Sozialismus.info: Magyarország – A rendőrség a Jobbik segédereje?



„A rendőrség Gyöngyöspatán és a TMRSZ szakszervezet – minden jó és jobbik?” – teszi fel a kérdést a német Szocialista Alternatíva honlapján július 8-án megjelent írásában Konstantin Schmied. A cikk – sajátos látószöge és tárgyi tévedései dacára – megmutatja, miféle értelmezésekre ad lehetőséget külföldön a Magyarországon kialakult helyzet, és miféle „tanácsokat” (is) kap ma a magyar baloldal.  Szögletes zárójelekben a szerkesztő megjegyzései.


Már az új magyar alkotmány elleni liberális tiltakozások idején formálódtak szélsőjobb csoportok, amelyeknek a programja reakciósabb az alkotmányban foglalt állami programnál. Amikor Budapesten megkezdődtek az első tüntetések az új alkotmány ellen, a Heves megyei Gyöngyöspatát már hetek óta ostromolták a szélsőjobboldali csoportok. Állítólag a polgárok már nem voltak képesek megvédelmezni magukat a romák túlzottan sok lopásától. A polgármester „segítségért” kiáltott. Ezeket a segélykéréseket nem a kormány hallotta meg, hanem az olyan szélsőjobboldali csoportok, mint a Szebb Jövőért és a Jobbik Védereje.

Az erőszak e radikalizálódása mellett szól a (vidéki) magyarok növekvő félelme a romáktól. Félnek a rablásoktól és támadásoktól, az újságok szerint állítólag egyes falvakban az idősebb magyarok már nem is mernek kimenni az utcára. A „cigánybűnözéstől” való félelmet szítják, s az most jelentősen megnőtt. A vidéki lakosság egy része úgy véli, hogy a „bűnözést” a szociális juttatások januári megnyirbálása váltotta ki. A jobboldali újságokban folyó hangulatkeltés félelmet előidéző hatása, és a romák félelme az erőszakos túlkapásoktól még mélyebb szakadást idéz elő a romák és a többi magyarok között. A romák marginalizálását a magyar kormány elősegíti, mert a romákból úgymond nincs haszna a magyar kapitalizmusnak.

Milyen messze mehet a szélsőjobboldali erőszak?

Nemcsak a 2500 lakosú Gyöngyöspatát „ostromolják” a szélsőjobboldali csoportok, hanem más magyar falvakat is. Az időközben betiltott neofasiszta Magyar Gárda 2008-ban Tatárszentgyörgyön menetelt, és felgyújtotta [sic!] egy roma család házát. Az égő házból menekülő embereket a gárdisták lelőtték [ehhez az – ismét téves – állításhoz a cikk az rbb-online.de honlapot, a Berlin-Brandenburg rádió oldalát adja meg forrásként). Ez az erőszakcselekmény mutatja, mennyire veszélyesek és kegyetlenek a neofasiszta csoportok. A mostani gyöngyöspatai ostrom megmutatja azt is, hogy az erőszakcselekmények nem csupán egyszeri akciók: a romák elleni támadások már régen napirenden vannak és gyakran előre eltervezettek.

Hogyan zajlott a gyöngyöspatai ostrom eleinte?

A szélsőjobboldali Szebb Jövőért és a Jobbik Véderő [sic!] nevű szervezete fekete egyenruhákban már március vége óta menetel Gyöngyöspatán. Az egyenruhákon a vörös-fehér Árpád-sávos zászló, valamint a Csendőrség felirat látható. A gyöngyöspatai cigánysoron való járőrözésük közben ilyeneket skandáltak: „Felgyújtjuk a házatokat!” „Menjetek vissza Indiába!”, vagy „Megölünk titeket!” [forrásként a honlap a www.mannheim.vvn-bda.de-t adja meg, egy mannheimi antifasiszta honlapot]. A romákat gyakran üldözőbe vették, ha csak kiléptek az utcára. A „polgárőrség” elzárta előttük a házaikhoz, valamint az onnan a szupermarkethez vezető utat. A fasiszták követ dobtak egy ház ablakába. A kő egy ágyra esett, ahol szerencsére a merénylet időpontjában nem aludt senki.

Hogyan reagálnak a romák a neofasiszta terrorra?

Marsovszky Magdolna magyarországi német kultúrakutató egy interjúban beszámolt arról, hogy a romákra gyakorolt nyomás hatalmas. Akadtak, akik egyetlen jelképes forintért eladták a telküket-házukat, hogy „megvédjék” magukat a jobboldali erőszaktól. Amikor elvesztették a házukat, a korábban a tulajdonukban lévő telkeken táborokat rendeztek be a szélsőjobboldali Véderőnek. [Itt a forrás a cikk szerint heise.de – a szerk.] A fasiszta terror bizonyosan rémisztő a romák számára. Farkas László (Roma Önkormányzat) beszámolt arról: „A szélsőjobboldal járőrei annyira megfélemlítették a romákat, hogy nem mertek kilépni a házaikból.” [Itt a forrás: www.jungle-world.de]. A fasiszta terror azonban nem akadályozta meg az ellentüntetéseket és nagygyűléseket Gyöngyöspatán. Néhány baloldali aktivista március 15-én Budapestről érkezett a helyszínre, hogy támogassa a szélsőjobboldaliak ellen tiltakozásokat, és hogy tájékozódjanak a gyöngyöspatai jobboldali erőszakról. Akadtak ugyan bosszantások – a Véderő elállta az utakat –, de egyetlen aktivista sem szenvedett fizikai sérülést [a forrás ismét a www.mannheim.vvn-bda.de].

Egyelőre megakadályozták a fasiszta terror eszkalációját

Április 22–24-én, a húsvéti hétvégén Gyöngyöspata közelében félkatonai edzőtábort akartak tartani magántelkeken. A Véderő ott „hazaszerető” fiataloknak 14 éves kortól, valamint felnőtteknek „katonai és önvédelmi alapismeretek” elsajátítását kínálja. Aki részt akart venni ezen a nacionalista edzésen, az kénytelen volt átmenni a gyöngyöspatai roma településrészen. Számolni kellett a romákkal szembeni erőszakos túlkapásokkal. [Forrás: www.pusztaranger.worldpress.com]

A Vöröskereszt támogatásának és Farkas Lászlónak köszönhetően sikerült hat autóbuszt szervezni, amelyek egy üdülőtáborba vittek 300 főt az 500 gyöngyöspatai roma közül, főleg nőket és gyerekeket. A Vöröskereszt és a magyar kormány arról beszélt, hogy nem a romák evakuálásáról, hanem egy régen tervezett húsvéti üdülésről van szó. A magyar kormány ilyen módon pimaszul hazudik a külföldnek és saját polgárainak, amikor húsvéti üdülésről beszél. A romákat azonban csak egy nappal indulásuk előtt értesítették evakuálásukról [hivatkozás: Pester Lloyd]. Miután a romákat evakuálták, Pintér Sándor belügyminiszter elrendelte a Véderő részeinek őrizetbe vételét [sic!].

Hogyan alakulhat ki fasiszta terror?

Azoktól az államoktól eltérően, ahol – gyakran szintén rasszista módon fellépő – restriktív állami erőszakmonopólium van érvényben, Magyarországon megvan a lehetőség polgárőrségek szervezésére. Ezek akkor kezdhetnek működni, ha megkapják a rendőrség engedélyét, és megfelelő megállapodást kötnek a községgel. A gyöngyöspatai politikusok [sic!] ugyan nyilvánosan tagadták, hogy lenne ilyen megállapodás. A rendőrség azonban tűrte a polgárőrséget, csak a nemzetközi nyomás hatására, nagyon későn lépett fel ellene, és ez azt mutatja, hogy formális megállapodás nem is szükséges. A gyöngyöspatai lakosság egy részének rokonszenve elegendő. A magyarországi rendőrség megint egyszer vak a jobb szemére, és kezdeti tétlenségével támogatja a szélsőjobboldali Véderőt.

Hogyan alkalmazzák a romák diszkriminációja elleni törvényt?

A budapesti központi kormány is kényszerítve érezte magát a romák elnyomásának megakadályozására. Kidolgoztak és elfogadtak egy törvényt, amely védelmező jogi eszközöket irányoz elő arra az esetre, ha valaki „faji elnyomás” áldozatává vált. Ez a törvény azonban – és ez igen jellemző a polgári demokráciák jogszabályaira – igen rugalmasan értelmezhető. És így aztán elsősorban romák ellen alkalmazzák. Egy romát hatalmas büntetésre ítéltek, mert támadói ellen „magyarellenes” kijelentésekkel [forrás: Pester Llloyd] védekezett, és a bírók a „völkisch-népnemzeti magyarokat is kisebbségnek” tekintették. Ez a példa mutatja, hogy a szélsőjobboldali polgárőrségek mellett még a romák védelmét szolgáló törvények is tágra nyitják a kapukat az önkénynek. Ez az önkény azonban egyben elő is készíti azt a talajt, amelyen a fasiszta terror megteremhet.

A szélsőjobb és a rendőrség egyes részei együtt tüntettek Budapesten

A budapesti parlament előtt május 6-án tartott tüntetésen a résztvevő – tűzoltók, rendőrök, néhány vegyipari és bányászati dolgozó – mellett jobboldali csoportok is voltak, mint a szélsőjobboldali TMRSZ rendőrszakszervezet, de akadtak más fasiszta csoportok is, mint a Gyöngyöspatáról felutazott Szebb Jövőért. A tüntetés szervezői üdvözölték a Jobbik polgárőrségének részvételét, s azt mondták, így az eltérő politikai beállítottság ellenére „összetartást és szolidaritást” lehet mutatni.

Ez a tüntetés azonban azt is mutatja, milyen szorosak a szálak a rendőrség és a szélsőjobb között, amint azt is, hogy a rendőrség miért csupán két hónapi terror után avatkozott be Gyöngyöspatán, és miért csak húsvétkor vette őrizetbe a polgárőrség néhány tagját. Nem csak a késői beavatkozás mutatja, hogy a rendőrség körében terjed a szélsőjobb szellemiség, hanem a taglétszámok alakulása is: a szélsőjobboldali TMRSZ-nek 2004-ben alig 40 tagja volt, és 2009-re jó ötezer főre növekedett. Ma az 50 ezer magyar rendőr közül 9000 ennek a „szakszervezetnek” a tagja. A polgárőrségek részvétele a tüntetésen rávilágít, hogy önmagukat rendőri egységeknek látják. A tüntetés jobboldali jellegét az is mutatta, hogy egy roma szervezet lemondta részvételét.

Milyen a viszony a rendőrök, a többi köztisztviselő és az állam között?

Az illető szakszervezetek követelései egyebek mellett az Orbán-kormány által a pótlékok és juttatások – éves prémium, túlórapénz – terén tervezett takarékossági intézkedések, a nyugdíjkorhatár megemelése és a végkielégítések megadóztatása ellen irányulnak. A rendőrség, tűzoltóság többi, többnyire szociáldemokrata szakszervezetei szintén elutasítják ezeket az intézkedéseket, de elzárkóztak a TMRSZ részvételétől a június 16-i tüntetésen. A szélsőjobboldali csoportok részvétele egyébként azt is jelzi, hogy a Jobbik és más szélsőjobboldali és fasiszta csoportok megpróbálnak jobbról nyomást gyakorolni Orbánra. A társadalom e szélsőjobboldali része veszélyt jelenthet a baloldali mozgalom kiépülésére is.

A rendőrszakszervezet május 6-i tüntetésén Orbánt és Pintér belügyminisztert – akiknek utasítására Gyöngyöspatán szélsőjobboldaliakat vettek őrizetbe – jelképesen hernyókként ábrázolták, és DDT mérget helyeztek számukra kilátásba. Ezenkívül egy akasztófát vittek körbe egy szatyornyi naranccsal (Fidesz) és szegfűkkel (szocialisták) [a forrás itt is a pusztaranger.worldpress.com]. Ez a jelképes nyelvezet egyaránt irányul a jelenlegi és az előző kormány ellen. Akad köztisztviselő, aki alig-alig támogatja Orbán politikáját és tőle jobbra pozícionálja magát.

Hogyan néz ki a TMRSZ rendőrszakszervezet programja?

A TMRSZ programja egyértelműen kommunistaellenes. Legutóbbi tüntetésükön, május 30-án „MSZP-ügynökök voltak” címmel listákat függesztettek ki, amelyeken szerepelt többek között Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter is, az előbbi a sztálinista ifjúsági szervezet, a KISZ titkáraként, az utóbbi az MSZP-tagjaként [sic!]. A lista alatt egyebek között az állt: „Az ÁVÓ-t szolgáltam”, és a felsoroláson szereplőket „Kádár-huszároknak” nevezték. Ezt azt is világossá teszi, hogyan lehet a jobboldal hatalompolitikai céljai érdekében eszközként felhasználni a lakosságnak a sztálinista uralommal szemben érzett dühét.

Hogyan tovább?

A rendőrség, a katonaság és más köztisztviselők, közalkalmazottak, mint a vámosok és a börtönőrök, április 15-i és május 6-i tüntetései megmutatták, hogy ellenállás van kialakulóban Orbánnal szemben. Mindkét tüntetésen több mint 10 ezer ember ment az utcára. A baloldalnak meg kell követelnie, hogy a jobboldali [!] és szélsőjobboldali csoportokat zárják ki a tüntetésekből. Ehhez a baloldaliaknak harciasabbá kell válniuk, szocialista programot kell kidolgozniuk és nagyobb mértékben kell befolyást gyakorolniuk a munkaharcokban, mint eddig.

A Farkas László körüli gyöngyöspatai aktivisták tiltakozásai bizonyítják, hogy lehetséges a szélsőjobboldallal szembeni ellenállás. Az is megmutatkozott, hogy a június 5-i tüntetésen a résztvevők egy része nem a jobboldalon állt, noha úgy tűnt, hogy a megmozdulás egésze jobboldali. A BDSZ Bányászszakszervezet egyik tisztségviselője úgy vélte, a romák diszkriminációja szociális probléma. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jobboldallal szembeni ellenállásnak van potenciálja.

Emellett a baloldalnak a romákkal közösen védelmi bizottságokat kell kialakítani, hogy védjék a romákat a fasiszta túlkapásokkal szemben. Budapesten vannak antifasiszta, zöld-baloldali csoportok, roma szervezetek, meleg csoportok, de nagyobb csoportosulások is, mint az LMP. Az mostani antifasiszta ellenállási mozgalomnak nem csupán ezeket a csoportokat és szervezeteket kellene hálóba fonni, hanem mindezt és a rasszizmus elleni munkát össze kell kötnie az egész magyar lakosságra vonatkozó szociális követelésekkel, valamint az Orbán-kormány embereket megrövidítő minden intézkedésének egyértelmű elutasításával.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!