Kalandor lépés volt a Mol-pakett megvásárlása



Ezt a címet adta a hvg.hu számára készített interjújának Zentai Péter. Tobias Schmidttel, a legnagyobb európai hitelminősítő, a Feri EuroRating Services vezetőjével beszélgetett. Az interjúban szó esik a hitelminősítők szerepléséről, Nyugat-Európa állapotáról és sok minden másról is. Az egykori szocialista országokról, köztük Magyarországról és a Mol-részvények megvásárlásáról azt mondja Tobias Schmidt:


„Önök viszonylagosan jobban teljesítenek az utóbbi időben, mint Nyugat-Európa. Olyan megszorító, takarékossági intézkedéseket hoztak – főként a Baltikumban –, amelyek révén ott már látható a fény az alagút végén. Magyarország kapcsán szintén javult a helyzetmegítélésünk, de helytelenítjük, hogy az IMF kínálta feltételekhez képest rosszabb kondíciók mellett vesznek fel szabad piaci pénzeket, miközben az IMF által – általunk –támogatott lépéseket amúgy is megteszi a kormányuk. Ez így nem világos, mint ahogy az sem, hogy a meglévő IMF-hitelekből miért kellett nemrégiben – amikor éppen az állami kiadások megnyirbálása a cél – egy nagy vállalati részvénycsomagot vásárolni. Az 500 milliárdos Mol-pakettről van szó. Ráadásul egy a levegőben lógó globális tőzsdei árfolyamzuhanás bekövetkezte előtt. Bármennyire jól vagy rosszul is csinálják dolgaikat a kelet-európaiak, Nyugat-Európa esetleges további zuhanása magával fogja rántani a keleti régiót is. Ez utóbbi nem tud ettől függetlenedni. Nyugat-Európa problémáit kell elsősorban kezelni tudni."

***

A Világgazdaság írása szerint: „Több mint 100 milliárdot bukik most az állam a Mol-vásárlással

A 22 400 forintos részvényenkénti vételár óta a Mol 26 százalékot esett a BÉT-en, így a vásárlás egyenlege a mai napig közel 130 milliárd forintos mínuszt mutat.

Az ok, a vg.hu szerint, nemcsak a nemzetközi hangulat, hogy ugyanis a világ tőzsdéin óriási veszteségek láthatóak napok óta, illetve hogy az olaj árfolyama is jelentős esést mutat, ami szintén nem tesz jót az olajtársaságnak. Hanem az is, hogy „több szereplő félt attól, hogy a magyar állam nyomást gyakorolhat, miután megvásárolták az orosz Szurguttól a 21,2 százalékos Mol-részt, illetve hogy a kormány szándéka nem világos: egyes kormányzati jelzések szerint eladhatnak a részvényekből, amennyiben a 2012-es költségvetési folyamatok szükségessé teszik, más jelzések szerint nem azért vették meg, hogy eladják."

***

Mint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) július 8-ai közleményéből tudjuk, „a magyar állam 2011. július 7-én kifizette a 21,2 százalékos Mol-részvénycsomag 1,88 milliárd eurós vételárát, ezzel megszerezte a pakett tulajdonjogát a Szurgutnyeftyegaz orosz olajipari vállalattól.

A közlemény szerint a lépés egyszerre gyarapítja a nemzeti vagyont, megold egy magyar-orosz kapcsolatokat terhelő helyzetet, és erősíti a Mol stratégiai vállalat jellegét.

A Mol-részvények darabjáért 22 400 forintot fizetett a magyar állam.

A vételárat a már korábban lehívott és el nem költött, szabadon felhasználható IMF-hitel fedezi, így a tulajdonszerzéssel járó kiadás az államadósságot nem növeli.”

A vg.hu idézett híre szerint kedd délelőtt a Mol-részvények árfolyama 16 500 forint volt a Budapesti Értéktőzsdén.

***

A portfolio.hu összeállítása szerint „Raffaella Tenconi, a Bank of America Merrill Lynch londoni közgazdásza az elemzőház hétfői jelentésében kommentálta a pénteken megjelent magyar államháztartási adatokat, nem éppen optimista hangvételben. Tenconi kiemeli, hogy az első hét hónapban felhalmozódott 1500 milliárd forint körüli hiány az eredeti hiánycél [687 milliárd forint – a szerk.] 217 százaléka. A Mol-részvénycsomag kiszűrésével a hiány teljesülése 'csak' 126 százalékon állt. A Merrill közgazdásza külön hangsúlyzta: júliusban 4,6 százalékkal növekedtek a kiadások (év/év alapon), ami a legnagyobb növekedési ütem idén."


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!