rss      tw      fb
Keres

LMP: megbukott a Fidesz elszámoltatási politikája

MTI 2011. augusztus 2., kedd 15:22

Az LMP szerint megbukott és csúfos kudarcot szenvedett a Fidesz elszámoltatási politikája.

Több mint egyéves kormányzásuk után még mindig nem lehet semmit tudni a négyes metró beruházásáról, a Margit híd felújításakor elfolyt pénzekről, az autópálya-építésekről vagy a tévészékház ostromának jogi felelőseiről – mondta keddi, Vágó Gáborral közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője szerint a "megelőző nyolc év különböző zavaros, illetve rendőrállami ügyeiről" továbbra sem lehet többet tudni, mint egy éve, a Fidesz pedig "ezt a látványos kudarcát próbálja leplezni azzal az egészen elképesztő hisztériakeltéssel, amit Szijjártó Péter a napokban folytatott".

A politikus úgy értékelte, hogy a Fidesznek nem érdeke a valódi elszámoltatás, "ott folytatják, ahol a szocialisták abbahagyták". Hozzátette, hogy a tibeti aktivisták fellépésére adott kormányzati válasz „pontosan az volt, amit Lampert Mónikától és Draskovics Tibortól megszoktunk”. Véleménye szerint a nagyobbik kormánypártnak így nem az elszámoltatás az érdeke, hanem az, hogy „hetente meglengesse a bilincset” Gyurcsány Ferenc vagy más szocialista politikusok feje felett.

Schiffer András kijelentette azt is, hogy az „államadósság körüli hisztéria (…) egy fügefalevél az elmaradt elszámoltatás miatt. Az amit itt összehordtak fideszes politikusok az elmúlt napokban az egész egyszerűen egy ökörség”. Hangsúlyozta, hogy az államadósság miatt nincsen helye jogi felelősségnek és civilizált országokban visszamenőleges hatállyal nem lehet valamilyen magatartást bűncselekménnyé minősíteni.

Kitért arra, hogy az államadósság jogszerű cselekedetekkel, köztük a Fidesz által is támogatott parlamenti döntésekkel nőtt. Szavai szerint ezért az ilyen ügyekben politikai felelősségre vonásra van lehetőség, ami meg is történt, mert „a szocialista párt akkorát bukott, mint az ólajtó”.

Hangsúlyozta, hogy habár az LMP is felelőtlennek tartotta a szocialisták gazdaságpolitikáját, ennek ellenére nem vett részt a 2002-2010 közötti időszakban az államadósság növekedését vizsgáló bizottság munkájában. Véleménye szerint ugyanis egyfelől húsz évet kellene vizsgálni, másfelől az első Orbán-kormány 2001-2002-ben „merényletet követett el az államháztartás ellen”, amire a szocialisták rálicitáltak. Hozzátette, hogy az államadósság növekedése nem állt meg a tavalyi kormányváltással, ezért a vizsgálatnak az elmúlt egy évre is ki kellene terjednie.

Felhívta a figyelmet: ha a szocialista kormányfőket mégis felelősségre vonnák, akkor ezt Orbán Viktorral is meg kellene tenni előkészület és bűnsegédi magatartás miatt. Példaként említette, hogy a Fidesz is megszavazta a Medgyessy-kormány száznapos programját. Hozzátette, hogy a Fidesz 2006-os ígéretei – valóra válásuk esetén – körülbelül 3800 milliárd forinttal növelték volna a költségvetési hiányt.

Megjegyezte azt is, hogy amikor Orbán Viktor tavaly kormányt alakított, akkor Matolcsy Györggyel együtt még 7-7,5 százalékos gazdasági hiányt számoltak, de ezt az unió nem engedte végrehajtani.

Vágó Gábor arról beszélt, hogy a Lázár János által vezetett Hódmezővásárhely, illetve a Rogán Antal által irányított fővárosi V. kerület az a két, leginkább eladósodott önkormányzat, ahol a mindennapi gazdálkodást is megnehezíti az adósságteher.

Hozzátette, hogy az egész magyar önkormányzati rendszer nyögi azt a felelőtlen gazdálkodást, amit „főként fideszes városvezetők” folytattak az elmúlt négy évben.

Az államadósság növekedésének a képviselő szerint az átláthatósággal lehetne korlátot szabni, de mint mondta, a Fidesz megszüntette az ezt szolgáló Költségvetési Tanácsot. Hangsúlyozta, hogy emellett az Állami Számvevőszék függetlenségének megtartására is szükség volna.

A devizahitelesek megsegítésére tett kormányzati lépések kapcsán Vágó Gábor az árfolyamgát bevezetését a lehető legrosszabb megoldásnak nevezte.

Emlékeztetett tavasszal nyilvánosságra hozott koncepciójukra, amely szerint olyan ingatlanalapot hoznának létre, amelyben a bankok nagyobb kockázatot és több terhet viselnének. Emellett rövid távú megoldásként bevezetnék a magáncsőd intézményét.