„Magaskulturális élmény”
- Részletek
- Napi apró
- 2011. július 27. szerda, 03:38
- Lévai Júlia
Az MTVA kommunikációs igazgatója, Szabó László beszél a Klubrádió július 23-án ismételt, Rakott című műsorában. A műsorvezető Váradi Júlia mellett ott van még a stúdióban Ránki Júlia és Zelki János – mindannyian egykori közszolgálati rádiósok.
A kommunikációs igazgató pökhendi stílusban, kioktató hangon, egyszersmind igen bátran beszél. Bátran, hiszen nem fél azt állítani, hogy az elbocsátandók kilétéről a szakmai vezetők döntöttek. Eközben a stúdióban jelen lévők közül mindenki, de még a hallgatók többsége is biztosan tudja: a rádiósokat-tévéseket csupa olyan személy rendelte magához, akit addig ott ember nem látott, vagy ha mégis, akkor legfeljebb néhány hónapja vagy hete. Sőt, még az is köztudott, hogy ezek a szakmaidegen ítéletközvetítők egyáltalán nem ismerték a listák eredetét. A kommunikációs igazgatót azonban sem a tények, sem a helyzet kínos mivolta nem zavarja. Számára vélhetően egyáltalán nem tényező, hogy ezekben a pillanatokban ki mit gondol róla, nem érdekli, ahogyan az sem, hogy szembesíthetik az ellentmondásokkal – mindezektől a magabiztossága mit sem csorbul. Még csak nem is önmagában a hatalmat képviseli, hanem a hatalmi szerep kikezdhetetlenségét. Jól csinálja.
Ugyanígy akkor sem rebben a szeme, amikor a műsortervről van szó, hogy ugyanis normális esetben annak kéne előbb megszületnie (ráadásul nem állami felügyelői, hanem szakértői testületeknél), és csak azután kéne következniük a személyi döntéseknek, annak fényében, hogy melyik műsor elkészítéséhez ki a legmegfelelőbb ember. Ám itt most fordítva volt, mondják a rádiósok, de Szabó László ezzel is bátran szembenéz. – Igenis van „műsorrács” – folytatja (jaj, ne kukacoskodjunk már, hát ki mondta, hogy csak a köztereket kell átnevezni?! Még hogy „műsorszerkezet”! A pizzai (sic!) ferdetorony lánccal, az nem kéne?) Szóval a lényeg, hogy egyrészt rég megvan a műsorterv, csak még nincs itt az ideje közzé tenni, másrészt pedig majd most, a személyeket érintő döntésekkel párhuzamosan fogják kialakítani.
– De akkor miből is áll az a műsorterv? Kérem szépen, hogy árulja el nekünk – fut neki sokadszorra Váradi Júlia, ám itt ismét hosszasan ötölés-hatolás következik, miközben ugyan állni látszék az idő, ám a szekér szalad, ezért a műsorvezető kénytelen közbeszólni:
– Hát akkor azt, hogy végül is miből áll a műsorterv, már csak a hírek után fogja tudni elmondani.
– Akkor sem fogja tudni – világítja meg a helyzet lényegét Zelki János, majd szignál, hírek, időjárás és visszatérés.
Tény, hogy Zelki mondata a műsor dramaturgiai csúcspontját jelentette, és mint ilyen, a meghaladhatatlanság képzetét rögzítette a térben. Így ettől kezdve szinte már mindegy volt, hogy mit mond Szabó László a nem létező műsortervről, hogy tudja-e még tupírozni kicsit a nemlétből kinöveszthető szálakat, illetve hogy visszaigazolja-e az „akkor sem fogja tudni” igazságtartalmát. Természetesen visszaigazolta, de szereplése ezután már csak a lecsengetés része lehetett.
Mindazonáltal volt néhány mondata, amelyben konkrétum is elhangzott a műsortervről. Lesz ugyanis egy csatorna, amely „azoknak szól, akik magaskulturális élményekre vágynak”– mondta. (Magaskulturális?! „Magasművészet” még csak-csak, bár felvilágosultabb szakirodalmakban azt is inkább autonóm művészetnek hívják, a populáris alternatívájaként. Kultúrában viszont nincsen magas meg alacsony, abban csak eltérő van.) „Tehát lesz majd egy sznob-adó is” – jelölte meg ezután Szabó a csatorna karakterét.
Érdekes helyzet lehetett az, amikor ott fönn, az MTVA-nál – nem tudjuk, kik – összeültek, hogy megtárgyalják a csatornák ügyét. És azután kialakították a konszenzust arról, hogy a kulturális értékek őrzőit sznoboknak kell hívni. Miért ne tehetnék? Nagyon jól tudják, hogy arról az oldalról – „sznobériából” – senki nem fogja őket viszontminősítgetni, pedig ott az övékénél megfelelőbb szavakat vennének elő. Sőt, még a szinonimáknak is bővében vannak. De fölösleges ezeket kimondani, tudja azt mindenki, anélkül is.
(Lévai Júlia)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
