rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. április 27.

Galló Béla politológus


Bolgár György:
- Gondolkodom, hogy kezdjem a beszélgetést. Úgy, hogy a jövő elkezdődött, vagy a múlt elkezdődött, vagy a jövő folytatódik? Olvastam az újságban, hogy neked is felmondtak a Magyar Tudományos Akadémia politikatudományi intézetében, de nem csak neked, nem is ez keltette az igazi meglepetést, hanem például a jobboldalhoz, a Fideszhez kötődő Fricz Tamásnak és még másoknak is. Szóval nem feltétlenül azzal függ ez össze, hogy a Fidesz mekkora győzelmet aratott a választásokon. Mintha meginogna a szék sokak alatt, akár a köztársasági elnököt vagy a Nemzeti Bank elnökét is beleértve. De maradjunk a politikatudományi intézetnél. Ott mi történt a te meglátásod szerint?

Galló Béla: - Először is ez egy régebbi folyamat, hiszen a filozófiai intézetben már történt ehhez hasonló.

- Akkor egy igazgatói pályázat elbírálásáról volt szó.

- Igen, de úgy gondolom, hogy Gábor György elbírálása elsősorban politikai szempontok alapján történt, egy olyan jelölt javára, aki végül is megkapta az igazgatói kinevezést. Nálunk az történt, hogy új igazgatót kaptunk idén januártól, aki mind a mai napig nem állt elő új tudományos koncepcióval, hogy az intézetet hogyan kéne szakmailag megalapozottan megváltoztatni. Bizonyos homályos elképzelései és kiszivárogtatott elemei  persze voltak a koncepciójának, de nem állt össze, legalábbis az intézet egésze előtt nem állt össze egységes képpé. Viszont véleményem szerint elkezdte a politikai profiltisztítást, ami valóban, úgy, ahogy mondod, nem a jobb-baloldal dimenzió mentén alakul, hanem a Fideszen belüli ellentétek is nyilvánvalóvá váltak. Ezáltal az előbb említett és általad úgy aposztrofált tény, hogy a kirúgott Fricz Tamás a Fideszen belül az úgynevezett plebejus irányzathoz tartozik. Körösényi András az eddigi írásai és megnyilvánulásai alapján nem osztja ezt a nézetet a Fideszen belül. Fricz ellen az volt a kifogás, hogy túlságosan elkötelezett, közéleti szerepelt vállal, ami nyilvánvalóan igaz is. Ezt lehet így vagy úgy értelmezni, de hát vannak az intézetben más kollégák is, akik legalább oly mértékben vállalnak elkötelezett szerepet, mint Fricz Tamás. Ők egyenlőre még nincsenek lapáton, hogy úgy mondjam.

- Ez ízlésbeli különbség, vagy tudományosan is megfogható valamilyen módon?

- Ami kiszivárgott Körösényi András úr koncepciójából, tudományos értelemben, az az, hogy ő jobban be szeretné vonni az intézetet a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. Az ott dolgozó kollégák jelentős része inkább a hazai problémákkal foglalkozik, a hazai társadalomtudományos kérdésfeltevéseket részesíti előnyben, és nem illeszkedik eléggé szervesen a nemzetközi tudományba. Ez egy akceptálható szempont, ha ez nem válik kizárólagossá. Mert ezt bárki pótolhatja, aki eddig még nem tette meg. De például, hogy az én esetemet említsem eléggé szerénytelenül, maga a kutatási témám is nemzetközi politikai viszonyokkal foglalkozik, tehát ab ovo benne vagyok az ilyen értelmű nemzetközi körforgásban. Engem nem rúgott ki, hanem azt mondta, hogy ez a téma nem tart az ő hosszú távú érdeklődésére számot.

- Egyébként mi a téma?

- Geopolitikai átrendeződés a 21. században.

- Ennek semmi köze a politikatudományokhoz?

- Ennek semmi köze se a politikatudományhoz, se a nemzetközi tudományos élethez, ez nyilvánvaló. Egyébként személyemtől függetlenül szégyenteljesnek tartom, hogy egy ilyen súlyos témával a Magyar Tudományos Akadémia intézetei nem foglalkoznak, akár elkülönült intézményesültség alapján. Ez a jövő zenéje, hogy ezen változtatnak-e.

- Ezek szerint lehet, hogy veled csak az a baj, hogy a baloldalhoz vagy az MSZP-hez vagy köthető?

- Valószínűleg ez is a baj, nem tudom.

- Nemcsak koncepció nem volt felrajzolva és bemutatva, hanem ezt sem mondták?

- Nem, ezt sem mondták. Egyszerűen a baloldallal nincs kibékülve, különösen Körösényi András. Erre abból lehet következtetni, hogy rajtam kívül nálam nevesebb kutatókkal is szőrös szívűen bánt. Szalai Erzsébettel például, aki a közéleti szerepvállalást igencsak mellőzi, és számtalan tudományos könyvet írt az elmúlt időszakban.

- Vele mi történt? Neki is felmondtak? Vagy csak kilátásba helyezték?

- Függőben van, mert ő elérte nyugdíjkorhatárt, ezért az ő helyzete bonyolultabb.

- De hát ő az egyik legtekintélyesebb művelője a szakmának az egész országban nem?

- Így van. Nála az is kifogás, ami másokkal szemben is, hogy nem a szűk szakmai értelemben vett politológiát művelik, hanem a társadalomtudomány más ágazataiból érkeztek, és azon keresztül művelik a politológiát. Szalai Erzsébet elsősorban közgazdász-szociológus, és ezen keresztül ír olyan fontos műveket, amelyeknek a politikai tudományos értéke is igen magasan jegyzett. De hát, úgy látszik, ez nem fér bele az új koncepcióba. Én egyébként éltem egy évig nyugaton, oktattam is, tehát tudom, hogy a tudományos reputáció tulajdonképpen hogy keletkezik. Félreértés ne essék, nem mondom azt, hogy ezt nem kéne erősíteni a magyar társadalomtudományban, de úgy gondolom, hogy Magyarországon, magyar társadalomtudósoknak az elsődleges témája mégiscsak a magyar társadalom kell hogy legyen, a magyar politikai viszonyok, illetőleg természetesen ezt nemzetközi összefüggésrendszerbe kell ágyazni. De önmagában véve az, hogy valaki bekapcsolódik egy olyan nemzetközi tudományos hálózatba, ahol mondjuk a magyar társadalom szempontjából nem igazán releváns problémák vetődnek fel, viszont jól el lehet rajta rágódni, konferenciákat lehet tartani, az még önmagában szerintem nem értékítélet, nem mérce. Én egyszer feltettem egy plenáris ülésen az igazgató úrnak és a vezetésnek a kérdést, mondják már meg nekem, hogy például Bibó István az 1945-től kezdődő időszakban milyen mértékben volt bekapcsolódva a korabeli nemzetközi tudományos hálózatba és milyen hatást gyakorolt a magyar társadalomra a saját műveivel. Erre azt mondták, hogy az egy más kommunikációs helyzet volt, amiben tökéletesen igazuk volt, de ez nem egy minősítés, hanem egyszerűen egy szociológiai tény. Szóval szerintem ezeknek az elkötelezettségeknek párhuzamosan kéne egy egészséges tudományos életben haladniuk egymás mellett.

- Ezek szerint a magyar tudományos élet a továbbiakban is egészségtelen módon fog működni,de te mivel magyarázod ezt? Szóval minek tulajdonítod, hogy ki vagy rúgva, lehet hogy esetleg politikai okokból, Fricz Tamás pedig másfajta politikai okból? Vagy ő tudományos ízlésbeli vagy tudományos megközelítésbeli okból? És Szalai Erzsébet egy harmadikból? Vagy hogy működik ez az egész? Vagy egyszerűen csak létszámot kell csökkenteni, mert az intézet költségvetését mondjuk harminc százalékkal levették?

– Ez a történet régebbre nyúlik vissza. Most tekintsünk el a politikai tartalmaktól és értelmezésektől. Nagyon régen felmerült, már Kóka János minisztersége alatt, hogy a várbeli tudományos intézeteket össze kéne vonni, és ki kéne onnan telepíteni őket, majd egyetlenegy központban egyesíteni. Úgy gondolom, hogy ennek racionális gazdasági okai vannak. Nagyon értékes ingatlant foglalunk le jelenleg, öt vagy hat tudományos intézet van.

- De ha egy rendes irodát kaptok és kutatóhelyet, akkor tulajdonképpen nektek mindegy, hogy a várban dolgoztok vagy Pesten, nem?

– Nekünk teljesen mindegy, csak úgy gondolom, hogy akik az ingatlan felett diszponálnak, azoknak már nem annyira. Hosszú távon ez is az okok között felsorolható. Lehet egyébként, hogy ezt maga Körösényi András sem tudja, vagy nem gondolta végig, hogy végül is arról van szó, hogy előbb-utóbb lesz egyetlen intézet, amelyben a politikatudomány egy részleg lesz. Kérdés, hogy akkor és ott neki mi lesz a lobbiereje, hogy a tudományágat képviselni tudja kellő erővel. Ez a jövő zenéje. Mindenesetre elég rossz ízű antréja volt az intézetben. De én úgy váltam el tőle, hogy sikert kívánok neki ehhez az akciójához, bár messzemenőkig nem értek vele egyet, és úgy gondolom, hogy hosszú távon nem tudnánk együttműködni. Egyébként felajánlotta nekem rövid távon a debreceni politológiai tanszék vezetői állását.

- Mármint a saját tanszékvezetőiét?

- Nem. Az volt a kérdésem nekem is, hogy miképpen diszponál ő a Debreceni Egyetem politológia tanszéke felett. Milyen alapon ajánlhatja fel? Egyébként másoknak is felajánlotta, nemcsak nekem.

- És mit mondott, milyen alapon diszponál fölötte?

- Nem mondott semmi különöset. Egyértelművé tette, hogy hosszú távon nem számít a munkámra, éppen azért, mert nem érintem tematikusan az elképzeléseiben foglaltakat.

- Az intézet munkatársai hogy nyelik le azt, ami történik?

- Különbözően. Először is, senki sem tudja, hogy mikor kerül sorra. Még egyszer mondom, szakmai ellentétek is feszülnek, ugye a mi intézetünk egy nagyon speciális intézet, mert itt sok tudományág képviselői dolgoztak igen eredményesen együtt: ez egy piacképes, politikailag is sokszínű intézet volt. Megfértünk elég jól egymás mellett. És most egy ilyen leegyszerűsítés következik, hogy csak a szűk politikatudomány művelőit fogják nyilvánvalóan előnyben részesíteni, ezen belül is meghatározott profilokat. A szociológusokat vagy a közgazdászokat, akik más területről jöttek, eleve megpróbálják majd az intézetből kiszorítani. Nagy kérdés, hogy ez az intézet piacképességére milyen hatást fog gyakorolni. Mert ez sem mindegy. Tudjuk jól, hogy az akadémiai intézetek költségvetése igen szerény, és nagyon sok akadémiai intézet úgy tartja fenn magát, hogy a kutatói által behozott kutatásokból levesz ennyi és ennyi százalékot, így biztosítja a működést. Ez egy nagy kérdés, hogy ez működtethető lesz-e az intézetnél.

- Ha kicsit újságírósan akarom kérdezni, akkor lehet ezt az egészet úgy összefoglalni, hogy tisztogatás zajlott az intézetben, de nem egyértelműen, vagy nemcsak politikai értelemben?

- Persze. Ezt mondom, hogy bonyolult a képlet. Vannak szakmai megfontolások, vannak a Fideszen belüli ellentétekre utaló jelek, vannak természetesen bal-jobb dimenziók is. De a vége mégiscsak az lesz, nekem ez a prognózisom, bár őszintén kívánom, hogy ne következzék be a jóslatom, hogy egy inkább jól, mint közepesen működő intézetből majd létrehoznak valamit, valami kisebb, vegetálóbb és kevésbé ütőképes intézetet. Ha tévednék, akkor természetesen meg fogom követni az érintetteket. De azt el kell hogy mondjam, nagyon rossz hangulat van az intézetben.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái