rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. április 28.

Forinyák Éva, Németországban élő magyar újságíró, jelenleg állami alkalmazott


Bolgár György:
- Azért keresem, mert az elmúlt napokban feltűnést keltett Orbán Viktornak egy nemzetközi sajtóértekezleten elejtett – de talán kevésbé elejtett, mint inkább szándékosan hangsúlyozott – mondata. Ez arról szólt, hogy olyan adóváltoztatásokat szeretne, melyek következtében az adóbevallás annyira kicsi és egyszerű lesz, hogy például egy söralátétre fel lehet írni. Azután amikor elkezdtem kutatni ennek a hasonlatnak az eredetét, rá kellett jönnöm, hogy ez is Németországból származik, mint annyi minden. Néhány évvel ezelőtt egy ismert kereszténydemokrata politikus jött elő, szóról szóra ezzel. Mire emlékszik, pontosan hogy hangzott ez, mi volt a német verzió?

- Ez 2003-ban volt, és egy Friedrich Merz nevű kereszténydemokrata politikus találta ki. Az volt a javaslata, hogy annyira le kellene egyszerűsíteni a német adóbevallási módot, hogy az valóban ráférjen egy söralátétre. Az ő ötlete tulajdonképpen már továbbfejlesztése volt egy ’96-os ötletnek, amit az itteni liberáldemokrata párt, az SZDP terjesztett elő. Ők is mindenáron le akarták egyszerűsíteni az adóbevallást. 2003-ban Merz úgy gondolta, hogy egy háromlépcsős adórendszert kéne bevezetni, ami egészen egyszerű volna, és ha nem is férne rá egy söralátétre, mindenesetre sokkal egyszerűbb lenne a kitöltése, mint most.

- De tudjuk, hogy Németországban nagyobbak a söröskorsók is, úgyhogy lehet, hogy ez a német söralátét sem olyan, mint a magyar, nem?

- Én magam is köteles vagyok minden évben kitölteni egy adóbevallást, és nagyon sok időt töltök vele, jelentős erőfeszítésembe kerül kitölteni. Minden évben változnak a rubrikák és a megfogalmazások, ezáltal teljesen mást kell beírni. Úgyhogy valóban embert próbáló feladat egy ilyen bevallást elkészíteni.

- Komolyan mondja? Mert a németeket a precizitásukról, a korrektségükről ismerik.

- Pontosan erről van szó, hogy annyira precízen próbálják kideríteni, kinek mennyi adót kell fizetnie, hogy ettől a dolog rendkívül körülményes lesz. Rendkívül sok kérdésre kell válaszolni, sok mindennek kell utánanézni. Az embernek éppen nincs a keze ügyében az az irat, amire szükség volna. Tehát ez egy bonyolult ügy. Az emberek többsége egyébként adótanácsadónak adja a bevallás elkészítését, aminek az a hátránya, hogy azt a pénzt, amit esetleg visszakapna az államtól, rögtön ki kell fizetni honorárium formájában az adótanácsadónak.

- Legalább ők is megélnek valamiből, nem? De mégis hány söralátétnyi lehet például az az adóbevallás, amit Önnek kell készítenie?

- Nagyon sok, annak ellenére, hogy azáltal, hogy én alkalmazott vagyok egy állami cégnél, végül is nagyon egyszerű a dolgom, mert nincsenek szabadfoglalkozású vagy plusz jövedelmeim. Gyakorlatilag én vagyok az, aki az alap adóbevallást tölti ki. Ennek először van egy négyoldalas alapnyomtatványa, és ezenkívül ki kell töltenem mindenfajta mellékleteket, például a gyerekkel kapcsolatos mellékletet, majd pluszban minden alkalmazottnak a bérével kapcsolatban is ki kell tölteni egy bevallást, mert ezek a kérdések nem szerepelnek a négyoldalas alapnyomtatványon. Tehát az alapnyomtatvány mellé még mellékelnem kell egy csomó, egy-két oldalas nyomtatványt. Ezenkívül mellékelnem kell az összes számlát, illetve kiadást, amit feltüntetek az adóbevallásomban. Vagyis gyakorlatilag mindent.

- Állami alkalmazottként még a személyi jövedelemadó bevallásánál is fel kell tüntetnie, mellékelnie kell a számláit?

- Abban az esetben, ha valamilyen kiadást le akarok vonni.

- Tehát ha valamit el akar számolni.

- Pontosan. Ez azt jelenti, hogy azt kivéve, amikor a közértben zsemlét veszek, gyakorlatilag minden számlát elteszek, előveszem év végén az adóbevallás elkészítése előtt, és szépen szortírozgatom.

- Egy átlag német hány számlát őrizhet egy éven keresztül?

- Nekem erre van egy nagyon nagy fiókom, oda rakosgatom ezeket, és már év közben szortírozgatok. Aszerint, hogy ez az a számla, amit el tudok majd számolni, ez az, amit nem tudok elszámolni. Gyakorlatilag ez egy folyamatos, éves munka, aminek a gyümölcse a végén nagyon sovány, de én úgy vagyok vele, hogy aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Úgyhogy én mindig összegyűjtöm az összes számlát.

- Valószínűleg a németek is így vannak vele.

- Igen, ez így van.

- És nyilván ez a fajta kényszer és kötelezettség arra is ösztönzi őket, hogy a kisebb-nagyobb dolgokról mindenki számlát kérjen illetve számlát adjon.

- Ez így van. Tulajdonképpen kérés nélkül kapja az ember a számlát mindenhol. De ha esetleg elfelejti az üzletben az eladó, akkor azonnal kérni kell, és rögtön, szó nélkül adnak. Még azt szerettem volna hozzátenni ehhez a söralátét méretű adóbevallás-tervhez, hogy itt Németországban többször megpróbálta keresztülvinni ezt az adóegyszerűsítést az éppen kormányon lévő politikai erő. De valamilyen módon az ellenzék mindig megakadályozta, ilyen-olyan indokokkal. Legutóbb néhány évvel ezelőtt azzal akadályozta meg az ellenzék, hogy felmutattak egy olyan tanulmányt, amely szerint egy ilyen leegyszerűsítés az állam kárára lenne, mert évente körülbelül huszonöt milliárd euró kiesést jelentene.

- Az még Németországban is sok.

- Nagyon sok. Úgyhogy ez egy olyan nyomós érv volt, amit nem lehetett figyelmen kívül hagyni, és így néhány évvel ezelőtt is meghiúsult az egyszerűsítés. Azt hiszem, ez 2005-ben volt. Magyarországon ez érdekes helyzet, hogy abszolút többsége lesz a kormánynak, tehát elvileg nincs, aki megakadályozza.

- Akármilyen tanulmányt fog bemutatni. A kereszténydemokrata politikus – miután kiderült, hogy nem jár sikerrel ezzel az egyébként legendássá vált söralátétes ötletével –, búcsút is mondott a politikának, ha jól tudom.

- Igen, de én úgy emlékszem, hogy ennek más okai is voltak.

- Bizonyára. Nyilván egy politikus lelki életébe és ambícióiba az ember, pláne Magyarországról, nem lát bele, de a lényeg az, hogy ha söralátétre írnák most az adóbevallást, akkor ő is valahol ott virítana a CDU vezető politikusai között.

- Igen. Egyébként nagyon érdekes véletlen, hogy épp ma beszélgetünk, mert most olvastam az újságban, hogy ez a politikus megjelentetett egy könyvet, amelyet közösen írt egy másik ex-politikussal. Ebben különféle reformokat javasolnak. Hogy pontosan milyeneket, azt nem tudom, mert még nem láttam a könyvet. De el tudom képzelni, hogy a könyvben ismét felveti ezt az adóegyszerűsítési javaslatot.

- Akkor már csak egy dolgot kérdezek Öntől. Azonkívül, hogy bonyolult az adóbevallás kitöltése Németországban is, mekkorák az adók? Tehát a személyi jövedelemadónak milyen kulcsai vannak? Mit tud erről, és mennyire berzenkednek esetleg a németek ezektől az adóktól?

- Na most megfogott, mert pontosan nem tudom magának megmondani, elnézést kérek ezért.

- Mert nem beszéltük meg előre.

- Meg kéne tudnom mondani. A lényeg az, hogy természetesen a nagyon gazdagok mindig sopánkodnak, hogy túlságosan magas az adójuk.

- Ha jól emlékszem, nekik negyven százalék fölött is megvan, ugye?

- Igen, negyven százalék fölött, negyven-negyvenöt százaléka a jövedelmüknek. De hogy az egyes adókulcsok és sávok pontosan milyenek, ezt kívülről nem tudom Önnek elmondani.

- Valószínűleg sok kulcs van, ahogyan ezt a homályos emlékeimből fel tudom idézni. Már csak ezért is viszonylag egyszerű lett volna ez a háromsávos rendszer, amit Merz javasolt, ugye?

- Igen. Tulajdonképpen a Merz-javaslatnak az volt a lényege, hogy szüntessék meg a legtöbb kivételt. Mert a kivételek rendkívül bonyolultak.

- A kedvezmények azok, amelyek bonyolulttá teszik a rendszert?

- Igen. Emlékszem egy idézetre, amit olvastam tőle: volt olyan év Németországban, amikor egy esztendőn belül több mint száz adómódosítást hajtottak végre, és panaszkodtak a vállalkozók, hogy teljes képtelenség átlátni ezen a dzsungelen.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái