rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 22.

Interjú Lövétei István alkotmányjogásszal


Bolgár György
: - Azt írja több internetes hírportál a Magyar Távirati Iroda híre alapján, és én fél órája beszéltem is a hírt közlő MDF-es önkormányzati képviselővel Esztergomból, hogy a választásokig betiltják a vitát az esztergomi önkormányzati képviselőtestület ülésein. Meggyes Tamás, fideszes polgármester indítványára a testület fideszes többsége elfogadta, hogy az összes nyílt előterjesztésről vita nélkül szavazzanak, a kérdéseket és az interpellációkat a napirendek közül is törölték. Ön szerint ez lehetséges, jogilag elfogadható?
Lövétei István: – Hát ez nem lehetséges, hiszen a képviselői tevékenységnek az a lényege, hogy bármely képviselőnek lehet javaslata, ötlete a testületi munkában, az apparátus ellenőrzésére kérdéseket föltehet, megvizsgálhat sok mindent, aminek az önkormányzat működéséhez köze lehet. A képviselőtestületnek az a joga, hogy döntéseket hozzon, arra nem terjedhet ki, hogy egy másik képviselőnek a képviselői működését behatárolja.

- A polgármester azzal indokolta a javaslatát, amelyet a választásokig mindig meg fog szavaztatni, hogy a nyílt ügyekben ne lehessen vita, mert a képviselők a város nyilvánossága előtt propaganda céljaira használnák ezeket a testületi üléseket, ő ezt kívánja csak megakadályozni.

- Nem nagyon tudok ehhez hozzászólni, mindenesetre a lényeg az, hogy a képviselői működés ilyen jellegű korlátozása nem lehetséges. A képviselői tevékenység a lakosság érdekeinek a képviselete, ahol el kell tudni fogadni, hogy van egy többség, amelynek van egy bizonyos véleménye, és van egy kisebbség, amely többnyire vitázik. Nagyjából hasonló a helyzet, mint az országgyűlésben, és az is elképzelhetetlen lenne, hogy megszavazzák, hogy egy képviselő nem szólhat hozzá a parlamenti vitához. Persze lehet korlátozni bizonyos obstrukciós tevékenységet, de az hozzátartozik a demokráciához, hogy kritizálják az aktuális vezetést adott esetben.

- Még akkor is jogtalannak vagy jogsértőnek tartja ezt a döntést, ha abszolút demokratikusan született, hiszen a képviselő-testület többsége megszavazta, hogy a kisebbség tartsa a száját.

- Nem lehet egy olyan döntés demokratikus, amely arról szól, hogy elhallgattatjuk azokat, akiknek az a munkájuk, hogy szóvá tegyenek bizonyos dolgokat. Ez pontosan a demokrácia ellen hat. El kell viselni, ez a demokrácia lényege, hogy kritizálnak, nehézségeket támasztanak, ez az ellenség vagy az ellenzék dolga...

- Attól függ, honnan nézzük.

- Nomen est omen. Igen. Szóval a lényeg az, hogy ez a normális működés. Természetesen lehet olyan szabályokat hozni, hogy egy önkormányzati ülésen is napirendet kell elfogadni, meg lehet szavaztatni, hogy a napirendhez való hozzászólás milyen időkeretben menjen, de az, hogy véglegesen elhallgattassunk embereket, egyszer és mindenkorra, az teljesen ki van zárva.

- Esztergomban már a napirendről szóló vitát is betiltották, szóval az már egy korábbi lépés volt, de ezt csak megjegyzem zárójelben.

- Ez azt mutatja, hogy nem működik jogszerűen maga az önkormányzat.

- Mit lehet ilyenkor tenni?  Hova lehet fordulni? Hol lehet panaszkodni, azonkívül, hogy választások lesznek.

- Hát sajnos itt a következő bökkenő. Most én elmondtam, hogy ez alkotmányellenes, egyáltalán, minden szempontból jogellenes. Ha jogszerűtlenül működik egy önkormányzat, arra van egy eljárási mód, amellyel ezt ki lehet küszöbölni, helyre lehet állítani a jogszerű működést. Itt az a probléma, hogy jelenleg a volt közigazgatási hivatalok lennének azok az elsődleges ellenőrző fórumok, amelyeknek a jogkörük, hogy rögtön észrevételezzék, ha egy önkormányzat nem működik alkotmányosan, jogszerűen, és megtegyék a törvényességi ellenőrzés nyomán a megfelelő lépéseket. Tehát felszólítsák az önkormányzatot a törvényes működés helyreállítására, és ha az nem áll helyre, akkor további lépéseket is tehetnek. Ha véglegesen alkotmányellenes egy önkormányzat, akkor az országgyűlés feloszlathatja. A fő probléma ezzel az, hogy a jelenlegi közigazgatási hivatalok, ismeretes okból, nem tudják gyakorolni a törvényességi ellenőrzési jogukat, hiszen az a bizonyos 2/3-os önkormányzati törvény ugye a megyei önkormányzatokról beszél, és az erre vonatkozó törvényességi ellenőrzési funkciót is részletező kormányrendeletet alkotmányellenesség miatt alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, az országgyűlés pedig nem tudta módosítani a törvényt.

- Na de ha volna közigazgatási hivatal, akkor is legfeljebb azt mondja az esztergomi önkormányzat, hogy köszönöm szépen a figyelmeztetést, nem fogadom meg. Akkor is a parlamentig kellene eljutni. Nem lehet kihagyni a közigazgatási hivatalt? Ha a parlament összeül a rövid ülésszakára, nem hozhat olyan döntést, hogy ez alkotmányellenes?

- Hát ez hosszabb dolog, tudniillik az elsődleges törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva először az a feladat, hogy megállapítsák a jogszerűtlenséget, majd fel kell szólítani az önkormányzatot arra, hogy állítsa helyre a jogszerűséget. Ez mind időbe telik, hetekbe telik, amíg ezek az ügyek lefutnak. Csak azután lehet további lépéseket tenni, ha ez az elsődleges eljárás eredménytelen. A parlament pedig nem lesz abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse. Másodszor nem elég megállapítani a jogtalanságot, annak elég súlyosnak kell lennie. Azt mondja a törvény, és az alkotmány is, hogy ha az önkormányzat nem tudja ellátni az alkotmányban meghatározott feladatait, nem tud alkotmányosan működni, akkor fel kell oszlatni. Továbbá ki kell kérni az Alkotmánybíróság véleményét is.

- Tehát a legsúlyosabb szankció az lenne, ha feloszlathatnák végül...

- Ez lenne a végső szankció.

- Ha addig nem reparálják a jogsértést.

- Így van, ha pedig egy döntést hoznak, pl. kiadnak egy önkormányzati rendeletet, amelyet jogszerűtlen módon fogadtak el, mert például a kisebbséget kizárták belőle, akkor szintén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni a rendelet jogszerűtlensége és így alkotmányba ütköző volta miatt, és akkor ennek megint egy viszonylag hosszú útja van, amíg egy ilyen rendelet az Alkotmánybíróság révén kikerül a forgalomból.

- Magyarán a választásokig szinte lehetetlennek látszik, hogy ezt a törvény- és alkotmánysértő eljárást valamilyen szempontból, vagy teljesen visszavonathassa bárki.

- Igen. Noha tudjuk, hogy jogszerűtlen, a jognak, jogi környezetünknek és az erre vonatkozó felfogásnak a következetlensége teszi lehetővé ezt a helyzetet. Ezt használhatja ki a polgármester vagy adott esetben az a kör, amelyik az önkormányzatot működteti. És sajnos az alkotmányos visszásságoknak nem ez az egyetlen esete. Ez általánosabb jelenség. Ha figyeljük a híreket, láthatjuk, hogy például a fóti polgármesternek a saját önkormányzati képviselőivel való viszonya is egy nonstop háborúba torkollott bele, és olyan helyzet állt elő, amelyet nagyon komolyan kéne orvosolni.

- Ha kicsikét profánul akarom megfogalmazni, akkor bénák vagyunk, és van akik ezt a bénaságot kihasználják.

- Hát bénák vagyunk, bár az a véleményem, hogy ezzel együtt sem kéne bénának lenni. De hát ugye ez a közfelfogás: az állam tulajdonképpen nem meri a maga érdekét végigvinni, noha azt semmi nem tiltja, hogy a kormány közvetlenül is ellenőrizze az ilyen eseteket, közvetlenül is föllépjen, ha egy közigazgatási hivatal alkotmányos problémák miatt nem tud működni, hiszen a közigazgatási hivatal tulajdonképpen a kormány eszköze. De erre nincsen se precedens, se további szabály, így hát nem is volt gyakorlat az elmúlt 20 évben.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái