Képünk a világban: kirakatperek, református tiltakozás, amerikai magyarázkodás


Die Welt: „A végén a kirakatperek állnak”

Thomas Roser írása a német konzervatív napilap csütörtöki számában jelent meg.

Bárándy György az ötvenes évek szocialista Magyarországán két évig ült börtönben. Három éven át mázsás krumpliszsákokat cipel a foglalkoztatási tilalom miatt a piacokon, hogy biztosítsa maga és családja megélhetését. A rezsim egykori bírálója ma magas kora ellenére – 90 évesen is – az ország egyik legjobb nevű jogásza. Ám Orbán Viktor nemzeti populista kormányfő legújabb tervei a konzervatív egykori másként gondolkodót a rég legyőzött totalitarizmusra emlékeztetik.

A politikai perek ösvényén arra az utcára jut az ember, amelynek „a végén a kirakatperek állnak” óvott Bárándy nemrég az ATV televízió műsorában. Az elv, hogy előbb kiválasztják azokat, akiket meg kell büntetni, és aztán megpróbálják ehhez megteremteni a jogi alapot, ellentmond a jogállamiságnak – és „mélyen idegen a civilizált gondolkodástól” – mondta.


Orbán lehetőleg börtönbe akarja csukni az elődeit

Arról van szó, hogy Orbán bejelentette az elődeivel való leszámolást, amely az idős jogásznál megkongatta a vészharangokat. Magyarország agilis kormányfője már jó egy éve ül a hatalomban, és nem vesztegette az idejét ígért „forradalma” megvalósításában.

A romló közvéleménykutatási adatok ellenére a kormányfő most hozzálát a szocialista vetélytársaival való átfogó leszámoláshoz: szükség esetén új, visszamenőleges hatályú törvényekkel akarja bíróság elé állítani és lehetőleg börtönbe juttatni három volt elődjét.

Magyarország magas államadóssága „politikai bűntett”, amelyet a 2002–2010 között kormányzó szocialisták és liberálisok követtek el – mondta Szijjártó Péter, Orbán szóvivője. Most a parlament alkotmányjogi bizottságának kell megvizsgálnia, hogy ezért felelősségre lehet-e vonni az érintetteket, s ha igen, hogyan. Amennyiben ez nem lenne lehetséges, a Fidesz „megteszi a szükséges lépéseket”.


Egyből három volt kormányfő ellen emelhetnek vádat

A szociálliberális kormányzás alatt Magyarország államadóssága 2002–2010 között, nyolc év alatt 53-ról 80 százalékra emelkedett. A Fidesz szükség esetén új törvényekkel akar nekimenni az ellenzékbe száműzött ellenfeleknek. Amennyiben az új adósságok csinálása a Fidesznek köszönhetően valóban visszamenőleg bűncselekménnyé válik, egyből három volt kormányfő találhatja magát, pénzügyminisztereikkel együtt, a vádlottak padján: Medgyessy Péter (2002–2004), Gyurcsány Ferenc (2004–2009) szocialista és Bajnai Gordon (2009–2010) párton kívüli.

Pártjának, a Fidesznek kétharmados parlamenti többsége Orbán számára már sok elképzelhetetlen dolgot lehetővé tett. A hatalomtudatos, nagyhangú hazafi kemény kézzel kantárra fogta a médiát, a lehetséges ellenfelektől megtisztogatta az államapparátust, megfosztotta hatalmától az alkotmánybíróságot, átkorbácsolt a parlamenten egy új alkotmányt, és saját embereit ültette az állam minden kulcspozíciójába.


Orbán totális hatalomátvétele már aligha tartóztatható fel

A jogászok ugyan kételyeket hangoztatnak a visszamenőleges hatályú törvény jogállami voltát illetően. Kérdés azonban, hogy fel lehet-e még tartóztatni Orbánt a totális hatalomátvételre irányuló igyekezetében.

A magyar alkotmánybíróság beavatkozási lehetőségeit Orbán már érezhetően korlátozta. Azzal, hogy az alkotmánybírák számát kilencről tizenötre növelte és csökkentette a nyugdíjkorhatárt, a Fidesz vonalához hű csatlósok kinevezésével tetszése szerint határozhatja meg Magyarország legmagasabb bíróságának összetételét.

Az alkotmánybírósághoz való fordulás lehetőségét a Fidesz a január 1-jétől érvényes új alkotmánnyal érezhetően korlátozta. Az eddigi négy ombudsmant egy átszervezéssel a kormány kantárára fogta.


A brüsszeli intervenció nem valószínű

Tény, hogy a nemzetközi porondon már hallhatók az uniós szankciókat követelő első hangok. De ennek bekövetkezte nemcsak azért valószínűtlen, mert Orbánnak erős támaszt nyújtanak a konzervatív Európai Néppártban tömörült testvérpártok, és mert tény, hogy Európában nő a populista üdvözítők száma a kormánytisztségekben.

Az uniós kiközösítés ellen szólnak a Jörg Haider, azóta elhunyt osztrák populista kormányba való bekerülése miatt lezajlott uniós szankció-premierrel szerzett, cseppet sem bátorító tapasztalatok, valamint az EU Silvio Berlusconi olasz kormányfővel szembeni kritikátlan magatartása éppúgy, mint a jelentős formai akadályok: egy uniós tagállam szavazati jogát csakis a tagállamok négyötöde és az Európai Parlament támogatása esetén lehet ideiglenesen megvonni az európai alapértékek súlyos megsértése miatt.


Az amerikai kormány kritizál: a hatalmi ágak megosztásának elsöprése

Így aztán hiába vár bárki Brüsszelből érkező felhívásokra. Bátrabbnak mutatkozik viszont az amerikai kormány: „Nem megengedhető, hogy (Magyarországon) a rendszer az egyik vagy a másik pártot favorizálja” – írta a budapesti amerikai nagykövet asszony, Eleni Tsakopoulos Kounalakis egy vendégkommentárban a Magyar Nemzet című, kormányhoz hű lapban. A kétharmados parlamenti többség, amellyel a magyar jobboldali nemzeti Fidesz rendelkezik, oda vezethet, hogy „elsöprik a hatalmi ágak megosztását”.

***

Kathweb: Szlovák reformátusok tiltakoznak a Magyarországgal való összevonás ellen

Az osztrák katolikus hírszolgálat beszámolója

A szlovákiai református egyház szlovák nemzetiségű tagjai tiltakoznak egyházuk vezetésének azon döntése ellen, hogy a szlovák és a magyar református egyházat összevonják. Egy kereken 300 hívő által aláírt nyílt levélben követelik a zsinat összehívását. A Komáromban székelő egyházvezetés azonban elzárkózik a párbeszédtől.

A szlovákiai református egyház 110 ezer tagja közül a szlovák kulturális minisztérium adatai szerint 80 ezer vallja magát magyar, és 30 ezer szlovák nemzetiségűnek. Június végén az egyházvezetés úgy döntött, eleget tesz egy határozatnak, amelyet a magyar református egyház generális konventjén, a romániai Temesváron két éve hoztak a Kárpát-medencében – az egykori Magyar Királyság területén – lévő református egyházak egyesüléséről.

Marian Hamari, a szlovákiai, szlovák nemzetiségű református hívők szóvivője számára ez a velük nem egyeztetett lépés „elsősorban keresztény szempontból elfogadhatatlan”, mert a magyar református egyház „a nemzeti elv szerint minden magyar egyházaként határozza meg magát, Szlovákiában viszont szlovák nemzetiségű hívők is élnek”. Igor Kiss evangélikus teológus a magyar református egyház kibővítésében az egyházzal való visszaélést lát a magyarosítás érdekében, akárcsak a 19. században, és a szlovák nemzetiségű hívőknek nyíltan egy „szlovák kálvinista egyház megalakítását” javasolja.

Mivel a papságot és az egyházi központokat Szlovákiában változatlanul az állam fizeti, évi kétmillió euró összegű állami pénzről is szó van. A szlovák kulturális minisztérium az Egyesült Államokban rendelt meg egy vallástudományi szakértői állásfoglalást, amely Natalia Cehlarikova államtitkár szerint „az egyházak összevonását az etnikai vagy a nemzeti elv szerint a mai Európában és világviszonylatban példátlan lépésnek” minősíti.

Az államtitkár szerint a jogi elemezés fogja kimutatni, „hogy mindez olyan alapvető változásokhoz vezetett-e az egyház státusában, amelyek a bejegyzés, és ezzel automatikusan az állami dotáció megszűnését vonják maguk után”.

***

Gál András Levente államtitkár júliusi amerikai tárgyalásáról

The SEAS* Monitor, 2011. júliusi hírlevél (részlet)

„2011. július 20.

Stacy Bernard Davis július 20-án találkozott Gál András Leventével, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával és munkatársaival, valamint az amerikai magyar nagykövettel.

Dr. Gál fel kívánta venni a kapcsolatot hivatalunkkal, hogy zsidó kérdésekben követlen kommunikáció alakuljon ki. Gál megerősítette, hogy a magyar kormány figyelemmel kíséri az intolerancia és a gyűlölet jelenségeit a magyar társadalomban, és fellép ellenük, de nagyra becsülne minden vonatkozó tanácsot. Davis részletezte hivatalunk erőfeszítéseit, és javasolta, hogy a magyar kormány is lépjen partneri kapcsolatra a civiltársadalom szervezeteivel, ahogyan mi tettük.

Megkérdeztük Gált azokról a megjegyzésekről, amelyeket néhány hónapja tett a magyar Holokauszt Emlékmúzeumban. Akkoriban kijelentette, hogy az Emlékmúzeumban egy kép félrevezető módon köti össze a magyar holokausztot azzal, hogy Magyarország a náci rezsim idején visszaszerzett korábban elvesztett területeket. Gál hangsúlyozta, hogy azért bírálta ezt a képet, mert összefüggésbe hozta a két különálló eseményt. Sok magyar tartja úgy, hogy a trianoni békeszerződés (1920, amely jelentős mértékben csökkentette Magyarország területét), igazságtalan volt, és ezért támogatja e területek visszaszerzését. Hangsúlyozta azonban, hogy minden magyar elfogadhatatlannak és tragikusnak tekinti a holokausztot.”

___________________

* A SEAS-ről

Az antiszemitizmus megfigyelésével és az ellene folytatott harccal foglalkozó különmegbízott hivatala (SEAS) az antiszemitizmussal kapcsolatos amerikai politikát képviseli az Egyesült Államokban és külföldön, és az antiszemitizmus elleni harcot szolgáló politikai megközelítéseket és projekteket dolgoz ki.

A hivatal megalakítását az antiszemitizmus globális figyelemmel kíséréséről szóló, 2004-ben hozott döntés írta elő. A SEAS az amerikai külügyminisztérium Demokrácia, Emberi jogok és Munka irodájának (DRL) a része (ahol Thomas Melia helyettes államtitkár). A DRL állítja össze a külügyminisztérium emberi jogi és vallásszabadságról szóló éves jelentéseit, és ehhez a SEAS adja az antiszemitizmusról szóló elemzéseket.

A hivatal honlapja szerint a DRL, a SEAS, valamint a SEAS vezetője, Hannah Rosenthal különleges megbízott szívesen fogad információkat antiszemita incidensekről, legyen szó fizikai vagy vagyon elleni támadásról, kormányok politikájáról, beleértve a kérdéskörrel összefüggő igazságszolgáltatási döntéseket, oktatási programokat, továbbá sajtójelentéseket.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!