rss      tw      fb
Keres

Sólyom László: az Ab-nak ki kellett volna építenie a másodlagos védelmi vonalat


Az origo.hu közli Joó Hajnalka terjedelmes interjúját a volt köztársasági elnökkel. Néhány részlet.


Sólyom László véleménye

– a jogrendről és az alkotmányosságról:

„Nem az alaptörvény az igazi változás – az tartalmilag szinte teljesen megfelel a hatályos alkotmánynak –, hanem a hozzáállás az alkotmányhoz. Mindenki által látható jele ennek, ahogy napi politikai érdekből folyamatosan módosították az alkotmányt, akár az utolsó pillanatokban is, anélkül, hogy az indokokat tudni lehetett volna, így természetesen érdemi vita nélkül. Az alkotmány lényege és értelme ezzel szemben éppen az, hogy szilárd keretet szab mindenfajta politikai cselekvésnek, bármely politikai cél csak ezen belül valósítható meg.”

– az Alkotmánybíróság visszaszorításáról

„…az alkotmány szemléletét érintő változás [van] a háttérben, amely inkább visszaváltozás: a parlamenti szuverenitás túlhangsúlyozása. Az országgyűlés mindenek felett álló hatalma az egységes hatalmi struktúrára épülő szocialista államjog alaptézise volt annak idején. Az Alkotmánybíróság szerencsére nem lett kazah alkotmánytanács, és nem olvadt össze a rendes bíróságokkal sem. Hatásköreinek megcsonkítása azonban így is gyógyíthatatlan seb az alkotmányon.”

– az új alkotmánybírókról

„A konkrét ügyet nem akarom minősíteni, de az eddigi magyar tapasztalat azt mutatja, hogy a bíró, akit pártkötődéssel lehet gyanúsítani, túlkompenzál. A testületben tudományos teljesítményre éppen úgy szükség van, mint bírói judíciumra – és egyik sem ér semmit, ha nincs meg az alkotmány melletti mélységes elkötelezettség.”

– az egyszeri, Schmitt Pálhoz intézett figyelmeztetéséről a 98 százalékos adó ügyében

„…ez egy elvi fordulópont volt, az alkotmány életfontosságú szerve kapott sebet. Itt manifesztálódott a fordulat az alkotmányossághoz való hozzáállásban, és az ehhez való hozzáállás az elnöki szerep jövőjét is meghatározta. Kifejtettem mindezt az elnök úrnak, aki megértette és megköszönte. […] Magamnak tartoztam azzal, hogy elmenjek, és jelezzem az aggályaimat.”

– arról, hogy az Ab-nak van-e hatásköre az alkotmányt érintő módosítások véleményezésére

„A mi időnkben azt mondtuk, hogy nem vizsgáljuk felül az alkotmánymódosítást. Az indok az volt, hogy az alkotmány mindkettőnk felett van: a parlament felett és az Alkotmánybíróság felett is. Mindez azonban olyan közegben történt, amikor az alkotmány státusza egészen más, az alapok érinthetetlensége pedig biztos volt. Most, egy olyan korszakban, amikor az alkotmány nemhogy nem érinthetetlen, hanem egyéni képviselői indítványokkal is gyakorlatilag naponta változtathatják, szerintem szükség lett volna megerősíteni az egész rendszer koherenciáját biztosító alapelveket.”

– arról, hogy miért nem szólal meg többször

„…irtózom attól, hogy megmondó ember legyek. Ha az ember lement a pályáról, bármilyen okból is, akkor kívülről már ne kiabáljon be, mert az szánalmas. Egyébként pedig tudni lehet elnöki működésemből, hogy a legbiztosabb módja annak, hogy ne szólaljak meg, az, ha felszólítgatnak. […]volt két népszerű megszólalás, egy esszé a HVG-ben, a végén pedig egy interjú a Heti Válaszban. Ez ment ki a nagyközönségnek, közben pedig tudományos előadásokon, konferenciákon fejtettem ki a véleményemet a Pázmánytól az ELTE-n és a CEU-n át az Akadémiáig, gyakorlatilag végigkísértem az alkotmányozás minden fázisát. Az előadásaimnak persze nem volt közvetlen hatása, de annak sem lett volna, ha egy reggeli műsorban süllyedek megmondóemberi szerepbe.”

A teljes interjú az origo.hu-n: „Tudhattam, hogy nem lesz helyem a nemzeti együttműködés rendszerében” – interjú Sólyom Lászlóval


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!