rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban – „szakaszgyőzelem” az öncenzúrához vezető úton



taz.de: Schmitt Pál elnök egy …biiip… – Die Presse: Fejek hullanak az állami médiában, felháborodás Magyarországon – Marketing börse: Magyarország felszámolja a kritikus rádiós újságírást – Neue Zürcher Zeitung: Magyar újságírók a kormány ellen tüntetnek

taz.de: Schmitt Pál elnök egy …biiip…

Magyarország médiaőrei most már blogokat és online kommentárokat is büntetnek. A közszolgálati média 600 munkatársát elbocsátották, a tervek szerint ősszel további 400 követi őket, írja a német die tageszeitungban megjelent cikkében Ralf Leonhard.

Magyarország médiahatósága kimutatja a foga fehérét. Alig adta le a jobboldali populista Fidesz kormányfője, Orbán Viktor az uniós soros elnökséget, és vonta ki ezzel országát valamelyest a sajtó reflektorfényéből, a média szabadsága került napirendre.

A médiahatóság (NMHH) eljárást indított a Népszava című kritikus napilap online kiadása ellen. Bodonovich Jenő, a hatóság ombudsmanja ezzel egy feljelentésre reagált, amelyet nem isebb ember, mint Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár tett. Ez nem szerkesztőségi tartalom, hanem az újság honlapján közzétett cikkhez fűzött olvasói kommentár ellen irányult. Részletek nem ismeretesek: sem azt nem tudni, melyik cikkhez íródott a komment, sem azt, melyik megjegyzésről van szó. A részletekről még az érintett szerkesztőséget sem tájékoztatták.

A sajtó azonban hamar megtalálta a gaz bejegyzést. Abból indulnak ki, hogy egy olyan kommentről van szó, amely Schmitt Pál államfőt bohócnak minősítette. A vélemény, amely olyan véleményt tükröz, amely bizonyára nem csak a szerző sajátja, már június 8-án felkerült a honlapra. A törvény visszamenőleges alkalmazása az esetleges szankciót még problematikusabbá tenné. Az Egymillióan a szabadságért című, a független sajtó által támogatott facebook-oldal mindenesetre arra szólít fel, hogy az emberek küldjenek tiltakozó maileket Kovács államtitkárnak és Bodonovich ombudsmannak.

Július 1. óta az új médiatörvény teljes egészében érvényes: most már kiterjed a kommentekre és a blogokra is. Az engedetlen orgánumokra 4000 eurótól 180 ezer euróig terjedő bírságok szabhatók ki. Egy kis újságnak, mint a Népszava, ez a véget jelentheti.


A célkeresztben csak a kormány bírálói?

Még nem világos, hogy a törvény teljes szigora csak a kormány bírálóit sújtja-e. Karl Pfeifer bécsi újságíró mindenesetre próbát akar tenni: feljelentést tett a Magyar Hírlap című, kormányhoz közelálló lap ellen, amely olyan bejegyzéseket tett ki a honlapjára, amelyek durva antiszemita szidalmakkal támadtak Pfeiferre, „hulladék-zsidónak” és az elgázosítástól szökés útján megmenekült „kéményszökevénynek” nevezve őt.

A megelőzés jobb, mint fizetni, gondolta bizonyára sok főszerkesztő, és leállította a honlap kommentár-funkcióját és blogjait. Ha a médiahatóság célja az, hogy rögzítse a szerkesztőségekben az öncenzúrát, akkor most szakaszgyőzelmet könyvelhet el. A közszolgálati rádió alkalmazottainál máris pánik uralkodik. Június végén 600 munkatársat elbocsátottak. A tervek szerint őket ősszel további 400 követi, akik fokozott felmondási védelmet élveznek. A médiahatóság szerint az elbocsátási hullám célja „az adópénzekből finanszírozott intézmények hatékonyságának növelése”. A jelek szerint Magyarországon csekélyebb létszámmal jobb műsort lehet csinálni.

A mintegy 11 millió eurót, amelyet a közszolgálati médián az irtással megtakarítanak, a közlések szerint a műsorra akarják fordítani. Az ellenzék számára nem kétséges, hogy politikai tisztogatásról van szó, és a cél az állami média gleichschaltolása. A majdani „jobb műsorból” ízelítővel szolgált a múlt hétvégén hírműsorában az M1 tévéadó. Részletesen beszámoltak egy kulturális fesztiválról. De nem a koncertekről, hanem Orbán lányának Ráhelnek, valamint a Fidesz ifjúsági csoportvezetőjének, Szájer Fanninak a jelenlétéről.

***

Die Presse: Fejek hullanak az állami médiában – felháborodás Magyarországon

Bognár Péter írása az osztrák lap honlapján olvasható.

Pataki Katalin közel két évtizeden át volt alkalmazásban a Magyar Televíziónál. Most átadták neki a kék borítékot. Indoklás nincs. Elbocsátását – mint kollégái többségével – még csak nem is saját főnöke közölte vele. Az állami MTV és Duna tévéadó, a rádió és az MTI hírügynökség több mint 570 alkalmazottjának mondtak fel. Az MTV egyik munkatársa a facebookon csak ennyit tudott írni: „Szörnyű, szörnyű, szörnyű!” Tekintettel az elbocsátási hullám léptékére a magyar sajtó egyenesen vérfürdőről beszélt. Az elküldöttek között a tévé és a rádió sok ismert hangja és arca is ott van. Az érintettek most több napon át az állami rádió épületénél akarnak tüntetni elbocsátásuk ellen. A politikai ellenzék és a kormánnyal szemben kritikus média élesen bírálja Orbán Viktor jobboldali konzervatív kormányát: a bírálók egyhangú kórusa szerint a kormány tavaly májusi hivatalba lépése óta azon van, hogy kantárszárra fogja az állami médiát. Mandúr László, az ellenzéki MSZP egyik jeles politikusa a fejek hullását szakmailag indokolatlan és emberileg megalázó „politikailag motivált tisztogatásnak” minősítette. Aczél Endre, a Népszabadság című, a kormánnyal szemben kritikus, baloldali liberális napilap neves publicistája szerint az eljárás „motivációja nem gazdasági, hanem politikai”.


Az állami médiának sürgős reformra van szüksége

Cserháti Ágnes, annak az állami alapnak a szóvivője, amelyhez a közszolgálati média tartozik, haladéktalanul kontrázott: azt mondta, az elbocsátások jogilag és szociális szempontból vállalhatók. „Határozottan állíthatjuk, hogy a döntések kizárólag a közszolgálati média megújítását szolgálják. Azok, akik politikai tisztogatásokról beszélnek, az elavult, tekintélyt nélkülöző, és áttekinthetetlenül gazdálkodó állami média fennmaradásában érdekeltek”. Abban, hogy a közszolgálati rádió és televízió mélyreható reformokra szorul, minden politikai erőt átívelően egyetértés van Magyarországon.

Közben július elején szigorított médiatörvény lépett életbe. Ennek értelmében magán tévé- és rádióadók nem pályázhatnak frekvenciára, amennyiben az NMHH médiahatóságnak illetékkel vagy bírságokkal tartoznak. Ezen kívül szigorúan büntetik azokat a tartalmakat, amelyek sértik az emberi méltóságot és az emberi jogokat, az uszításra vonatkozó tilalmat vagy a kiskorúak védelmét szolgáló szabályozásokat. A törvény már elfogadása előtt, 2010 decemberében felháborodást keltett bel- és külföldön. Bírálói nem utolsó sorban a magyarországi sajtószabadság korlátozását látják benne.

***

Marketing börse: Magyarország felszámolja a kritikus rádiós újságírást

A Német Újságíró Szövetség élesen bírálja több mint 570 újságíró elbocsátását a magyar közszolgálati adóknál, írja a német gazdasági honlap.

De facto a kritikus rádiós újságírás felszámolását jelenti, hogy minden hatodik újságíró egyik napról a másikra elveszti állását, és az adók hírműsorait egyetlen kínálatba vonják össze – mutatott rá Michael Konken, a Német Újságíró Szövetség (DJV) szövetségi elnöke.

„Hallatlan, hogy a szélsőjobboldali magyar kormány és kiszolgálói néhány médium élén végleg be akarja fogni bírálói száját”. Amíg Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke volt, még visszafogták magukat a kritikus újságírókkal szembeni fellépésben. „Most letelt a szégyen ideje”.

A DJV elnöke arra reagált, hogy az utóbbi napokban 570 újságírót bocsátottak el az ország közszolgálati adóitól. Az érintettek zömmel idősebb szerkesztők a hírszerkesztőségekből, a politikai és kulturális rovatokból és a parlamenti tudósítók közül. A tervek szerint további 400 újságíró veszíti el az állását még idén. Ezen kívül a 11 közszolgálati adót egyetlen alapba vonták össze. Híreiket ezután egyetlen központi szerkesztőség gyártja. „A média sokszínűsége helyére ezzel államilag ellenőrzött egységkása lép” – mondta Konken.

A DJV elnöke üdvözölte az Európai Újságírók Föderációjának (EJF) kezdeményezését, hogy az újságíróellenes magyarországi fejleményeket továbbra is hozzák nyilvánosságra: „Az EU Bizottsága és a német szövetségi kormány a soros uniós elnökség letelte után nem hunyhat szemet a fölött, hogy az uniós tagállam Magyarországon lépésről lépésre felszámolják a demokráciát”.

***

Neue Zürcher Zeitung: Magyar újságírók a kormány ellen tüntetnek

Bírálat az elbocsátási hullám és a kantárra fogási kísérlet miatt – ezzel az alcímmel számol be a svájci napilap a dpa hírügynökség tudósítása alapján a magyarországi médiahelyzetről.

Budapesten újságírók tiltakoztak az állami médiánál zajló elbocsátási hullám ellen. A kormány bírálói a felmondásokban kísérletet látnak arra, hogy a közszolgálati médiát a kormány kurzusára tereljék át.

Az állami rádió épülete előtti nagygyűlésen sajtójelentések szerint mintegy 300 tüntető vett részt. A Közszat, az állami média alkalmazottainak szakszervezete további megmozdulásokra szólított fel.

Magyarországon vita tárgya, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nacionalista kormánya ezeket az elbocsátásokat politikai tisztogatásra használja-e fel. Magyarországot a nyugati világ nemzetközi szervezetei máris bírálják restriktív médiatörvénye miatt.

Az MTV és a Duna tévé, valamint az állami rádió jó 2000 alkalmazottja közül eddig mintegy 600 kapta meg a felmondását. A tervek szerint ősszel további 1000 elbocsátás következik. Mindezek az adók, valamint az MTI hírügynökség tavaly ősz óta az MTVA állami holdinghoz tartoznak. Ezt a tavaly május óta hivatalban lévő Orbán-kormány vitte keresztül. Addig mindegyik önálló közszolgálati intézmény volt és a parlament felügyelete alatt állt.

Az MTVA az elbocsátásokat finanszírozási problémákkal indokolta. Liberális újságírók ezzel szemben politikai motivációjú tisztogatásokról beszélnek.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!