rss      tw      fb
Keres

A választások utáni "menetrend"

MTI 2010. április 26., hétfő 10:38

Az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő egy hónapon belül. Sólyom László a vasárnapi eredmények utáni nyilatkozata szerint a lehető legkorábbi időpontra kívánja összehívni az Országgyűlés alakuló ülését.

Az új Országgyűlés megalakulásával a kormány, a kormányfő megbízatása megszűnik, és korlátozott hatáskörrel, ügyvezető kormányként működik tovább az új kabinet megalakulásáig. A miniszterelnök megbízatásának megszűnése után a köztársasági elnök köteles 30 napon belül javaslatot tenni az Országgyűlésnek az új kormányfő személyére. A miniszterelnökről és a kormányprogramról egyszerre szavaz a parlament, elfogadásához az összes képviselő több mint felének igenlő szavazata, legalább 194 voks szükséges. Összeállítása a rendszerváltás óta tartott hat országgyűlési választás utáni folyamatról:

Az 1990-es országgyűlési választások első fordulóját március 25-én, a másodikat április 8-án rendezték. A parlamentben az Magyar Demokrata Fórum (MDF) 165, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 94, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) 44, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 21 fővel alakított frakciót, a függetlenek között 7 képviselő foglalt helyet.

Az Országgyűlés május 2-án tartotta alakuló ülését, egy nappal később Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök Antall Józsefet, az MDF elnökét bízta meg a kormányalakítással.

A kijelölt miniszterelnök az Országgyűlés május 22-i ülésén ismertette koalíciós kormánya (MDF-FKGP-KDNP) programját, amelyet a képviselők másnap elfogadtak. Az új kormány május 23-án tette le esküjét és még aznap megtartotta alakuló ülését is.

Az 1994-es választások május 8-i első, majd 29-i második fordulója után az Országos Választási Bizottság (OVB) június 16-án állapította meg a hivatalos végleges eredményt. Az MSZP 209, az SZDSZ 70, az MDF 38, az FKGP 26, a KDNP 22, a Fidesz 20 fős képviselőcsoporttal, míg 1 honatya függetlenként kezdte meg a munkát. Az MSZP június 4-én tett javaslatot az SZDSZ-nek koalíciós tárgyalások megkezdésére, a koalíciós megállapodást június 24-én írták alá.

A parlament június 28-án tartott alakuló ülésén Göncz Árpád államfő Horn Gyulát, az MSZP elnökét kérte fel kormányalakításra. Az Országgyűlés július 14-én kezdte meg a kormányprogram vitáját, egy nappal később elfogadta azt és a miniszterelnök személyét. Az új kormány július 15-én tette le a hivatali esküt.

Az 1998-ban május 10-én és 24-én tartották a választások két fordulóját. Az OVB június 2-án hirdette ki a hivatalos országos végeredményt: a Fidesz 148, az MSZP 134, az FKGP 48, az SZDSZ 24, az MDF 17, a MIÉP 14 mandátumhoz jutott a parlamentben, s 1 független képviselő is az Országgyűlés tagja lett.

Az új Országgyűlés június 18-án tartott alakuló ülésén Göncz Árpád köztársasági elnök javaslatot tett a parlamentnek, hogy Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek. A Fidesz és az MDF június 22-én, majd a Fidesz és az FKGP 24-én írta alá a koalíciós szerződést a közös kormányzásról.

Július 6-án az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Orbán Viktort, az új koalíciós kormány (Fidesz-FKGP-MDF) július 8-án alakult meg.

2002-ben április 7-én és 21-én tartották a választások két fordulóját. Az OVB által május 4-én kihirdetett hivatalos eredmény szerint a Fidesz-MDF 188, az MSZP 178, az SZDSZ 19, az MSZP-SZDSZ 1 mandátumot szerzett a 386 parlamenti helyből.

Az új Országgyűlés május 15-én alakult meg, az alakuló ülésen Mádl Ferenc köztársasági elnök Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelöltet javasolta miniszterelnöknek. Az MSZP és az SZDSZ vezetői április 22-én kezdeményezték a koalíciós tárgyalásokat, a két párt közti koalíciós megállapodást május 26-án írták alá.

Május 27-én az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Medgyessy Pétert, s megalakult az új koalíciós kormány.

 

2006-ban április 9-én és 23-án tartották a választások két fordulóját. Az OVB által május 9-én kihirdetett hivatalos eredmény szerint az MSZP 186, a Fidesz-KDNP 164, az SZDSZ 18, az MDF 11, az MSZP-SZDSZ közös jelöléssel 6 mandátumhoz jutott a parlamentben, s 1 független képviselő is az Országgyűlés tagja lett.

Az új Országgyűlés május 16-án alakult meg, az alakuló ülésen Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc szocialista kormányfőjelöltet javasolta miniszterelnöknek. Az MSZP és az SZDSZ vezetői május 29-én írták alá a két párt közötti koalíciós megállapodást.

Június 9-én az Országgyűlés Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek választotta, s megalakult az új koalíciós kormány.