Oslói merénylet: mi a teendő a szélsőségesekkel?

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2011. augusztus 01. hétfő, 03:14

Galamus-csoport

Jens Stoltenberg: „Az emberek szeretettel reagálnak, nem gyűlölettel” – Jostein Gaarder norvég író: a szélsőjobboldali csoportokat jóval erőteljesebb megfigyelés alá kell vonni – Német hírszerzés: nincs nemzetközi szélsőjobboldali hálózat – Német konzervatív politikusok: üldözni kell a szélsőséges internetes uszítást – Csehország: az utóbbi két-három évben a hatóságok erőteljesen felléptek a szélsőjobboldali mozgalmak ellen – Franciaország: figyelik a neten a francia szélsőjobbot – Észtország és Finnország szigorít – Európai Unió: a tagországok lépjenek fel az internet segítségével terjesztett radikalizálódás ellen

Magyarország kormánya és kormányzópártja az oslói merénylet után

A szerkesztő megjegyzése

Jens Stoltenberg: „Az emberek szeretettel reagálnak, nem gyűlölettel”

Jens Stoltenberg norvég miniszterelnökkel készített interjút az oslói és utoyai terrorakciókról Burkhard Uhlenbroich a Bild am Sonntag című német bulvárlapnak. Stoltenberg a következőket mondta (részletek):

„Ezek a merényletek Norvégia számára nemzeti tragédiát jelentenek. Számunkra ezek a mély fájdalom és gyász napjai. Büszkeséggel tölt el, ahogyan az emberek Norvégiában erre a demokráciánk szíve ellen indított, aljas támadásra reagáltak: még több demokráciával, még több toleranciával, és még több nyitottsággal.”

„Most még nem lehet megjósolni, bekövetkezik-e változás a norvég társadalomban, s ha igen, milyen vonatkozásban. De azzal az eltökéltséggel, amelyet mi norvégok a múlt héten mutattunk, tulajdonképpen már kijelöltük az irányt: Norvégia továbbra is megmarad olyan országnak, amilyen korábban volt. Alapvető értékeinkre, a demokráciára, az emberbarátságra és a nyitottságra építve továbbra is tiszteletben fogjuk tartani a köztünk lévő különbségeket, az ember méltóságát és mindenki egyenlőségét: országunkban minden embert tisztelnek. Nem hagyunk fel azzal, hogy segítsük a társadalom sokszínűségének fenntartását, és üdvözlünk minden nyilvános vitát, akkor is, ha nehéz lehet. De az erőszakot soha nem fogjuk elfogadni.”

„Norvégia kicsi ország, és a merénylet mindannyiunkat mélyen érintett. Nekem személy szerint vigasztaló volt, hogy az áldozatok és hozzátartozóik mellett állhattam. Abban is vigaszt találtam, ahogyan az emberek Norvégiában összébb zárták soraikat, és hogy szeretettel reagáltak, nem gyűlölettel. Végül segített az a sokféle támogatás is, amelyből olyan sokat kaptunk a világ minden tájáról.”

„Bizonyosan le kell majd vonnunk tanulságokat ezekből a tragikus eseményekből, de ez még túl korai lenne. Most még nem tudjuk megmondani, milyen konkrét lépéseket kell majd tenni az olyan erőszakcselekmények megakadályozására, amilyeneket Oslóban és Utoyán értünk meg. A véleménynyilvánítási és szólásszabadság minden demokrácia alapzata, és ezért tolerálnunk kell mindenféle nézetet, akkor is, ha szélsőséges. Az erőszakot azonban semmiképpen nem hagyhatjuk jóvá és nem fogadhatjuk el. Ezen a területen nem engedhetünk meg és nem is fogunk megengedni naivitást.”

Arra a kérdésre, hogy szerinte van-e egy ilyen tettre igazságos büntetés, Stoltenberg válasza: „Erre a kérdésre csak a bíróságok válaszolhatnak.”

***

Jostein Gaarder norvég író: a szélsőjobboldali csoportokat jóval erőteljesebb megfigyelés alá kell vonni

Az Egyesült Államok ellen 2001 szeptemberében elkövetett merényletek kitervelőjéhez, Oszama bin Ladenhez hasonlította az elmúlt heti norvégiai kettős merénylet végrehajtóját a világhírű norvég író és filozófus, Jostein Gaarder (a Sophie világa című könyv szerzője). Csütörtökön adott interjút több német újságnak.

író - egyebek közt - több csütörtöki német újságnak adott interjúban a szélsőjobboldali Anders Gaarder a hírhedt al-Kaida nemzetközi terrorszervezet volt vezetője „szellemi testvérének” nevezte Behring Breiviket. Határtalan gyűlöletével Breivik éppen azokhoz hasonlít, akiket a leginkább gyűlöl, a szélsőséges iszlamistákhoz, mondta.

Elutasította azt a nézetet, amely szerint az Oslóban, majd a fővároshoz közel fekvő Utoya szigetén végrehajtott merényletek „norvég esetként” intézhetők el. Szerinte mindez Svédországban, Finnországban vagy akár Németországban is megtörténhet.

Gaarder kétli, hogy megvalósítható volna Jens Stoltenberg miniszterelnök elképzelése, hogy Norvégia még több demokráciával és még nagyobb nyitottsággal, toleranciával válaszol a történtekre. „Szembetaláltuk magunkat a gonosszal, amit korábban el sem tudtunk képzelni. Elveszítettük az ártatlanságunkat”, mondta, és nem zárta ki, hogy a norvégoknak a jövőben lényegesen több biztonsági intézkedést kell elviselniük. Emlékeztetett rá, hogy a volt svéd miniszterelnököt, Olof Palmét az utcán gyilkolták meg, s azóta a svéd rendőrség megerősítette a politikusok védelmét. „És ha a jövőben ismét 600 fiatal gyűlik össze az Utoya-szigeti ifjúsági táborban, kénytelen-kelletlen meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy nagyobb védelemre van szükségük.”

Josten Gaarder szerint a titkosszolgálatok mostanáig elsősorban a szélsőséges iszlám csoportokat és internetes honlapjaikat figyelték, nemcsak Norvégiában, de az egész világon. Mostantól azonban a különböző szélsőjobboldali csoportokat is az eddiginél jóval erőteljesebben kell megfigyelés alá vonni. Ám úgy gondolja, a szélsőjobboldal nem jelent veszélyt a norvég társadalomra. Az oslói titkosszolgálat alig negyven olyan személyt tart nyilván, akik a „neonáci miliőhöz” tartoznak. Ugyanakkor Norvégiában az elmúlt időszakban a jobboldali radikalizmus új formái jelentkeztek. Ezek közül egyesek kultúrkonzervatívnak, mások kereszténykonzervatívnak vagy akár feministának nevezik magukat. Jobboldali honlapokon és különböző blogokban mindenekelőtt az iszlám ellen szítanak gyűlöletet. Gaarder szerint mindez olyan új fenyegető jelenség, amit a jövőben jóval erősebben figyelni kell.

***

Német hírszerzés: nincs nemzetközi szélsőjobboldali hálózat

A német szövetségi hírszerzés, a BND vezetője szerint hírszerzés semmifajta információval nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szélsőjobboldal nemzetközi hálózattal rendelkezne Európában. Ernst Uhrlau pénteki nyilatkozata szerint a szélsőjobboldal nemzeti keretek között működik. „Semmifajta ismerettel nem rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy létezne egy, a határokon átnyúló, militáns szélsőjobboldali mozgalom vagy akár egy nemzetközi jobboldali terrorista hálózat alakult volna ki.” Ugyanakkor a hírszerzés minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy sikerrel vegye fel a harcot a szélsőségesség valamennyi formája ellen. Németországban az alkotmányvédelmi hatóságok szoros megfigyelés alatt tartják a németországi neonáci csoportokat, és a különböző biztonsági hatóságokat egyesítő, Berlinben működő, közös terrorizmuselhárító központ a szélsőjobboldali terrorizmus erősödése esetén is képes lenne kezelni a helyzetet. Ilyen erősödésről azonban szerinte nincs szó (lásd korábbi hírünket: Németországot sokkolta az oslói kettős merénylet).

Német konzervatív politikusok: üldözni kell a szélsőséges internetes uszítást

Ugyancsak a Neue Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozva az alsó-szászországi konzervatív belügyminiszter sürgette, hogy a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párttól (NPD) vonjanak meg minden állami pénzügyi támogatást. Uwe Schünemann szerint a legkívánatosabb az NPD betiltása lenne, erre azonban az alkotmánybíróság által támasztott jogi feltételek miatt nincs lehetőség. A párt finanszírozásának megszüntetése azonban keresztülvihető lenne, ami nemcsak a pártot, de közvetve valamennyi szélsőjobboldali csoportot meggyengítené.

A CDU/CSU parlamenti frakciójának belügyi szóvivője a norvégiai merényletek kapcsán állást foglalt az interneten folyó uszítás következetes üldözése mellett. Hans-Peter Uhl elmondta, hogy bár az érvényben lévő jogszabályok szerint mindez lehetséges, nem tud arról, hogy az elmúlt időszakban ilyen jellegű uszításért bárkit is felelősségre vontak volna. Szerinte a bűnüldözés érdekében az internetet az eddiginél erőteljesebben kellene ellenőrizni.

Hasonlóan vélekedett a Bundestag külügyi bizottságának ugyancsak konzervatív elnöke. Ruprecht Polenz hangsúlyozta, hogy az internettel kapcsolatban is azokat a törvényeket kellene alkalmazni, amelyek betartása a sajtó számára kötelező: elsősorban a gyűlöletkeltés, a rágalmazás és általánosságban a szélsőségesség tilalmát.

***

Csehország: az utóbbi két-három évben a hatóságok erőteljesen felléptek a szélsőjobboldali mozgalmak ellen

Csehországi szélsőségesek köszönetet mondtak Anders Behring Breivik norvég merénylőnek oslói tettéért az interneten. Az Anders Breivik védelmében című írás szerint, amelyre a lidovky.cz konzervatív cseh hírportál hívta fel a figyelmet, a merénylő tette „több mint érthető, és számos, a multikulturalizmus ellen harcoló személynek ihletül szolgált”.

„A White Media hírportálon megjelent levelet a cseh rendőrség már elemzi” – közölte Pavla Kopecká rendőrségi szóvivő csütörtökön. Marian Brzybohaty, a szélsőséges mozgalmakkal és a terrorizmussal foglalkozó prágai szakértő úgy véli, hogy a White Media weboldalon megjelent szöveggel a szerző egész biztosan több törvényt is megsértett: „A szövegre alkalmazható például az emberi szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalmak támogatását és népszerűsítését tiltó törvény, illetve a népirtás helyeslését tiltó törvény is.” Csehországban az utóbbi két-három évben a hatóságok erőteljesen felléptek a szélsőjobboldali mozgalmak ellen, amelyek ennek következtében meggyengültek, s a korábbiaknál kevesebb nyilvános akciót tartanak. A hatóságok 2009-ben több razziát tartottak a szélsőségesek köreiben, majd tavaly februárban a bíróság feloszlatta a szélsőjobboldali Munkáspártot. A párt több tagja ellen jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban.

A rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának 2010-es jelentése szerint a cseh szélsőjobb egyre aktívabb az interneten és közösségi hálózatokon, például a Facebookon és a Twitteren. Rendőrségi becslések szerint a cseh szélsőjobb aktív magját mintegy 6-7 ezer ember képezi, a velük szimpatizálók száma azonban jóval magasabb.

***

Franciaország: figyelik a neten a francia szélsőjobbot

A különösen változékony francia szélsőjobbot a rendőrség állandó figyelme kíséri, amely nyomon követi az interneten az olyan „magányos farkasokat” is, mint a norvégiai kettős merénylettel gyanúsított Anders Behring Breivik. Rendőrségi szakértők szerint a szélsőjobb e „szétszórt vidéke állandó figyelem tárgya, európai szinten” is, próbálják felkutatni az esetleges „önradikalizáló terroristákat”.

A francia Mozgalom a Rasszizmus ellen és a Népek Barátságáért (MRAP) kedden panaszt tett a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) egyik tagjának, Jacques Coutelának Breiviket mentegető blogbejegyzése ellen, és a párt fel is függesztette tagságát. A netről már kedden levett szöveg szerint a norvégiai merényletekkel gyanúsított férfi „ellenálló”, „ikon”, „a Nyugat védelmezője”, „egy új Martell Károly”, aki „szembeszáll a muzulmán invázióval”.

***

Észtország és Finnország szigorít

Európában Észtország és Finnország jelentette be, hogy szigorítja az internet ellenőrzését a terrortámadások meghiúsítása céljából. A netrendőrök nyomon követik az „autonóm nacionalistákat”, akik „forradalmi nacionalista nézeteket hirdetnek, és különös hajlamot mutatnak az erőszakra”, mondta egy rendőrségi vezető.

***

Európai Unió: a tagországok lépjenek fel az internet segítségével terjesztett radikalizálódás ellen

Napirendre tűzik az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek szeptember végi brüsszeli találkozóján a radikalizálódás (így az idegengyűlölet és a szélsőségesség) elleni fellépés témáját – jelentette be az Európai Bizottság szóvivője kedden. Már a miniszteri ülés előtt megkezdi munkáját az a tagországok közti szakértői hálózat, amely szintén ezzel a problémával foglalkozik.

Michele Cercone szóvivő utalt arra a programtervre, amelyet Cecilia Malmström biztos tavaly terjesztett elő a belső biztonság terén hozandó intézkedésekről. A több évre szóló jogalkotási programban már szerepel az említett hálózat létrehozása, illetve az is, hogy a bizottság javaslatot tesz a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó uniós központ létrehozására.

Jövőre egyébként a bizottság nagyszabású tanácskozást is szervez a szélsőségesség, idegengyűlölet, radikalizálódás témájáról. Malmström az elmúlt hónapokban több ízben kérte az uniós vezetőket, hogy lépjenek fel a kontinensen egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges, idegenellenes megnyilvánulások ellen.

Brüsszeli források szerint az Európai Unió rendőrségi együttműködést irányító szervezete, az Europol jelentést készít a szélsőjobboldali mozgalmak tevékenységéről, különös tekintettel az észak-európai országokra. A brüsszeli bizottság a norvégiai merényletek nyomán már figyelmeztette az uniós tagországokat az internet segítségével terjesztett radikalizálódás elleni fellépésre és a fegyvertartás ellenőrzésére vonatkozó szabályozások és tervek végigvitelének, illetve betartásának fontosságára.

***

Magyarország kormánya és kormányzópártja az oslói merénylet után

2011. július 22. péntek
A Külügyminisztérium nem tud magyar áldozatokról

2011. július 23. szombat
Az oslói magyar nagykövetség nem tud magyar érintettről

2011. július 23. szombat
A magyar kormány részvétét nyilvánítja az elhunytak hozzátartozóinak

2011. július 23. szombat
A Fidelitas részvétét és támogatását fejezi ki

2011. július 25. hétfő
Martonyi János részvétét fejezte ki norvég partnerének

2011. július 26. kedd
A nemzetbiztonsági bizottság elnöke helyesnek tartja az esetleges „magyar szál” vizsgálatát

2011. július 26. kedd
A Terrorelhárítási Központ is vizsgálja a merénylő magyarországi kapcsolatait

2011. július 29. péntek

KEH: az államfő helyesen szólította meg a norvég királyt levelében

***

2011. július 25. hétfő
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője a TV2 műsorában nyilatkozik arról a levélről, amelyet a norvég merénylőtől kapott

____________________

A szerk. megj: Miközben az illetékes szervek „helyesnek tartják” az oslói tömeggyilkos esetleges magyar kapcsolatainak vizsgálatát, a Jobbik és a Kurucinfo – Norvégiától függetlenül – továbbra is háborítatlanul cigányozik és zsidózik. A mandiner.hu-n pedig zavartalanul fröcskölnek tovább a „biboldó”-zók, „másik etnikum”-ozók, „zsidaink”-ozók, a „vérbolsi-zsidó”-zók, a „judeobolsevik és pszeudo-liberális zsidó”-zók, „az a büdös zsidó Rákosi”-zók, a „senkiházi, jött-ment hontalan élősködő söpredék”-ezők. Meg azok, akiknek ez a „véleményük: „Vén g*ci komancs zsidó, miért nem döglesz már meg” és „Vigyétek a rakpartra”. Mert Magyarországon, legalábbis addig, míg ki nem érnek ki az illetővel arra a bizonyos rakpartra, ez véleménynek számít. Tehát szent és szabad.
(m.zs.)

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!