rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban: Magyarország a sztálini időkre emlékeztető perek előtt?


Financial Times Deutschland: A magyar kormányfő bosszúja

Orbán Viktor bíróság elé akarja vonszolni elődeit a megemelkedett államadósság miatt. Szükség esetén meg akarja változtatni a törvényeket, hogy visszamenőleg büntethessen, írja  beszámolójában Nils Kreimeier.

Az európai konzervatívok körében Orbán Viktor megbecsült ember. Hans-Gert Pöttering (CDU), egykor az Európai Parlament elnöke, nemrég Hannoverben „Kedves Viktorként” üdvözölte a magyar kormányfőt, akit, mint mondta, „meggyőződéses európaiként ismert meg”. Angela Merkel kancellár (CDU) május elején Berlinben barátságos fogadtatásban részesítette Orbánt, s ennek nyomán a magyar „egybehangzó politikai nézetekről” beszélt.

Hazájában azonban a kormányfő és nemzeti konzervatív pártja, a Fidesz olyan politikát követ, amelyben úgyszólván önkényesen értelmezik Európa értékeit. Így most a parlament egyik különbizottsága azt vizsgálja, hogy az előző szocialista kormányok miniszterelnökei bíróság elé rángathatók-e a 2002–2010 között megemelkedett államadósság miatt. Ha ezt nem teszik lehetővé az érvényben lévő jogszabályok, megteszik „a szükséges lépéseket” – mondta egy kormányszóvivő. Ezzel arra a lehetőségre utalt, hogy a kormányfőket a jövőben visszamenőleges hatályú törvényekkel büntetik meg.

Egy ilyen eljárás ellentmondana minden Európában elfogadott jogállami elvnek. Tény azonban, hogy Magyarország kormánya az utóbbi időben gyakran bizonyította, hogy nem csak politikai műdörgést kelt. Kormánypártja kétharmados többségével Orbán az év elején médiatörvényt hozott, amely lehetővé teszi, hogy makrancos sajtóorgánumokat „nem kiegyensúlyozott” tájékoztatás miatt megbüntessenek. A kormány átkorbácsolt a parlamenten egy Európa szerte vitatott új alkotmányt. Egyeztetés nélkül – mondja a többi párt. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter szerint azonban „mindent megtettek az ellenzék bevonására”.

Orbán hadjárata az elődei elleni kampánnyal új csúcsot ért el. Alighanem elsősorban Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök válik célponttá. Őt különösen támadhatónak tekintik: Gyurcsány legyőzte Orbánt a 2006-os parlamenti választásokon, majd beismerte, hogy hazudott a lakosságnak az állami pénzügyekről.

Az ellenzék köreiben most arról spekulálnak, hogy nem árthat-e Orbán saját magának a visszamenőleges hatályú törvényekkel  – végtére is az ő 1998–2002 közötti hivatali ideje alatt is nőtt az államadósság.

***

Nürnberger Nachrichten: Magyarország a sztálini időkre emlékeztető perek előtt?

A jobboldali nemzeti párt volt kormányfőket akar bíróság elé állítani, írja az észak-bajorországi, 270 ezres példányszámú napilap.

Magyarország jobboldali nemzeti kormánya hatalmi pozíciója erősítésére akarja kihasználni kétharmados többségét. Közben korábbi kormányokkal is le akar számolni – a sztálinista időkbe, és az akkori hírhedt kirakatperekbe való visszaesés fenyeget.

Milyen útra vezeti Orbán Viktor Magyarországot? Az EU tartózkodik a bírálattól

Magyarország baloldali ellenzéke már tavaly év végén óvott a politikai „kirakatperek” veszélyétől. Ez akkor történt, amikor a kormányhoz közelálló Polt Pétert választották meg legfőbb ügyésznek. A jelzés komolyan tűnt, de akkoriban a pártpolitikai retorika mellékízét viselte magán. Most, hogy Magyarország jobboldali nemzeti kormánya közzétette szándékát, hogy három korábbi szocialista kormányfőt az államadósság miatt börtönbe akar juttatni, szükség esetén új, visszamenőleges hatályú törvényekkel, a „kirakatper” fogalma egyre kevésbé tűnik helytelennek.

Ez a fogalom a sztálini idők látszatpereit fedi, amikor az ítéleteket jó előre politikailag határozták meg.

Magyarországon senkit nem lehet új törvények alapján, visszamenőleg megbüntetni, ezt világosan megfogalmazza a 2012. január 1-jén hatályba lépő új magyar alkotmány 28. cikkelyének 4. paragrafusa is. Vajon Orbán pártja, a Fidesz, amelyben sok a minden hájjal megkent jogász, aláássa-e ezt az elemi jogállami alapelvet? Az alkotmánybíróság megakadályozhatná az összeférhetetlen törvények hatályba lépését, de a testület jogköreit megnyirbálták. Már nem ítélkezhet az állami költségvetést érintő törvényekről. A költségvetés, az adósság, a pazarlás azonban éppen azok a témák, amelyeket a Fidesz most fel akar használni ahhoz, hogy jogilag eljárjon Medgyessy Péter (2002–2004), Gyurcsány Ferenc (2004–2009) és Bajnai Gordon (2009–2010) volt kormányfők ellen.

Az államadósság az elmúlt 8 évben 53-ról 82 százalékra emelkedett. És ez deklaráltan Orbán egyes számú közellensége. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a Fidesz esetleg megőrizheti legalább a jogállami látszatot. Szijjártó Péter, Orbán szóvivője eredetileg azt mondta, szükség esetén majd visszamenőleges hatályú törvényeket hoznak. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter most kijelentette, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv elegendő a volt kormányfők felelősségre vonásához. A közpénzekkel való visszaélés, a hamis adatok közlése nyilvános gazdasági statisztikákban olyan büntetőjogi tényállások, amelyeket Európában másutt is bíróságok elé visznek – mondta Navracsics. Az új alkotmány életbe lépésével a Fidesz teljesen átveszi az ellenőrzést az igazságszolgáltatás felett.

Sarkalatos törvények betonból

A legfőbb ügyészt, a legfőbb bírót és az alkotmánybírákat kétharmados többséggel választják meg – amellyel a Fidesz rendelkezik –, mégpedig nagyon hosszú mandátumokra: a legfőbb ügyész és a legfőbb bíró megbízása kilenc, az alkotmánybíróság elnökéé egyenesen 12 évre szól. A Fidesz már ellenőrzése alatt tartja az egész államigazgatást. Az új médiatörvény megteremti az állami cenzúra lehetőségét, mert a nemzeti médiahatóság önkényesen büntethet magánsajtóorgánumokat is szerkesztőségi tartalmak miatt, és ezzel akár csődbe is kergetheti őket. Az NMHH még nem ütött oda látványosan, de sok újságíró fél, és máris öncenzúrát gyakorol. Idén ősszel a Fidesz számos, úgynevezett sarkalatos törvényt szándékozik hozni, amelyek még erősebben bebetonozhatják a kormány hatalmát. A sarkalatos törvényeket kizárólag kétharmados többséggel lehet később újra módosítani, vagyis ezek örök időkre teremtődnek, mert a jövendő kormányok aligha tudnak majd ilyen többséget létrehozni.

Brüsszelből alig érkeznek figyelmeztetések

Napirenden szerepel egy új választási törvény, amelyet a Fidesz alighanem saját előnyére alakít majd ki. A viták mai állása szerint egy új munkaügyi törvény jelentősen megnyirbálja majd a szakszervezetek jogait. Egyebek között korlátozni szándékoznak a felmondástól való védelmet.

Orbán a Fidesszel azon van, hogy az EU-tagállam Magyarországon lebontsa a demokráciát és a jogállamot, de ez idáig éppen Brüsszelből alig váltott ki reakciót. Az EU Bizottsága mindössze a médiatörvény marginális vonatkozásait bírálta, amelyeket Budapest szófogadóan meg is változtatott. Világosan csak Washington beszélt: Hillary Clinton egy júniusi látogatás alkalmával intette Orbánt, hogy őrizze meg a hatalmi ágak megosztását.

***

Roadrunners Welt: Magyarország – Orbán visszamenőleges hatályú törvényeket akar hozni, hogy politikai ellenfeleit börtönbe zárja

És egy blogbejegyzés, mutatóba, annak bizonyságául, hogy az Orbán-kormány tervét már nemcsak a német sajtó tekintélyes lapjai tárgyalják, hanem a blogszférában is írnak róla (a blog neve: a gyalogkakukk világa).

Orbán Viktor és Fidesz-mozgalma daganat a felvilágosult és demokratikus Európa szívén. Ez legkésőbb a meglehetősen totalitárius új alkotmány elfogadása és a média gleichschaltolása óta világos.

Most a mini-diktátor új eszközt gondolt ki a politikai ellenfél gyengítésére. Az európai adósságválság menetében Orbán felelősségre akarja vonni elődeit, mert őket tekinti felelősnek a magas államadósságért. Ez alighanem a szocialista Medgyessy Pétert (2002–2004) és Gyurcsány Ferencet (2004–2009), valamint a párton kívüli Bajnai Gordont (2009–2010) érinti. Amennyiben a meglévő jogszabályok alapján nem ítélhetők el, a Fidesz máris jelezte, hogy meghozza a megfelelő törvényeket, amelyek visszamenőleg lehetővé teszik a bírósági eljárást.

Ez annyit jelentene, hogy a volt kormányfőket olyasmiért vonják felelősségre, ami a „tett” idején nem volt büntethető. Az ilyen eljárásnak semmi köze a jogállamisághoz. Olyan eszközről van szó, amelyet fasiszta diktatúrákban alkalmaznak. Ez sajnos muszáj ilyen világosan kimondani. Magyarország Orbán alatt veszélyes úton jár. Érdeklődéssel várhatjuk, mit hoznak a következő választások. Jelenleg ugyanis a Fidesz népszerűségi mutatói érezhetően esnek.

De az sem lepne meg, ha nem is lennének többet választások. Miközben az Európai Unió hallgat, Amerikából már bírálják Magyarországot: „Nem megengedhető, hogy a rendszer az egyik vagy a másik pártot favorizálja” – írta Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet asszony egy vendégkommentárban az egyik magyar lapban.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!