Képünk a világban – a létező orbánizmus
- Részletek
- Szemle
- 2011. augusztus 03. szerda, 02:35
- Galamus-csoport
Die Tageszeitung: A szociáldemokratákat börtönbe akarják csukni – die tageszeitung: A létező orbánizmus – Wirtschaftsblatt: Orbán népszerűsége zuhan – Süddeutsche Zeitung: A brutálpopulista cselekszik, az EU hallgat – Berliner Zeitung: Leszámolás magyar módra
die tageszeitung: A szociáldemokratákat börtönbe akarják csukni
Orbán Viktor nemzeti konzervatív kormányfő az előd kormányokat perbe akarja fogni politikájuk miatt. Szükség esetén ehhez törvényeket fognak módosítani – írja a taz honlapján megjelent cikkében Ralf Leonhard.
Orbán Viktor, Magyarország kormányfője az adósságpolitikát visszamenőleg bűncselekménnyé nyilvánító törvényekkel akarja börtönbe juttatni szociáldemokrata elődeit. Megbízta csatlósát, Szijjártó Péter képviselőt, hogy jogilag oldja meg a dolgot.
Szijjártó hétfőn feltárta a sajtónak, hogy „az illetékes parlamenti bizottságnak meg kell vizsgálnia, az érvényes törvények megengedik-e, és ha igen, hogyan, azoknak az azonosítását, akik felelősek a magyar költségvetési hiányért, és hogy az illetők ezért felelősségre vonhatók-e”.
A 2010 nyarán történt kormányváltást követően Orbán Budai Gyula személyében különleges komisszárt nevezett ki, akinek az a feladata, hogy pellengérre állítsa a leváltott szociáldemokratákat. Néhány volt államtitkárt minisztériumi lakások túl olcsón megvételéért büntettek meg, állami vállalatok volt menedzsereit és kerületi politikusokat korrupció, hűtlen kezelés vagy hivatali hatalommal való visszaélés miatt állítottak bíróság elé, vagy ítéltek már el.
Most arról van szó, hogy Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnököket büntetőjogilag felelősségre vonják a gazdasági válság miatt. Az MSZP vezette kormányok nyolc éve alatt, 2002–2010 között az államadósság a GDP 53 százalékáról 82 százalékára emelkedett.
Kalandos jogi konstrukciók
Az érvelés szerint ezért felelősségre kell vonni az illetékes miniszterelnököket és pénzügyminisztereiket. Amennyiben a törvények ehhez nem elégségesek, a Fidesz kétharmados parlamenti többségével új törvényeket hoz – fenyegetőzött Szijjártó.
A képviselő számára az újdonság erejével hatott, hogy demokratikus országokban a büntetőtörvényeket nem érvényesíthetik a jogszabály hatálybalépése előtt elkövetett tettekre. A konstrukciót jogilag csak még kalandosabbá teszi, hogy az adósságpolitikát ilyen mértékben csak az első Orbán-kormány (1998–2002) idején hozott törvények tették lehetővé, s hogy az adósság növekedését a Fidesz-ellenzéknek a szociáldemokraták minden reformtervével szembeni blokádpolitikája segítette elő.
Paul Lendvai magyar születésű osztrák újságíró úgy véli, hogy a terv egyelőre csupán figyelmeztető lövés a szociáldemokraták feje fölé. Orbán különös ellenszenvet táplál Gyurcsány Ferenccel szemben, aki politikai visszatéréssel próbálkozik.
Elmar Brok, az Európai Parlament volt elnöke óvatosan kritikus hangnemben nyilatkozott. Johannes Hahn régiós biztos visszafogottan megdöbbentnek tűnt: „Ez alaposan meg fogjuk vizsgálni”. Ulrike Lunacek, az Európai Parlament osztrák zöld képviselője szerint Magyarországon „diktatúrákkal való párhuzamok mutatkoznak”.
***
die tageszeitung: A létező orbánizmus
Ralf Leonhard kommentárja a fenti beszámolóhoz
Orbán Viktor magyar kormányfőt a kommunista rezsimmel és a szemében a létező szocializmus közvetlen utódait megtestesítő szocialistákkal szembeni paranoid gyűlölet hajtja. Pedig a jobboldali populista Fidesz vezette kormány egyre hasonlatosabbá válik a totalitárius rezsimhez, amely „1989 előtt” uralkodott.
Minden felelős tisztséget csatlósokkal töltenek be, és részben olyan időtartamokra szóló megbízásokkal ruháznak fel, amelyek két kormányzati perióduson is túlnyúlnak. A sajtó szabadságát már érezhetően megnyirbálták. Hamarosan új kinevezési hullám következik az igazságszolgáltatásban. A politikailag megbízhatatlan bírók a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár leszállítása miatt nyugdíjazhatók.
Most az ellenzéket is börtönnel fenyegetik politikai tettek miatt. Küszöbön áll a posztkommunista Magyarország első kirakatpere?
Az ember azt hinné, hogy ennek a nyilvánvaló önkénynek az egyidejű gazdasági problémákkal a népet tömegesen az utcákra kellene vinni. Való igaz, hogy a médiatörvény év elején elég jelentős tüntetéseket provokált. Azóta azonban apátia uralkodik, mert nem kínálkoznak politikai alternatívák. A szociáldemokraták rossz gazdálkodással és korrupcióval önmaguk szerelték le magukat, a fasiszta Jobbik a legtöbbeknek túl szélsőséges, és a zöld LMP még túlságosan új és túl kevéssé kiszámítható ahhoz, hogy rövid távon magához vonja a tiltakozó szavazatokat.
Azok a magyarok, akik nem értenek egyet a fejleményekkel, tehetetlennek érzik magukat a Fidesz halmozott hatalmával szemben, és visszavonulnak. Már a tavalyi parlamenti választásokon is több mint 30 százalék maradt távol az urnáktól. Az őszi közigazgatási választásokon a tartózkodás még nagyobb volt.
Hasonlóan reagáltak az emberek a kommunizmus idején: elkerülték a politikát, és megpróbáltak úgy élni, hogy ne vesszenek össze a hatalmasokkal. Magyarország sebesen bukfencezik visszafelé.
***
Wirtschaftsblatt: Orbán népszerűsége zuhan
A magyarok csalódtak a Fidesz kormányában. „Válságadókkal” és hazug választási ígéretekkel Orbán és társai becsapták a vállalatokat is, írja Simone Brunner az osztrák gazdasági hírportálon.
Eskü Istenre, a koronára és a hazára – így akarja ezt a magyar alkotmány, amelyet áprilisban vezetett be a Fidesz-MPSZ jobboldali konzervatív kormánypárt. Ezzel szemben egy felmérés szerint kétséges, hogy a magyar nép a következő választáson miniszterelnökére, Orbán Viktorra esküszik-e. A Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet felmérésének eredménye szerint a kormány a lehetséges 100 pontból mindössze 31-et érdemel. A 2010 áprilisában tartott parlamenti választásokon a Fidesz még kétharmados többséget szerzett.
„Különadó”
A hangulat a gazdaságban is rossz. A Fidesz azzal az ígérettel lépett fel, hogy a növekedést évi 7 százalékra gyorsítja, de ez simán „álmodozásnak” bizonyult – mondja a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete (WIIW) Magyarország-szakértője, Richter Sándor. Az Orbán-kormány, tekintettel a GDP 80 százalékát kitevő, magas államadósságra, kénytelen volt a trükkös ládába nyúlni, és „különadót” varázsolt elő belőle a kereskedelem, a távközlés és az energiaágazat számára. A „tűzoltó akció” most megbosszulja magát: „A külföldi befektetők kétszer is meggondolják, hogy befektessenek-e Magyarországon” – mondja Richter. Csehországhoz, Szlovákiához és Lengyelországhoz képest Magyarország a közvetlen külföldi beruházások terén messze lemaradt. Az arculatban keletkezett kár Ingrid Rumpf, az osztrák Külgazdaság munkatársa szerint is nagy: „Miután a Fidesz-kormány nem mutatkozott túl barátságosnak a külföldi befektetőkkel szemben, bizonyos szkepszist érzékelünk a vállalkozók körében.” Richter szerint azonban „a csalódottság még nem érte el a tényleges dimenzióit”. A pénzintézetek helyzete a számukra bevezetett bankadó miatt meggyengült. A magas eladósodottság – különösen devizahitelekben – megteszi a magáét a gazdaság lefojtásában.
A magyar gazdaságpolitika újabb „eredeti” fejezetét a Fidesz éppen a napokban mutatta be: Orbán bíróság elé akarja állítani a szocialista ellenzéket a 2010-ig keletkezett magas államadósság miatt.
***
Süddeutsche Zeitung: A brutálpopulista cselekszik, az EU hallgat
A magyar demokrácia lebontása felcímmel megjelent írását így kezdi Axel Rühle a német Süddeutsche Zeitungban: Orbán Viktor, Magyarország kormányfője egyre jobban eltávolodik a demokráciától, a jogállamiságtól – és Európától. Közben az uniós tagállam ideológiai téren vészesen közeledik a totalitárius Kínához. Brüsszel pedig mindez teljes nyugalommal szemléli.
Brüsszelt annyira elfoglalná az euró megmentése, hogy más témákról már nem is lehet tárgyalni? A kicsi, marginális Magyarország nem elég fontos ahhoz, hogy napirendre kerüljön? Vagy az EU egyszerűen nincs felvértezve olyan brutálpopulisták ellen, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök? Mindesetre aggasztó a hallgatás, amellyel Európa Orbán politikáját nyugtázza.
Amióta Fidesznek a kozervatív-nemzeti kereszténydemokratákkal kétharmados többsége van, Orbán nem is titkolja, hogy feltett szándéka „az egész ország átépítése”. Ebben kezdettől fogva lélegzetelállító tempót követett: megszüntette a Költségvetési Tanácsot, megnyirbálta az Alkotmánybíróság és a Nemzeti Bank kompetenciáit. A parlament szavazógépezetté züllött, a törvényeken futószalagon hozta.
Januártól július végéig aztán Magyarország volt az EU soros elnöke, és az európai nyilvánosság különös figyelmének középpontjában állt. Igazuk lett mindazoknak a szkeptikusoknak, akik arra figyelmeztettek, hogy a soros elnökség után Orbán továbbmegy majd: Magyarország még egy hete sem szabadult meg a soros elnökségtől, amikor Budapesten 550 újságírót elbocsátottak az állami médiától. Ősszel várhatóan további 400 is megkapja a felmondását.
Az érintettek eddig kevéssé meglepő módon elsősorban az Orbánnal szemben kritikus újságírók. Ezen kívül az állami médiát egy központi hírszerkesztőségben fogják össze, s ennek vezetője Papp Dániel, aki korábban a jobboldali radikális Jobbik tagja volt és a szélsőjobboldali Echo TV-nél dolgozott.
A még létező, kevés független sajtóorgánumot a szó szoros értelmében megfojtják: az utolsó baloldali liberális lapok részben már nem tudnak fizetni munkatársaiknak, mert mintha valami szellemkéz tenné, elmaradnak a hirdetések. Ehhez járul egy vészesen szivacsos szabály, amely Magyarország sajtóját „kiegyensúlyozott tájékoztatásra” kötelezi.
Ennek betartásáról az úgynevezett Médiatanács ítélkezik, amely kizárólag a Fidesz embereiből áll, és amelynek elnöke már tíz évvel ezelőtt is hirdette, hogy „a legfőbb célnak a médiában a százszázalékos véleménymonopólium elérését kell tekinteni”. Mindezt rögzíti az új médiatörvény, amelyre az EU kozmetikai változtatások után rábólintott.
Kényszermunkát és munkatáborokat terveznek
A Klubrádió, az utolsó adó, amely még merészel kritikus és megalapozott tájékoztatást adni, szintén a túlélésért küzd: előbb megvonták tőle minden állami intézmény reklámmegbízásait, és most a médiahatóság újra kiírta pályázatra a frekvenciáját. A Klubrádió természetesen pályázhat, végtére is Magyarország demokratikus ország. Csak éppen a frekvencia most kétszer annyiba kerül.
Ja, és van még egy feltétel: a hatóság szórakoztató adóra vágyik. Ez azt jelenti, hogy az adásidő 60 százalékában popzenét kell sugározni, 25 százalékát pedig helyi híreknek és vidám történeteknek kell szentelni. Más szóval: a Klubrádiónak adásideje 15 százaléka állna rendelkezésre ahhoz, hogy azt tegye, ami az elmúlt tíz évben egyre több hallgatót vonzott: önálló, független műsorok adására és releváns politikai témák megvitatására.
Ilyen témákból, isten a tudója, nincs hiány. A munkanélküliség elleni harchoz a kormány kényszermunka és munkatáborok bevezetését tervezi. Akit 90 napnál régebben tartanak nyilván munkanélküliként, azt rendőri őrizet mellett el lehet küldeni építkezésekre, segédmunkákra. A Népszabadság című napilap szerint a munkásokat a helyszínen konténerekben helyezik el, az építkezések pedig hatórányi távolságra lehetnek az érintettek lakhelyétől.
Rég totálisan immunizálva
Túl ezen a parlament úgy döntött, hogy az eddigi kereken 350 vallási közösség helyett a továbbiakban mindössze 14 élvezi az állam elismerését. A többi közösségnek újra kérni kell az elismerést a parlamenttől, de az elismertek az eddigi támogatás kétszeresét kapják és nem kötelesek elszámolni a felhasználásról.
És éppen most tette sínre egy parlamenti különbizottság azt a jelentést, amelynek alapján az előző, szocialista kormányokat bíróság elé lehet állítani az államadósság növekedésének „politikai bűncselekménye” miatt. A testület hozzátette: amennyiben a jelenleg érvényes jogszabályok nem tennék lehetővé a politikusok megbüntetését – végtére is három korábbi miniszterelnökről, Medgyessy Péterről, Gyurcsány Ferencről és Bajnai Gordonról van szó –, úgy ezeket a törvényeket a lehető leghamarabb visszamenőleges hatállyal meg kell változtatni.
Orbán hívei alighanem megvonnák a vállukat, ha olyan kérdéseket tennének fel nekik, hogy vajon a munkatáborok megfelelő intézkedések-e egy demokráciában, hogy nem sérti-e a vallásszabadságot egy parlamenti döntés arról, mi tekintendő vallási közösségnek, vagy hogy nem sértik-e a jogállamiság elemi elveit a visszamenőleges hatályú törvények.
Egyfelől a kormány a választóira és a magyar nemzet megmentését célzó történelmi feladatára hivatkozva rég totálisan immunizálta magát mindenféle külső kritikával szemben: amikor Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár bírálta az Orbán-kormányt, Szijjártó Pétertől, Orbán szóvivőjétől azt kapta, hogy „senki nincs abban a helyzetben, hogy bírálja a magyar kormányt, amely a szavazóktól kapta mandátumát az ország újjáépítésére”.
Másfelől Orbán maga folyton mondja, hogy a nyugati demokrácia-projekt kifutó modell, ezért ideje adni egyet ezeknek a fecsegő demokratáknak a fejére: „Kiosztottunk néhány barackot, néhány pofon is elcsattant” – idézi Majorosi Ádám újságíró Stargarten című blogjában, a magyarországi helyzetről szóló egyik legjobb németnyelvű forrásban a miniszterelnököt, aki ezzel a politikáját illető európai bírálatokkal kapcsolatos kérdésre válaszolt.
Rendkívül érdekes volt a beszéd, amelyet Orbán a napokban az erdélyi Tusnádfürdőn mondott, ahol a jobboldali konzervatív romániai magyarok minden évben nyári egyetemet rendeznek. A beszédet a következő mondattal lehetne összefoglalni: Magyarországtól tanulni annyit tesz, mint megtanulni győzni. A Nyugat, mint már elhangzott, tönkrement, „a világ, amelynek értékkeretei között éltük az életünket, elveszíti a jelentőségét”.
Saját megoldások
Az adósságok olyan nyomasztóak, hogy jön az összeomlás, ezért Magyarországnak minél gyorsabban el kell távolodnia ettől a süllyedő hajótól, ami azonban nem jelent veszteséget, hiszen megvannak a saját megoldások, lásd a médiatörvényt. Lefogadja, hogy az angolok a News of the World botránya után olyan médiatörvényt fogalmaznak meg, „amely egyenesen félelmeteses hasonlítani fog a mienkre” – mondta.
A magyar nemzetnek – amelyet a beszédben 49 alkalommal idézett fel – csak jó, ha Magyarországnak el kell lépnie Európától, végtére is az ország az elmúlt száz évet „természetellenes állapotban töltötte”. A „természetellenes” történések között egy sorba állította a megalázó trianoni békeszerződést, a második világháborút, a szocialista diktatúrát és az 1990 utáni gazdasági hanyatlást, ahogy szívesen hasonlítja össze a brüsszeli követelményeket is a szovjet elnyomással.
Neki és kormányának köszönhetően Magyarország új úton jár, Közép-Európa új hatalmi központtá fog erősödni, és Magyarország folytatni fogja forradalmát.
Hogy az hová vezet? Olyan pontosan ezt senki nem tudja. Amikor azonban néhány hete látogatást tett Budapesten Ven Csia-pao kínai miniszterelnök, Orbán elismeréssel szólt a kínai kommunisták „fantasztikusan sikeres politikájáról”, és azzal dicsekedett, hogy országa nyújtja a befektetőknek „Európa legstabilabb politikai rendszerét”.
***
Berliner Zeitung: Leszámolás magyar módra
A magyar parlament nyári szünetet tart, de a jobboldali konzervatív Fidesz-kormány ezekben a hetekben sem téveszti szem elől stratégiai célját, írja keddi cikkében Frank Herold a Berliner Zeitungban. Politikai ellenfeleit nem csak a választásokon akarja megverni, hanem teljesen végezni akar velük. Szijjártó Péter – funkciójának leírására nem elegendő az, hogy „kormányszóvivő” – ezért tegnap bejelentette a következő csapást. Mindjárt három volt kormányfőt akarnak bíróság elé állítani és büntetőjogilag felelősségre vonni, mert növelték az államadósságot.
A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottságot vetett be, hogy megvizsgálja a magyar államadósság 2002–2010 közötti megemelkedésének okait. A bizottság, amelynek tevékenységét az ellenzék bojkottálta, arra az eredményre jutott, hogy a szocialisták „politikai bűnt követtek” el Magyarország ellen, mert kormányzási idejük alatt az államadósság a GDP 53 százalékáról 82 százalékára emelkedett.
Most azt vizsgálják, hogy a jelenlegi büntetőjoggal tudnak-e vádat emelni Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon ellen. Amennyiben ez nem lenne lehetséges, akkor a parlament majd módosítja a megfelelő törvényeket – jelentette be Szijjártó. A tavasszal elfogadott alkotmány miatt úgyis újakra van szükség. Kétharmados többségével a Fidesz gyakorlatilag mindenre képes. Már a vitatott médiatörvénynél is megmutatkozott, hogy az Orbán-kormány nem riad vissza jogszabályok visszamenőleges alkalmazásától sem.
Orbán már a választási harc során bejelentette, hogy pártja meg fogja büntetni azokat, akik felelősek Magyarország válságáért. A fennálló jogrenden kívül Budai Gyula személyében különmegbízottat nevezett ki a kormány a korrupció és a hivatali hatalommal való visszaélés felderítésére. Neki azonban eddig csak kisebb halakat sikerült kifogni: volt minisztériumi tisztségviselőket, állami vállalatok volt menedzsereit, polgármestereket és helyi pártnagyságokat.
Aztán májusban úgy tűnt, találtak egy ügyet, hogy kézre kerítsék Orbán ősellenségét, Gyurcsányt is. Gyanús telekügyletekről volt szó egy természetvédelmi területen, ahol gigászi kaszinót akartak építeni. A különmegbízott levelekre támaszkodott, amelyeknek azt kellett volna bizonyítani, hogy a volt miniszterelnök erős befolyást gyakorolt a földhivatali engedélyezési eljárásra. Gyurcsány olyan biztos volt a dolgában, hogy maga kérte képviselői mentességének felfüggesztését, és a maga részéről beperelte a különmegbízottat rágalmazás miatt.
A kormány újabb vádjainak legfontosabb közvetett bizonyítéka nyilvánvalóan Gyurcsány 2006-os híres „hazugságbeszéde”. A miniszterelnök akkor pártja funkcionáriusai előtt kertelés nélkül beismerte, hogy a szocialisták hazudtak a választóknak az államháztartást illetően, s hogy ezen kívül állami eszközökből választási ajándékokat finanszíroztak, hogy hatalmon maradhassanak.
A szocialisták aligha tagadhatják a magyar gazdaság rossz állapotáért való felelősségüket. Tegnap azonban közölték: most nagyon alaposan megvizsgálják majd, milyen mértékben emelkedett az államadósság Orbán első miniszterelnöksége idején, 1998–2002 között. Nem kizárt, hogy a Fidesz-támadás ezzel el is intéződik.
***
Ez utóbbi két írás az MTI keddi „összevont” beszámolójában is szerepel, így:*
A liberális Süddeutsche Zeitung az Éljen Kína! Felejtsétek el Európát! című írásában Alex Rühle az alcímben azt hangoztatta, hogy Orbán Viktor autoriter állammá alakítja át országot. Az EU pedig szemléli a dolgokat – fogalmazott a szerző. A cikkíró szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem csinál titkot abból, hogy eltökélt „az egész ország átalakítására”. Az újság beszámolt a „lélegzetelállító tempóban” hozott kormányzati intézkedésekről, megfogalmazása szerint a parlament futószalagon hagyja jóvá a törvényeket. Beszámolt a közmédiában eddig végrehajtott és őszre bejelentett elbocsátásokról, hangoztatva, hogy „a még létező kevés független médiumot szabályszerűen megfojtják”. A cikkíró kitért arra is, hogy – mint írta – egy parlamenti különbizottság éppen most állította a váltókat ahhoz, hogy a korábbi szocialista kormányokat az államadósság miatt „politikai bűncselekmény” vádjával bíróság elé állítsák.
Ez utóbbival foglalkozott Elszámolás magyar módra című elemzésében a baloldali Berliner Zeitung is. A cikk bevezetőjében Frank Herold azt hangoztatta: a magyar parlament ugyan szabadságon van, a Fidesz azonban ezekben a hetekben sem veszíti szem elől stratégiai célját. A politikai ellenfelet nem csak választásokon akarja megverni, de „teljesen el akarja intézni”. Az újság ennek kapcsán utalt arra, hogy a korábbi szocialista kormányfőket bíróság elé kívánják állítani és büntetőjogilag akarják felelősségre vonni az államadósság növekedéséért.
________________
* Lásd ehhez ismét Bolgár György interjúját az MTI vezérigazgatójával a külföldi lapszemlék megkurtításáról
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
