Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. április 29.

Bolgár György kérdései a 2010. április 29-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Népszava szerint Scmidt Pál lehet Sólyom László utódja a köztársasági elnöki székben. Szijjártó Péter viszont azt nyilatkozta, hogy ez a kérdés csak nyáron kerül elő. Annak ellenére hogy a napokban Pokorni Zoltán nem Sólyomban látta a jövő elnökét. De ki volna jó a Fidesznek?

Másik témánk, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt jövendő frakcióvezetője Harragh Péter szerint pártja fenntartja a korábbi nyugdíjjavaslatát, amelyet még 2001-ben az Orbán kormány meg is tárgyalt. A rendszer átalakításának lényege az úgynevezett egyéni számlás módszer bevezetése volna, vagyis a svéd modell. És erről néhány hónapja Varga Mihály a Fidesz alelnöke beszélt is egy interjúban azzal indokolva ennek a tervét hogy nem lehet évi több száz milliárd forintot betenni a nyugdíjkasszába. A Fidesz vezető később cáfolta hogy ilyen irányú elképzelései volnának.

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy minden ellenkező híresztelés és feltételezés ellenére tavaly is csökkent a bűncselekmények száma. És ezt nem is a rendőrség, hanem a Legfőbb Ügyészség közölte. Mégsincs romokban a közbiztonság?

Mit gondolnak továbbá arról, hogy elutasította az ügyészség a Vona Gábor elleni feljelentést. Amelyet az igazságügyi miniszter azért tett, mert a Jobbik elnöke kilátásba helyezte, hogy az új parlament alakuló ülésén a betiltott gárda mellényében jelenik meg. Az ügyészségi álláspont szerint bűncselekmény csak akkor történne, ha Vona magatartásával másokat általános elégedetlenségre bírna. Szabad a gárda? Vagy legalábbis szabad a mellény?

És végül mi a véleményük arról, hogy ugyanakkor a Jobbikkal együttműködő tettrekész rendőr szakszervezet vezetőjét Szima Juditot viszont bújtogatás miatt a bíróság lefokozta és pénzbüntetésre ítélte. A szakszervezet honlapján ugyanis olyan írások jelentek meg, amelyek alkalmasak engedetlenség szítására.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Szilvásy István, az Állami Egészségügyi Központ főigazgatója



Bolgár György:
- A mai Magyar Nemzetben első oldalas hír, ugyan kérdőjellel a végén, hogy Szilvásy távozik az ÁEK éléről. Azonban már Ön is kiadott egy közleményt, hogy nem tervezi lemondását. Már látszik, hogy Ön célpontban van. A legfontosabb állami egészségügyi intézmény élére pályázat útján nevezték ki. De nem biztos, hogy mindenki örül az Ön jelenlétének. A Magyar Nemzet azt állítja, hogy azért tervezné a távozását vagy a lemondását, mert óriási botrány robbant ki az ÁEK-ban. Mi ez az óriási botrány?

Szilvásy István: - Kezdjük azzal, hogy miért van kérdőjel az állítás után. Azért, mert az én szerződésem és kinevezésem 2012. június 30-áig szól. Az Állami Egészségügyi Központ valóban az egészségügyi reform zászlós hajója, és hatalmas intézmény. Négy olyan jelentős, patinás intézmény összevonásából alakult, mint a BM Központi Kórház, a Központi Honvéd Kórház, a MÁV Kórház és intézményei valamint az Országos Gyógyintézeti Központ.

- Néhány hete a gazdasági igazgatójuk nyilatkozott nekem, és elmondta, hogy sokkal több beteget látnak el, mint korábban a négy intézményben együttvéve.

- Ezzel kapcsolatban majd szeretnék egy-két dolgot helyretenni, mert lehet, hogy voltak félreértések. De folytatva az előbbi gondolatmenetet, az a probléma, hogy az egészségügyi reform gyakorlatilag intézményi reformmal indult, nem a finanszírozás átalakításával. Kijelölték a súlyponti kórházakat. valamint az összevonásra, profilváltásra ítélt kórházakat. Ezek állami vagy tárcákhoz tartozó kórházak voltak, amelyekről Molnár Lajos és Gyurcsány Ferenc is azt gondolta, hogy a hatékony államháztartás megteremtése érdekében célszerű összevonni őket. Mégpedig azért, mert a feladatrendszerük már egy kicsit kiürült, kevéssé voltak hatékonyak és nagyon sok problémával küzdöttek ezek az elődintézmények. Az összevonás a reform egyik nagyon jelentős döntése volt, és 2007. július 1-jén el is indult a munka az Állami Egészségügyi Központban. Az elején természetesen voltak kisebb feszültségek.

- Például a vizitdíj-automata miatt, igen.

- De ezeket rendeztük. Az volt az én stratégiám, hogy az Állami Egészségügyi Központ felépülése, tevékenységének indulása és a működés első tapasztalatai lehetőleg ne derüljenek ki. Azok a pozitívumok amiket, ha emlékszünk, tavaly Felipe Massa ellátásánál mindenki láthatott. Akkor már muszáj volt az ÁEK-nak a színre lépnie, és azt hiszem maximálisan pozitív volt a megítélése.

- Tehát az Ön politikája vezetőként szándékosan az volt, hogy ne igyekezzen a médiában megmutatni, milyen sikeresen működik az intézmény, mert kaptak elég kritikát.

- Igen, korábban. Mert akkoriban az egészségügyi reform és minden törekvése, minden tette gyakorlatilag hihetetlen kereszttűzbe került. Nem lett volna szabad feláldozni ennek a négy nagynevű intézményből sarjadt új intézménynek a munkáját. Gyakorlatilag ez az új intézmény megörökölte az elődintézmények teljes feladatrendszerét, és azóta is végrehajtja. Én nagyon sajnálom, hogy az Állami Egészségügyi Központ sikere nem erősíthette azt, hogy a reformot igenis folytatni kell és lehet valamilyen módon.

- De attól, hogy a reform elbukott, ez a része még sikeres.

- Ez egy nagyon sikeres integráció volt. Kezdjük a betegeknél, mert a szakmai cél volt a legfontosabb. Az elődintézmények kihasználtsága ötven-hatvan százalék körüli volt. Ennek az intézménynek már most hetvenöt százalékos. Egy speciális index, amely a teljesítmény színvonalára utal, az elődintézményeknél átlagosan 1,1 volt, ennek az intézménynek pedig jelenleg 1,35.

- És mi számít nagyon jónak?

- Nincs olyan, hogy nagyon jó. Minden attól függ, hogy milyen az intézmény feladatrendszere. Egy klinikai szint indexe, például a debreceni vagy a szegedi egyetemé körülbelül 1,6-1,7. Az Országos Gyógyintézeti Központé volt 1,62, de például a BM Kórházé 0,9, a Honvéd Kórházé pedig 0,89 volt.

- Mit tartalmaz ez az index? Mitől lesz például 1 vagy 1,6?

- Ez az index azt mutatja, hogy egy beteg ellátására mekkora összeg fordítódik abból a teljes összegből, amelyet elosztunk az új betegellátásból. Tehát egy enyhébb betegség, egy könnyebben megoldható probléma, egy olcsóbb beavatkozás kisebb súlyszámmal jár. Viszont egy nagyon súlyos szívműtét akár sokszorosát is jelentheti az átlagnak. Az átlag 146 ezer forint, ez egy súlyszám. Az Állami Egészségügyi Központ egy betegért 146 ezer szorozva 1,35-tel forintot kap. Míg mondjuk a volt BM Kórház 146 ezer szorozva 0,89-cel forint összeget kapott.

- Vagyis Önök bizonyítottan és ellenőrzötten magas színvonalú munkát végeznek, amiért magasabb színvonalú finanszírozást kapnak.

- Így van, csakhogy jelen van a klasszikus TVK-probléma. Az Állami Egészségügyi Központ az elődintézményektől megörökölt feladatrendszer és természetesen alacsonyabb betegszám mellé jóval alacsonyabb TVK-t kapott, mint amennyi matematikailag kiszámolva erre a kapacitásra elegendő lenne.

Ez a TVK, a teljesítmény-volumenkorlát. Vagyis korlátozzák, hogy mennyi munkát végezhetnek el.

- Így van. Az előző évben a ténylegesen elvégzett, tehát a betegre fordított ellátás mintegy 13 ezres súlyszámmal több volt, mint amit az OEP nekünk átadott. Ez éves szinten kétmilliárd forint. Tehát az ÁEK kétmilliárd forinttal többet teljesít szakmailag, mint amit egyébként finanszírozásban megkap. Az Állami Egészségügyi Központ 2007 júliusában állt össze, és már szeptembertől valamennyi vezetőtársammal elkötelezetten elindítottuk a minőségirányítási rendszer kiépítését. És egy éven belül sikerült is kiépíteni. Hét telephelyen, hihetetlen sok szakmában, hihetetlen sok érdek mentén sikerült kialakítani egy évben belül az ISO 1.0-s szabványt. Jelenleg a TQU-EFQM Európai Minőség Díj elérésére törekszünk.

- És hány ilyen kórház van Magyarországon?

- Én nagyon kevésről tudok. A szegedi egyetemnek nagyon jó a minőségirányítása, de megmondom őszintén, hogy nem tájékozódtam erről.

- Mindenesetre egy újonnan alakult kórháztól ez nagy teljesítmény.

- Úgy ítélték meg, hogy ez Kelet-Európában páratlan eredmény.

- Térjünk vissza arra, amit említett, hogy néhány hete a gazdasági igazgatóval készült interjúban bizonyos megállapítások vagy adatok félreérthetők voltak. Ő alapvetően azt mondta, hogy jóval több beteget jóval kevesebb pénzből sikerül ellátni.

- A következő a helyzet. Az ágyszám az összevonás után 2500-ról 1154-re csökkent az aktív ellátás terén. A rehabilitációs, krónikus ellátás ágyszáma megmaradt. Összesen így az Állami Egészségügyi Központnál mintegy 1950 ágy van. Az aktív ágyak kapacitása, amit hatnapos ágyforgóval meg lehet forgatni, hetvenöt százalékos ágykihasználtsággal, az körülbelül hatvanöt-hetvenezer beteg lenne egy évre. Évente ötvenötezer ember gyógyul nálunk az aktív ágyakon. Az elődintézményekben 92 ezer beteget láttak el az aktív ágyakon, sokkal nagyobb ágyszámmal, és ehhez képest szűkült az aktív ellátás. De a reformnak az volt a célja, hogy a járóbeteg-ellátás irányába terelje a betegeket. Ki kell mondani, hogy az volt a cél, hogy a járóbeteg-ellátás irányába tereljék a betegeket, és ezt az integráció teljesítette. Ugyanakkor a járóbeteg-ellátás terén nem változtak azok a szakorvosi óraszámok, amelyeket az elődintézmények produkáltak, így hihetetlen teljesítménnyel évi 800 ezer beteget látunk el. Ez napi 6500 esetet jelent. Napi 30 ezer beavatkozás történik. Ez mind a rendelőintézetben és a szakambulanciánkon.

- Így abszolút számokban is igaz a betegszám növekedése.

- Hatalmas nagy a növekedés. Azért is fontos volt a minőségirányítási rendszer kiépítése, hogy az összes panaszszám minél alacsonyabb legyen. Jelenleg 90 peres ügyünk van, összesen 300 millió forint értékkel. És még az elődintézményekből is származnak olyan perek, amelyek nem zárultak le. Tehát ilyen arányszámok mellett mondom azt, hogy az Állami Egészségügyi Központ nagyon hatékonyan működik, nagyon jó szakmaisággal. És az is az egyik problémánk, hogy gyakorlatilag a területi ellátási kötelezettségünk nem kicsi bizonyos szakmákban. Valaki bekerül mondjuk az ország távoli részéből, mert területileg ellátási kötelezettek vagyunk például kézsebészetben, megismeri az ellátási kultúránkat, és szeretne minden problémájával idejönni, de az egész utca is. Tehát ez egy nehéz ügy, mert az ÁEK, mihelyt ki lett alakítva, egy picit magára is maradt, hiszen az intézményi reform, amelynek folytatódnia kellett volna, megállt. Ugyanakkor azt gondolom, hogy felelősségünk és kötelességünk, hogy kisegítsünk. Például a mai napon is az egyik intézményben lévő CT-probléma miatt átvettük a polytrauma ügyeletet. Ezért is hazugság egy csomó minden ebben az idézett cikkben.

- Visszatérve erre az óriási botrányra, állítólag a központban külföldi betegeket láttak el, és magyar társadalombiztosítási számokat használtak fel. Vagyis miközben nekik fizetniük kellett, a magyar társadalombiztosítástól is beszedték értük a pénzt.

- Valóban egy csalás áll a háttérben. Ez egyetlen kolléganőhöz kötődik, és százötven szakrendelésünk van. Amikor megkaptuk az információkat az ügyről, illetve kiderült ez a dolog, mert egy közvetlen vezető jelentette, akkor azonnal bevontuk a Katonai Biztonsági Hivatalt.

- Mert Önök a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoznak.

- Pontosan. Ez azt jelenti, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal kompetens ezeknek az ügyeknek a felderítésében. És amikor ő eljárt, akkor az adatok alapján a katonai főigazgató helyettes, Grósz Andor dandártábornok úr jelentette fel az elkövetőt, hiszen hozzá tartozik ez a speciális szakterület a rendőrségen.

- Azt írja a Magyar Nemzet, hogy Szilvásy István nem tett feljelentést az ügyben, holott ez kötelessége lett volna.

- Egyrészt, mert a katonai főigazgató-helyettes megtette. Másrészt, mivel az intézmény-összevonás bonyolult dolog volt, és itt a civil dolgozók száma 2500. Hihetetlen a területi ellátási feladatunk, XIII. kerület, IV. kerület, agglomeráció és így tovább. Kompetenciája van a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is adott esetekben, hogy segítse a munkánkat. Őket is bevontuk. Gyakorlatilag minden olyan ügyről, amely az ellátással kapcsolatos anomália, a Katonai Biztonsági Hivatal és az Nemzetbiztonsági Hivatal is informált. Ezen túl az is egy nagy marhaság, hogy a honvédelmi tárca nincs értesítve. A honvédelmi tárca minden héten a vezetői értekezletemen egy kollégával képviselteti magát, aki a katonai főigazgató-helyettes, Szeredi Péter kabinetfőnök urat szinte naponta tájékoztatja az aktuális katonai jellegű problémákról.

- Tehát erről az ügyről is tudomása volt a Honvédelmi Minisztériumnak.

- Így van. Ezek hülyeségek, amiket írnak. Milyen ellentmondás az, hogy a Magyar Nemzet derítette ki ezt az egész ügyet…

- Állítják ők.

- Azt írják, hogy lapunk kiderítette, hogy feltehetőleg külföldi állampolgárok. Most akkor kiderítette vagy csak feltehetőleg?

- Vagy csak feltételezik.

- A legfontosabb a cikkben azonban az utolsó mondat, miszerint Szilvásy György kormánytagnak köszönhettem a posztot.

- Igen, azt írják, hogy igen emlékezetes, hogy már Szilvásy István főigazgatói kinevezése sem volt viharoktól mentes. Persze volt, aki keltette ezt a vihart. Azt is írják, hogy a szakma egy része úgy vélte, a posztot testvérének, az akkori kormánytag Szilvásy Györgynek köszönhette. Vagyis Ön el van utólag is meszelve, hogy nem a pályázata vagy a teljesítménye miatt, hanem a testvére miatt kapta meg a posztot.

- Amikor a problémák voltak, eleinte természetesen az én nevemet nem mondták, csak Szilvásy Györgyét, aki Gyurcsány bizalmasa, és ennek az öccse vezeti a kórházat. Amikor a Felipe Massával kapcsolatos siker volt, akkor pedig gondolhatja, hogy hányszor szerepeltem én az erről szóló a cikkekben.

- Akkor az a haza sikere volt, nem az Öné.

- Természetesen. És én ennek örülök is. Ezért szerettem volna háttérben maradni. Most nem sikerült. Ráadásul most, a rendőrségi eljárás alatt én nem nyilatkozhatok semmi olyanról, ami ezt megzavarhatja. Ezenfelül nincsenek is információim.

Annyit elmondhatok, hogy a kolléganőtől, akihez köthetők ezek a problémák, 2009 őszén váltunk meg közös megegyezéssel. Úgyhogy ennyit a nagy botrányról.

- És akkor már tudni lehetett valamit erről az ügyről?

- Akkor már a rendőrségnek átadtunk mindent. De gyakorlatilag ameddig nincs ítélet, addig nem mondhatunk ki biztosra semmit.

- Addig nem prejudikálható a hölgy sem.

- Jogászok vitatkoznak, hogy mi a helyzet. Addig én nem tehettem mást, úgy alakult a dolog, hogy közös megegyezéssel megváltunk. De azóta ez a kolléganőm egy másik kórházban már dolgozott vagy még mindig dolgozik hasonló területen. Ő egy négy szakvizsgás, nagy tudású kolléganő. De a bíróság dolga megítélni, hogy mi is történt.

- Ha egyáltalán az ügyészség vádat emel.

- Természetesen.

- Még ez sem történt meg.

- Igen, az ügyészségnek még meg kell mondania, hogy milyen alapon gondolja…

- Összegezve az elmondottakat, gondolja, hogy ennyivel megússza a dolgot? Vagy jön majd egy következő támadás?

- Nem hiszem, hogy ennyivel megúszom.

- Mert 2012 túl messze van, nehogy kitölthesse a pályázatban megszabott időt.

- Igen, én is erre gondoltam. És jó, hogy ezeket az információkat elő tudtam adni, mert nyilván sok minden összefügg. Háromezer dolgozó dolgozik az intézményünkben. Amit ők letettek az asztalra ezzel a vezetéssel, az magáért beszél. Ezt egy ilyen cikkel hitelteleníteni, gyakorlatilag a becsületsértés fogalmát is kimeríti. És bizonyos mértékben ez aljas szándék, ha alaposabban megnézem. Ez nyilván nem hagyható. Amennyiben a kórházzal kapcsolatos problémákat vagy az irányváltozást megbeszélik velem, természetesen hajlandó vagyok bármiről tárgyalni. De azt tudatosítani fogom, hogy milyen eredménye volt ennek a hatalmas döntésnek, ami nagyon sok embernek a plusz munkáját hozta és nagyon sok ember keservét. Hiszen az 5400 emberből el lett bocsátva 2400. Amikor én a BM Kórház főigazgatója voltam, nem volt öröm ezer embernek a szemébe nézni úgy, hogy nem tudtuk, ki kerül át az Állami Egészségügyi Központba. És ezt is végigcsináltuk. Hogy miért? Mert az a lényeg, hogy egy olyan egészségügyi ellátást tudunk adni az ÁEK-ban, ami hihetetlen magas színvonalú, hihetetlen magas fokú a műszerezettség és a szakmai tudás. Ha infarktus gyanújával bekerül egy beteg, az ajtótól számítva negyven perc alatt már a műtőben van és a koronáriáját tágítják, megoldják a bajt, és nem kap infarktust. Nagyon sok olyan szuper és magas szintű ellátásunk van, amit szétverni ilyen bomlasztó cikkekkel nem szabadna. Emellett ez egy katonai feladatokat is ellátó intézmény. Vagyis a cikkel kapcsolatban nemcsak a rágalmazás vetődik fel, hanem a harcérték veszélyeztetése is. Ugyanis a kollégáim egy ilyen feszült légkörben nyilván nehezebben dolgoznak. Nem biztos, hogy mindenki úgy tudja terelni a gondolatait, hogy az elsősorban a betegeknek legyen jó.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Debreczeni József közíró



Bolgár György:
- Két dologról kérdezem. Az egyik az volna, hogy most jelenti be Orbán Viktor várható kormányának néhány tagját, és talán ehhez is van hozzáfűzni valója, hogy a várakozásokkal némiképp ellentétben már szervezeti átalakításokról is beszélt. És Varga Mihály nemhogy pénzügyminiszter nem lesz, de még csak miniszterelnök helyettes sem, ami korábban elterjedt, hanem csupán államtitkár. Viszont nagyon fontos poszton, a Miniszterelnöki Hivatal helyett létrehozandó miniszterelnökség vezetőjeként. Ott pedig Szijjártó Péter lesz Orbán személyes szóvivője, míg Navracsics lesz a miniszterelnökhelyettes, legalábbis az egyik, és egyben közigazgatási és igazságügyi miniszter. Mond ez Önnek valamit?

Debreceni József: - Őszintén szólva olyan nagy meglepetés nem ért. Legfeljebb a posztok neve vagy a súlya változott. Mindenhol lehet látni, hogy ez az újfajta rendszer, ami csúcs- és hagyományos minisztériumok sajátos keveréke lesz, valójában hogyan is fog működni. Egyébként sincs túl nagy jelentősége, hiszen a politikai akaratképzés Orbán Viktorhoz kötődik, mint ahogy egyébként is a jelenleg érvényben lévő magyar alkotmányos szerkezet szerint a miniszterelnökhöz kötődik, hiszen neki van kormánya. Szóval én nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget ennek.

- Ebből a szempontból Ön szerint mindegy, hogy Navracsics a miniszterelnök-helyettes vagy Varga Mihály? Mindannyian Orbán szűk köréhez tartoznak, és vagy ilyen, vagy olyan fontos posztokra kerülnek?

- Igen, azt hiszem, hogy nem a címeken vagy a rangokon múlik.

- Akkor beszéljünk arról, amiről előzetesen megállapodtunk, vagyis hogy a köztársasági elnök személye érdekesen alakul. Volt egy vagy véletlen, vagy szándékos elszólás, Pokorni Zoltántól az egyik televízióban néhány nappal ezelőtt. Valahogy úgy fogalmazott, hogy ha azt kérdezik tőlem, hogy két-három év múlva Sólyom László köztársasági elnök lesz-e, akkor a válaszom az, hogy nem. Ebből mindenki azt a következtetést vonta le, hogy már nem is Sólyomot jelölnék újra köztársasági elnöknek nyáron. Viszont a Fidesz ezt nem erősítette meg és nem is cáfolta. Közben volt Orbán Viktor Sólyom Lászlónál, ott sem került szóba a dolog állítólag, ami önmagában is elég furcsa. De a két-három évnek is lehet valamiféle jelentése. Ön milyen következtetéseket vonna le mindebből?

- Induljunk ki talán abból, amit Pokorni mondott. Én már napokkal ezelőtt kiírtam magamnak ennek a szövegét a tévéfelvételről. és egy idő után lehet hogy majd kremlinológusok leszünk valamennyien és elejtett szavaknak meg vezércikkeknek a mondatait fogjuk...

- …Nem tudom, tudja-e, hogy a kremlinológusok nem a Szovjetunióban működtek, hanem azon kívül.

̶ Igen. Mondjuk, a hatalmi szférán kívül leszünk, hiszen centrális hatalmi szerkezet lesz, és mindenki más pedig ezen kívül lesz. Szóval biztos, hogy egy ilyen rutinos politikus, mint Pokorni Zoltán, egy ilyen kérdésben nem véletlenül választja meg pont így a szavait. Pontosan ezt mondta a riporternek: ha úgy fogalmazná meg a kérdést, hogy szerintem lesz-e a következő években, és egy kis szünetet tartott, vagy két-három év múlva Sólyom László lesz-e a köztársasági elnök, akkor én azt a választ adnám, hogy szerintem nem.

- Mintha nagyon is tudta volna, mit beszél.

- Igen. Ez a két-három év nagyon érdekes. Mert ha azt akarta volna mondani, hogy most nyáron nem Sólyom Lászlót választjuk meg újra köztársasági elnöknek, akkor azt mondhatta volna, hogy az év végére vagy nyár után már nem Sólyom László lesz a köztársasági elnök. De láthatóan saját magát korrigálta, tehát tudatosan mondta ezt a két-három évet. Most nyilván valószerűtlennek tűnik, amit mondok, de ha ezt komolyan vesszük, akkor ebből az is kiolvasható, hogy valameddig prolongálják Sólyom Lászlót, de két-három év múlva már valaki mást ültetnek a helyére. Bár talán nem lehet ebből ilyen messzemenő következtetéseket levonni. Mindenesetre érdekes.

- Ha ezt a következtetést gondoljuk tovább, akkor az milyen felállás volna? Most megválasztanák, nyilván a jelenlegi alkotmány szerint a következő öt évre. De közben esetleg elfogadnának egy új alkotmányt, és abban már egy más típusú rendszert hoznának létre? Tehát megszűnne a jelenlegi köztársasági elnöki poszt?

- Vagy megváltozna. Volt erről már szó korábban is, szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy Stumpf István egy korábbi rádióinterjúban, ami nagy visszhangot keltett annak idején, Orbán Viktor köztársasági elnökségéről beszélt, és a nyolcéves ciklusról. De ne ilyen régi szövegeket idézzünk. A mai Magyar Hírlap állásfoglalása vagy a vezércikke rendkívüli dolgokat tartalmaz ebből a szempontból. Megint nem akarok célzásokat tenni, de azért a Fidesz befolyása vagy a fideszes hatalmi körbe tartozó sajtó azért nem úgy működik, mint ahogy általában a sajtó.

- Hogy valakinek eszébe jut valami, és leírja.

- Ráadásul nem is csak egy publicistáról, külsősről van szó, hanem ez a szerkesztőség álláspontja. Ilyeneket írnak a mai napon, hogy a 2006-os megmozdulásokból is látható volt, hogy hiányzik egy láncszem a magyar parlamenti demokrácia konstrukciójából. Egy láncszem, amely olyan államfőt jelentene, aki „nemzeti elkötelezettségét nemcsak szavakban, hanem tettekben is ki tudja fejezni”. Például 2006 őszén éppen ezt várta a szélesebb értelemben vett közvélemény Sólyom Lászlótól, hogy legyen egy modern Mátyása az országnak, aki bárd alá űzi a kufárokat és a kiskirályokat. A kufárokat nem Mátyás, hanem Jézus, és nem bárddal, hanem korbáccsal zavarta ki a templomból, de mindegy. Értjük, hogy mit akarnak vele. Sólyom nem lett ilyen, mert nem lehetett. És aztán így folytatódik a cikk: úgy tűnhet, mintha közelíteni akarnánk a prezidenciális berendezkedés felé. Mintha úgy éreznénk, írja a Fidesz közeli lap szerkesztőségi cikke, hogy felhatalmazott és kemény ember kell a romok eltakarításához, olyan, akinek esetleges őrültségeit megakadályozza a parlament, de nem bénítják döntéseiben úton-útfélen a meddő viták. Azt tudjuk, hogy a meddő vitákat nagyon…

- …Azokat nagyon nem szereti Orbán Viktor sem.

- Igen. Ez Sarkozy kabátja, írja a szerző, amely nem illik Sólyomra. Pontosabban ez viharkabát, és nem szmoking, márpedig itt vihar pusztított nyolc évig és pusztítani is fog, Gyurcsány fújja már hozzá a szelet.

- Szinte rendkívüli állapotot követel meg, ezért kéne egy ilyen viharban edzett, kemény ember, akinek a személyére átszabnák a köztársaság jelenlegi kabátját.

- Szóval nem akarok ebből messzemenő következtetésre jutni, de nem véletlenek ezek a hangok. Egyébként visszatérve Sólyom László személyére, én úgy gondoltam, hogy a Fidesz nem fogja őt újraválasztani. Hiszen tudjuk, milyen sajátos körülmények között adódott esély Sólyom László megválasztására az előző alkalommal. De ha a Fidesz abban a helyzetben van, hogy ő maga, ráadásul kétharmados többséggel, olyan embert választ, akit csak akar, akkor egy autonóm, kevésbé határozott, kevésbé önfejű emberben gondolkodnak. Olvastam Schmitt Pál nevét is ilyen összefüggésben. Ő például, ha megmaradunk a mostani alkotmányjogi konstrukcióban, akkor egy sokkal kezelhetőbb vagy kezesebb választottja lehetne a Fidesznek.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!