rss      tw      fb
Keres

Németországot sokkolta az oslói kettős merénylet



Sokkolta Németországot is az elmúlt heti norvégiai kettős merénylet. Politikusok és szakértők elsősorban azon gondolkoznak, hogy mindez hogyan történhetett meg Európa egyik legbékésebb és legnagyobb jólétben élő országában. De azon nyomban megkezdődött a gondolkozás arról is, hogy egy hasonló eset Németországban miként előzhető meg.


A szakértők számára első pillanattól nyilvánvalóvá vált, hogy sem Anders Behring Breivik, sem az általa elkövetett szörnyű tett nem tekinthető elszigetelt norvégiai sajátosságnak. „Breivikek” Svédországban, Dániában, Franciaországban vagy épp Németországban is adódhatnak, csak épp nem illett bele az eddigi terrorizmus-képbe, hogy az elkövetőt az oslói hatóságok szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező személyként jellemezték. Európa az elmúlt években kezdett „hozzászokni” a szélsőséges iszlám hátterű, az al-Kaidához vagy különböző csoportjaihoz kötődő robbantásos merényletekhez, ehhez képest a 32 éves norvég férfi új fejezetet nyitott a terrorizmus történetében. És bármennyire is morbidnak tűnhet, a szakértők szerint ezzel közvetve még „jó szolgálatot” is tett. Ráirányította ugyanis a figyelmet arra, hogy a „gonosz” nem csupán egy irányból érkezhet.

Mindez Németországra is vonatkozik, ahol a hatóságok az elmúlt években több iszlám indíttatású merényletkísérletet lepleztek le. 2006-ban például az országban élő muzulmán vallásúak német vonatokon elhelyezett bőröndökben akartak távirányítással bombát robbantani, az egy évvel később felgöngyölített, hírhedt észak-rajna-veszfáliai, úgynevezett sauerlandi csoport pedig németországi amerikai létesítmények ellen készített elő támadásokat. A szélsőséges iszlám fenyegetés az első számú veszélyt jelentette, amit két évvel ezelőtt egy winnendeni ámokfutó fiatal 15 diák halálát követelő, őrült merénylete „második számú kockázatként” egészített ki.

A norvégiai események – az elkövető Anders Behring Breivik állítólagos nemzetközi kapcsolatai – Németországot is ráébresztették arra, hogy elsősorban a szélsőjobboldal ellen, de más szélsőséges irányzatokkal szemben sem elegendők az eddigi módszerek. A Merkel-kormány konzervatív belügyminisztere szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy hasonló merénylet Németországban is megtörténhet. Hans-Peter Friedrich mindenekelőtt a szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztetett, és ennek alátámasztásaként azt hozta fel, hogy a különböző szélsőjobboldali csoportok az elmúlt időszakban a korábbiaknál jóval több és jóval brutálisabb erőszakos cselekményt követtek el.

Az alkotmányvédelmi hatóságok szerint Németországban megközelíti a 30 ezret a szélsőjobboldali vagy legalábbis jobboldali radikális szervezetek tagjainak a száma. Az „élcsapatot” a neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) jelenti mintegy 7000 fős taglétszámmal. A fennálló rendszernek nyíltan hadat üzenő és mindenekelőtt antiszemita, valamint idegenellenes jelszavakat hangoztató párt betiltását az elmúlt években elsősorban az ellenzéki pártok hiába kezdeményezték, erre vonatkozó javaslataik még az alkotmánybíróságig sem jutottak el.

Egy hasonló kísérletet – amellyel az akkori szociáldemokrata-zöld kormány próbálkozott – 2003-ban az alkotmánybíróság már megtorpedózott, mégpedig azzal a hivatkozással, hogy a feltételek nem adottak a betiltáshoz. Szakértők szerint azonban valójában arról van szó, hogy a párt – amelyben jócskán ott vannak az alkotmányvédelem beépített emberei – sokkal jobban szemmel tartható akkor, ha nem „illegalitásban” fejti ki a tevékenységét.

A biztonság megszilárdítását célzó németországi reflexek azonban nem csupán az NPD esetleges betiltására terjedtek ki. Politikusok és szakértők különböző javaslatokkal álltak elő, köztük olyanokkal, amelyek már első pillanatra értelmetlennek tűnnek, de olyanokkal is, amelyek egybehangzó vélemények szerint érdemesek a továbbgondolásra.

Ez utóbbiak közé tartozik a telefonos beszélgetésekre, illetve az internetes kapcsolatokra vonatkozó adatok tárolása, amire a telekommunikációs cégeket, illetve szolgáltatókat köteleznék meghatározott időre. Egy erre vonatkozó, hathónapos tárolási időt előirányzó kormányhatározatot korábban ugyancsak az alkotmánybíróság „fúrt meg”, elsősorban a konzervatívok azonban most ismét felmelegítették a javaslatot. A kormánykoalíción belül azonban éles a vita ezzel kapcsolatban, a liberálisok – az igazságügyi miniszterrel az élen – ugyanis az alapvető szabadságjogokat féltve határozottan ellenzik ezt.

Nagyobb a konszenzus a kormánypártok és az ellenzék között az internet fokozottabb ellenőrzésével kapcsolatban. Az elmúlt években ezen a téren is számos vita volt, a norvégiai merényletek azonban minden bizonnyal elősegítik a konszenzust. Különös tekintettel arra, hogy a belbiztonsági hatóságok szerint az internet, illetve a különböző közösségi portálok a szélsőjobboldal, valamint a többi szélsőséges irányzat legfőbb kommunikációs, toborzó és mozgósító csatornájává váltak. Ezért az internet fokozottabb figyelése csak idő kérdése, amihez csupán a megfelelő módszereket kell megtalálni.

Végezetül a várható biztonsági lépések közé tartozhat a fegyvertartás további szigorítása. Annak ellenére, hogy a 2009-es winnendeni tragédia nyomán a Bundestag már lépett ebben az ügyben. A hatóságok most – Breivik „példájából” okulva – a lövészegyesületeket, illetve az úgynevezett sportfegyvereket szándékoznak célba venni.

___________

Forrás: MTI


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!