor a Velencei Bizottságot is említettem, és ha megnézi, annak is sok olyan tagja van, akinek a szociáldemokráciához semmi köze, inkább az Önök soraihoz tartoznak. A demokrácia nem párthovatartozás kérdése, hanem politikai és személyes felelősség kérdése. Ezt kívántam kifejezésre juttatni.

***

Alexander Graf Lambsdorff (Németország) , alelnök, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport. Részlet a felszólalásából.

(a szinkrontolmács fordítása alapján)

Frakcióm szempontjából az elnökség sok fontos dolgot elért. […] Önnek, Miniszterelnök úr, Martonyi úrnak, valamint Győri asszonynak köszönet jár, mert kiváló munkát végeztek. […]

Amikor Budapesten találkoztunk, Miniszterelnök úr, elmondtuk, hogy fair módon fogjuk értékelni az Önök elnökségét, de nyilván megnézzük azt is, hogy mi történt az Önök országában. És sajnálattal látjuk, hogy a médiatörvény nagy árnyékot vetett az Önök elnökségére, más médiatörvényt szerettünk volna látni, igaz, hogy a bizottság javaslatára módosításra került sor, bár mi mást is szerettünk volna, és az alkotmány kidolgozásának folyamata sem úgy zajlott, ahogy azt a Velencei Bizottság javasolta. Úgy gondolom, más európaiak számára is fontos az, hogy odafigyeljünk egymásra, hiszen csak így juthat az egész EU előre, hiszen nagyon sokfajta szabadságjogról van szó. A német-dán vagy a svéd-dán határon perceken belül megint megindulhat a vámellenőrzés, és úgy gondolom, ez olyan trend, amelyre az elnökség talán kicsit jobban odafigyelhetett volna, hiszen a szabadság az utazás terén, a bevándorlás terén, a Schengen elleni támadások, összefüggésben a szabad mozgással, talán nagyobb odafigyelést igényeltek volna. Összességében azonban úgy gondolom, hogy sikeresek voltak, kár, hogy ezek az események árnyékot vetettek az Önök elnökségére.

***

Daniel Cohn-Bendit (Franciaország), a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja

Bevallom, hogy nem igazán értem. Ön azt mondta itt, hogy Európa erős, Európának cselekednie kell, Európának meg kell magát mutatnia egy nehéz gazdasági-politikai helyzetben. Mindenki tapsol. Aztán azt olvasom, hogy „1848-ban nem fogadtuk el Bécs diktátumait, 1956-ban és 90-ben nem tűrtük el Moszkva diktátumait, és nem fogunk meghajolni Brüsszel diktátumai előtt sem.” Ki mondta ezt? Václav Klaus? Nem. Orbán Viktor. Idén márciusban, a saját hallgatósága előtt. [Orbán feszeng] És akkor azt kérdezik, Ön is, Barroso úr, azt kérdezi, hogy miért nem szeretik Európát a tagállamokban. Azért, mert vannak olyan politikus férfiak és nők, akik egyféleképpen beszélnek itt Brüsszelben vagy Strasbourgban, és másféleképpen beszélnek a saját hazájukban. Ez az, ami árt Európának. Ez rombolja Európát. És Ön, Orbán Viktor úr, egyike azoknak a politikusoknak, akik rombolják Európát. [taps]

Nagyon egyszerű a dolog. Önök, az Önök munkatársai szép munkát végeztek. Ez az, ami érdekes, hogy itt egy általánossá vált skizofréniával állunk szemben, és mellette egy hihetetlen nemzeti cinizmussal. Ez az az eset, amikor Magyarországon lebontják mindazt, amit Brüsszelben vagy Strasbourgban felépítettünk. Ön azt mondja majd, hogy ez nem fontos.

Ugye hogy igazam van? Köszönöm szépen, nagyon kedves [szól oda Barroso padjához, Barroso jót nevet]

Akkor folytatom. „Azt várjuk minden tüntetőtől, aki nem akarja tönkretenni az állami célkitűzéseket, amelyek Magyarország érdekeit szolgálják stb., ezért mindig fel fogunk lépni, a törvényes keretek között, az ilyen tüntetők ellen stb., hogy megvédjük magunkat az idegenek ellen.” Ki mondta ezt? Orbán Viktor. Ki mondta: „Magyarok vagyunk, megvannak a magunk módszerei, és kellemetlenek is tudunk lenni, ha muszáj. Azt hiszem, ez a helyes eljárás.” Ki mondta ezt? Kádár János 1985-ben.

Hát ez az Ön problémája Orbán Viktor úr. Egyfelől olyan ember volt, aki 89-ben a szabadságért küzdött, és egyszerre csak – és ez nagyon furcsa és érdekes – saját magával szemben is gyanakvóvá vált. Mert Ön a brüsszeli diktátorok ellen van, de minthogy Ön a brüsszeli diktatúra elnöke volt, Ön saját magától is fél. [Orbán nevet és jegyzetel]. Önnek, Orbán Viktor úr, önmagától kellene jobban félnie, és akkor megértené, hogy a mai európaiak miért… és akkor most idézem Önnek, ami az Önök sajtójában történt. Két baloldali liberális lap össze akarta vonni a szerkesztőségét. Az EU, Barroso úr ezt jóváhagyta. De az Ön médiatanácsa, amely független, hiszen az Ön kezében van, ezt elutasította [Orbán gúnyosan nevet], mert ezek ellenzéki sajtótermékek, és nem jó, ha a szerkesztőségeket összevonják [Orbán értetlenkedik, nevet]. Van egy rádiójuk, amelyik szabad, Klubrádiónk hívják. Érdekes módon a frekvenciáját elvették, és egész véletlenül egy katolikus rádió kapta meg [Orbán gúnyosan nevet]. Ön azt mondja, hogy ez történelmi véletlen. Nem tudni, a történelmi véletlenek miért mindig az egyik oldalt sújtják, a másikat meg nem. Ez a probléma [Orbán vidáman jegyzetel]

Aztán teljesen jogosan azt mondta – rázhatja a fejét, de minden igaz, amit mondok, de ez Önt nem érdekli, mert mindjárt egy nacionalista beszédet fog mondani [Orbán mosolyog], és utána az összes magyar azt fogja mondani, hogy na, legalább most megmutatta nekik, hogy mi van.

De Ön küzdött a szabadságért. Én nem sokat hallottam Önt akkor, amikor Egyiptomban, Tunéziában a szabadságukért küzdöttek. De amikor Kínát kellett fogadni, a szabadság nagy ellenfelét, megint csak visszafogott volt. Úgyhogy ne meséljen nekünk itt.

És ami jelenleg történik Európában, a határok kérdésében, amit Dánia csinál, sürgősen az EU elnökségének, a bizottság elnökségének ki kell mondania, hogy ezt azonnal abba kell hagyni. A schengeni megállapodás az európai jog. És egyetlen országnak sincs joga, hogy ezt megkérdőjelezze, és egyoldalúan ne alkalmazza az európai jogot, legyen az Dánia vagy Magyarország. [taps] És ha az európai jogot változtatni akarják vagy változtatni kell, akkor azt a parlamenttel együtt döntve kell megtenni. És majd meglátjuk, mikor lesz meg a többség ahhoz, hogy megváltoztassák a schengeni egyezményt, Barroso úr.

Orbán úr, jó munkát végeztek a munkatársai, de Ön a diktatúra harcosa, aki a diktátorok ellen harcol, és a harcost is, a diktátort is Orbán Viktornak hívják.

***

Orbán viszontválasza

Először is szeretném még egyszer megismételni, hogy a magyar elnökség köszönetet mond az Európai Parlamentnek, az egésznek, köszönetet mond az Európai Parlament elnökének, Buzek elnök úrnak, aki végig támogatta a munkánkat. És megismétlem, hogy külön köszönetet mondok az Európai Parlament néppárti frakciójának és vezetőjének, mert az ő kitüntető politikai támogatásuk nélkül a magyar elnökség nem lehetett volna sikeres. Beszéljünk egyenesen. A magyar elnökség kezdettől fogva a nemzetközi baloldal támadásainak középpontjában állt. Ez akár meg is béníthatta volna az elnökséget, és lehetetlenné tehette volna a kitűzött célok elérését. Sok minden kellett, hogy a nemzetközi baloldalnak ezeket a támadásait el tudjuk hárítani. Ehhez kellett az Európai Néppárt frakciója és annak vezetője, és én hálás vagyok az Európai Néppárt vezetőinek, hogy végig kiálltak mellettünk, és segítették a munkánkat.

Néhány személyes megjegyzés is elhangzott, amelyre nem személyes okokból, hanem Magyarország érdekében válaszolnom kell. Először is, engedjék meg, hogy ismét egyenesen fogalmazzak: az egy gyenge trükk, amikor valaki arról beszél, hogy vannak a munkájukat jól végző tisztviselők, és vannak rossz vezetők. Én huszonegy éves parlamenti képviselői pályafutásom alatt számtalanszor találkoztam ezzel az érveléssel. Ez az érvelés mindig akkor hangzik el, ezt az érvelést mindig akkor alkalmazza az ellenzék, amikor van egy kormány, amelynek van egy eltagadhatatlan sikere, az ellenzék sem tudja kétségbe vonni, de a sikert nem akarja beismerni, és a politikai vezetőknek tulajdonítani, hanem delegálja a tisztviselőkhöz. Ez egy viccesnek is tűnhető érvelés is lenne, ha nem lenn oly unalmas, hogy már fárasztó.

Ami azt a megjegyzést illeti, amit Tabajdi képviselő úr tett, hogy vannak Európában olyan kormányok, amelyek, ő úgy emlékszik, a magyar alkotmány ellen megjegyzést tettek és kritikát fogalmaztak meg – most nem Brüsszelnek szól, amit mondok, hanem a nemzeti kormányoknak –, egyetlen európai miniszterelnök, egyetlen európai kormány sincs abban a helyzetben, hogy megmondja a magyaroknak, milyen alkotmányuk lehet és milyen nem. Ez a kérdés a magyar népre tartozik, és ezt majd el is fogjuk dönteni. [taps] Hasonlóképpen azt kell mondanom, Képviselő úr, mi a békés, higgadt, nyugodt vitának vagyunk a hívei, de tudja, úgy van az, ahogy a magyarok otthon tartják: amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten.

Ezek után, tisztelt Hölgyeim és Uraim, Cohn-Bendit képviselőtársamnak a személyemet ért, méltatlan figyelemről tanúskodó megjegyzésére is kell egy megjegyzést tennem. Először is köszönöm azt a kitüntető figyelmet, amellyel a politikai munkásságomat követi, beleértve a Budapesten elmondott beszédeimet is. Szeretném megerősíteni azt a véleményemet, miszerint Brüsszel nem Moszkva. Szeretném világossá tenni, hogy Magyarországot mindig meg fogom védeni az olyan típusú, akár Brüsszelből érkező megjegyzésekkel szemben is, amelyeket Magyarországon úgy lehet értelmezni, hogy Ön meg akarja nekünk mondani, hogy mit tehetünk és mit nem. Ön nincs abban a helyzetben, hogy ezt megmondja nekünk. És meg kell mondanom, hogy Európa támogatását otthon akkor tudom növelni, ha világossá teszem a magyarok előtt, hogy Ön sosem fogja megmondani a magyaroknak, hogy mit tehetnek és mit nem. [taps, Cohn-Bendit hitetlenkedve csóválja a fejét] Úgy tűnik, hogy a mi együttélésünkben, politikai vitáinkban megmarad egy fontos különbség, amire szeretném felhívni itt az Ön figyelmét. Kétségkívül hogy mind a ketten lázadó természetűek vagyunk, Ön egy polgári demokrácia ellen lázadt, én meg egy diktatúra ellen, és ez a különbség, úgy tűnik, fentmaradt [Orbán egyenesen előre nézve beszél, nem Cohn-Benditnek] és nagyon sajnálom, hogy Ön azt az európai baloldali hagyományt követi, amely azt mondja, hogy ha nem rá szavaznak az emberek, akkor nem is lehet többé demokrácia, mert ők kimaradtak a kormányból. Ez egy ismerős érvelés Magyarországon.

[Cohn-Bendit a kezével hevesen mutatja: ez süsü. Majd valakivel összenéz, és megint hitetlenkedve, mosolyogva csóválja a fejét]

Ezek után engedjék meg, hogy az euroszkeptikusoknak is megköszönjem a támogató megjegyzését, tulajdonképpen végig segítették a munkámat, amit köszönök. Ugyanakkor tisztáznom kell egy dolgot. A magyar kormány és én magam, személy szerint nem vagyunk euroszkeptikusok. Általában nem vagyunk szkeptikusok, ez alkati kérdés. Mi optimisták és bizakodó emberek vagyunk, akik inkább hinni szeretünk dolgokban, és nem szkeptikusak vagyunk vele szemben. Ezért mi hiszünk az európai egységben, hiszünk az európai együttműködésben. És én ahhoz a nemzedékhez tartozom, akinek a nagyszülei világosan elmagyarázták: hogy ha nincs európai együttműködés és nincs európai egység, akkor Európában előbb-utóbb háború lesz. Mi ezt komolyan vesszük. És ezért mi mindig ki fogunk tartani, mint a világháborúban sokat szenvedett nemzet, mindig ki fogunk tartani az európai együttműködés és az európai egység eszménye mellett. [taps] Ugyanakkor azt is szeretném világossá tenni, hogy az Önök munkáját mindig is nagyon értékesnek tartottam. Én egy olyan közösséghez tartozom Magyarországon, amelynek az az egyik alapvető jelmondata, ezért vált ki a katolikus egyházból, hogy „Az eklézsiát mindig meg kell reformálni”. És ezért az Önök provokatív kritikai megjegyzései rendkívül hasznosak az EU számára, mert úgy, ahogyan az eklézsiát mindig meg kell reformálni, az EU-t is szüntelenül reformálni kell, ahol szerintem a provokatív kritikus megjegyzések igenis szükségesek. Úgyhogy köszönöm szépen az Önök támogatását is, amit a munkánkhoz nyújtottak.

Ami az alkotmányt illeti. Először is szeretném világossá tenni, hogy az EU tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos identitását és nemzeti identitását. Ezt az EU alapszerződése teljesen világossá teszi, valamint a luxembourgi bírósági döntések is megerősítik. Ezért mi ragaszkodunk ahhoz, hogy az alkotmányt a magyarok alkossák meg. Ugyanakkor szeretném azt is világossá tenni Önök előtt, hogy az a körülmény, hogy a magyar alkotmány az életet, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot állítja a középpontba, ez egy olyan gondolkodásmód, amely Európában sok-sok millió ember támogatását, együttérzését és örömét váltja ki. Ebben az EU-ban nemcsak a magyar alkotmánnyal szemben kritikus emberek vannak, hanem olyan emberek is vannak, akiknek az élet, a család, a nemzet és az emberi méltóság rendkívül fontos. És örülnek annak, hogy van egy új alkotmány, amely ezekre az értékekre helyezi a hangsúlyt. És büszkék vagyunk arra, hogy Európában sok millió ember ért velünk egyet, és tekinti szép eredménynek a magyar alkotmányt.

Végezetül, csak annak érdekében, hogy félreértés ne maradjon köztünk, mert oly gyakran emlegették a Velencei Bizottság jelentését: fölolvasnék ennek az elejéből három mondatot. A Velencei Bizottság jelentéséből. Idézem. „Magyarország egy olyan új alaptörvényt fogadott el, amely megfelel a modern alkotmányokkal szemben támasztott általános Európa Tanács-i szempontoknak. A Velencei Bizottság különösképpen üdvözli, hogy az új alaptörvény olyan alapelveken alapuló alkotmányos rendet hoz létre, mint a demokrácia, a joguralom és az alapvető jogok védelme. Külön erőfeszítés történt annak érdekében, hogy az alaptörvény szoros összhangban legyen az Európai Emberjogi Bíróság, valamint bizonyos mértékig az EU Emberjogi Chartájának módszereivel és tartalmával.” Idézet vége. Azt kell mondanom tehát, hogy összességében a magyar alkotmány természetét, politikai karakterét tekintve modern, európai, demokratikus alkotmány. Minden részletkérdésben pedig majd a magyarok a magyar parlamentben, úgy, ahogyan az európai szerződés ezt előírja, élve a saját jogukkal, meg fogják alkotni a szükséges szabályokat.

Köszönöm szépen, hogy voltak, akik ehhez a munkához sok erőt és jó egészséget kívántak a magyaroknak. Szeretném végezetül megismételni, hogy nagy öröm volt Önökkel együttműködni az elmúlt időszakban, nagy öröm volt, nemcsak akkor, amikor támogattak bennünket, meg kell mondanom, Swoboda elnök úrnak is, hogy nagy öröm volt még vitázni is Önökkel, nagyon sok, velünk kritikus, de összességében kedves és az európai eszményekben velünk osztozó képviselőt ismerhettem meg az európai baloldal személyében is. Nagyon szépen köszönöm az együttműködést, sok sikert kívánok, és kérem Önöket, hogy támogassák a lengyel elnökséget éppúgy, ahogy támogatták a magyar elnökséget.

____________

Forrás: Az Európai Parlament videója

***

A kétórás európai parlamenti ülés teljes menetének összefoglalóját lásd az MTI hírében:

EP-beszámoló - Orbán: Európa erősebb, mint fél éve volt, de a polgárok ezt nem így érzékelik

***

Az EP állásfoglalásban bírálta a magyar alaptörvényt

Az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben – nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva – bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét.

Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en – köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak – ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak.

Az EP-állásfoglalásból jogi értelemben semmilyen kötelezettség nem hárul Magyarországra.

Az állásfoglalás szerint a magyar alkotmányban nem elég egyértelmű bizonyos alapjogok védelme, ezért módosítani kellene. A dokumentum kiemelte a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának fontosságát.

Az EP felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az új magyar alaptörvény és a közeljövőben elfogadandó sarkalatos törvények összhangját az uniós szerződések szövegével és szellemével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar alkotmány felelősséget vállal a külföldön élő magyarokért, és támogatást ígér nekik, az EP-állásfoglalásban azt az elvárást fogalmazták meg a magyar hatóságokkal szemben, hogy egyértelműen biztosítsák más országok területi integritásának tiszteletben tartását. Az állásfoglalás szerint helyre kellene állítani az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok kivétel nélküli felülvizsgálatára, valamint változtatni kellene a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentésén.

A Strasbourgban elfogadott dokumentum szerint a sarkalatos törvények megfogalmazásakor széles körű konszenzusra és nyilvános vitára van szükség. Az állásfoglalás megfogalmazói azt is szeretnék, ha az adórendszert, a nyugdíjrendszert és a családpolitikát illetően nem szűkítenék le a jövőbeli kormányok mozgásterét kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvényekkel.

***

Orbán keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján: „A megelőző években Magyarország szégyenteljesen szerepelt, össze-vissza hazudoztunk, meghamisítottuk a gazdasági adatokat”

Orbán Viktor keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján azt mondta: semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, „ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját”

Azt is mondta, hogy az elmúlt fél évben „kiegyenlítettük a számlát. (...) Volt egy tartozásunk Európában, ami abból állt elő, hogy a megelőző években Magyarország szégyenteljesen szerepelt, össze-vissza hazudoztunk, meghamisítottuk a gazdasági adatokat, orránál fogva vezettük a különböző tisztségviselőket, akik az EU kiszámíthatóságáért dolgoznak”. Szerinte mindennek eredményeképpen 2008-ban Magyarország omlott össze először pénzügyileg. „Ez csak azért nem maradt meg az Önök emlékezetében, mert Magyarország nem tagja az eurózónának, és így nem rántottunk magunkkal másokat, mint ahogy a görögök, ha ez így megy tovább, magukkal fognak rántani másokat.” Szerinte a sikeres elnökséggel Magyarország most úgy lehet tagja az EU-nak, hogy tisztán áll annak színe előtt, „nincs miért többé fejet hajtva vagy szemlesütve járkálni az európai intézmények arénáiban”.

***

Szijjártó a HírTV-ben: „Kevesek ők ahhoz, hogy megmondják azt a magyar embereknek, mi legyen benne a magyar alkotmányban”

Strasbourgban mindenki tudta, hogy a magyar elnökség sikert sikerre halmozott, ebben nem is volt vita a politikai oldalak között, mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden a HírTV Rájátszás című műsorában. Szijjártó Péter szerint akik januárban „azt hitték, hogy büntetlenül lehet szórakozni Magyarországgal, azok most kétszer meggondolták, hogy eljöjjenek-e és még többször meggondolták, hogy felszólaljanak-e”. Felhívta a figyelmet, hogy akik „akkor nagyon harcosak voltak”, azok közül csak a zöldpárti Daniel Cohn-Bendit szólalt fel, mert a többiek „megkímélték magukat attól”, hogy újra világossá tegyék a számukra, „Magyarországgal szórakozni nem lehet, vagy ha Magyarországot támadják, a magyar miniszterelnök határozottan kiáll az országért és visszaveri ezeket a támadásokat”.

A miniszterelnöki szóvivő hajánál fogva előrángatott érvelésnek nevezte Daniel Cohn-Bendit azon kijelentését, hogy az elnökség szakmailag jól teljesített, de ez nem igaz a politikai vonalra. Mint mondta, ha a miniszterelnök nem tette volna oda magát különböző ügyek mellé, akkor azokban nem sikerült volna eredményeket elérni.

Annak kapcsán, hogy Daniel Cohn-Bendit élesen támadta a Klubrádió frekvenciájának „elvételét”, Szijjártó Pétert azt mondta, innen kezdve teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar baloldal kérésére a nemzetközi baloldal indított támadást januárban Magyarország ellen.

Szijjártó szerint semmi jelentősége nincs annak, hogy az Európai Parlament baloldali képviselői mit gondolnak a magyar alaptörvényről: „Kevesek ők ahhoz, hogy megmondják azt a magyar embereknek, mi legyen benne a magyar alkotmányban.” Azt is kevésbé fontosnak nevezte, hogy az Európai Parlament mit fog gondolni a sarkalatos törvényekről, mert azokat az alaptörvénynek és a magyar emberek akaratának megfelelően fogja meghozni a magyar parlament.

***

A magyar néppárti EP-képviselőcsoport közleménye: felelőtlenség, hogy az állásfoglalás szerzői teret akarnak engedni a mindenkori kormánynak a gazdaságpolitika lazítására

A magyar néppárti EP-képviselőcsoport az EP-szavazás után közleményt adott ki, amely szerint az állásfoglalásban számos csúsztatás és súlyos tárgyi tévedés szerepel. Ilyen többek között a család fogalmának és a magzatot megillető védelem értelmezésének kérdése.

„A Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce nyílt megnyilvánulása, hogy a határozat az Alaptörvény olyan pontjait is kritizálja – például az alkotmánybíróság és az ombudsmani rendszer kérdése –, amely alkotmányos intézmények egyes tagállamokban nem léteznek, vagy a magyar szabályozásnál gyengébb hatáskörrel rendelkeznek”, olvasható a magyar néppártiak közleményében.

A képviselőcsoport emlékeztetett rá, hogy a nemzeti konzultáció keretében a magyar polgárok óriási többsége foglalt állást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alaptörvénybe foglalása mellett. A néppártiak a népszuverenitás elvének nyílt semmibevételeként értékelték, hogy az EP baloldali frakciói a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményének megszüntetését szorgalmazták.

Szerintük felelőtlenség, hogy az állásfoglalás szerzői teret akarnak engedni a mindenkori kormánynak a gazdaságpolitika lazítására, például az államadósság kérdésében.

***

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetőjének közleménye: „Orbán Viktor Brüsszelben már megbukott”

„Az Orbán-kormányt szigorúan bíráló állásfoglalás jól tükrözi a magyar kormányerő teljes nemzetközi hitelvesztését és elszigetelődését".

„Az EP állásfoglalása felszólítja az Orbán-kormányt, hogy hagyjon fel a demokratikus értékeket mellőző, tekintélyelvű politikájával, és tartsa magát az európai demokrácia alapvető írott és íratlan szabályaihoz”, írta Tabajdi Csaba. Az EP állásfoglalása rámutat arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció az új alaptörvény elfogadásával és a kétharmados törvényekkel saját gazdasági és ideológiai elképzeléseit akarja ráerőltetni a teljes magyar társadalomra, megkérdőjeleződik a zavartalan kormányváltás lehetősége, ezáltal súlyosan sérül a plurális demokrácia alapelve.

„Orbán Viktor a hétvégén gúnyosan azt állította, hogy az Európai Parlamentben 'az izgágáknak adtunk néhány kokit, leesett néhány saller'. Az ő sajnálatos hasonlatával élve ismét ’monoklival távozott’ Strasbourgból.” Tabajdi szerint „Orbán Viktor Brüsszelben már megbukott. Meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa”.

____________________________

A 2011. január 19-ei Cohn-Bendit–Orbán-csörtét lásd hírösszefoglalónkban: Cohn-Bendit, Schulz és Orbán vitája Strasbourgban


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!