The Wall Street Journal: Gondok a paradicsomban – az erős svájci frankról
- Részletek
- Szemle
- 2011. augusztus 24. szerda, 03:05
- Galamus-csoport
Az erős svájci frank gyötri Saint-Tropez-t és Európa más városait – írja a The Wall Street Journalben Katie Martin, Gordon Fairclough és Deborah Ball.
Saint Tropez, a napos földköz-tengeri üdülőhely tisztségviselői hideg verejtékben fürdenek: a város pénzügyei számára időzített bombát jelent, hogy mindenki svájci frankba menekíti a pénzét.
Brigitte Bardot lakóhelye 6,7 millió eurós hitelt vett fel, amelynek éves kamata a svájci frankhoz van kötve. A kamat jelenleg évi 3,94 százalék, de jövő év májusától változtatható lesz, és emelkedni fog, amikor a svájci frank euró-árfolyama emelkedik.
Saint-Tropez-i tisztségviselők kiszámolták, hogy hacsak a svájci frank árfolyama nem zuhan le jelentősen az utóbbi napokban elért csúcsokról, a 2007-ben 20 évre felvett kölcsön kamata 30 százalékra repül fel.
„Ez ördögi, teljesen felrobbantaná a pénzügyeinket” – mondta Verane Guérin, a városi tanács tagja.
Saint-Tropez-hez hasonlóan számos európai várost terhelnek változó és a svájci frank fluktuációjához, más valutákhoz vagy árukhoz kötött kamatú hitelek.
Az ideges befektetők tömegesen fordultak a svájci frankhoz és más biztonságos menedéknek tekintett értékekhez az európai és amerikai gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalmak miatt.
A svájci nemzeti bank az elmúlt hetekben annak csökkentéséért harcolt, amit „messze túlértékelt franknak” nevez, elárasztotta a svájci frank piacát likviditással, és nullára csökkentette a kamatokat, de végül nem avatkozott be a piacon.
A bank erőfeszítései csak részben jártak sikerrel. Az euró 9 százalékkal gyengült augusztus 9-e óta, amikor majdnem a kritikus küszöbnek tekintett paritásba került a frankkal. De az euróövezet válsága miatti aggodalom minden újabb köre újabb frankvásárlási rohamot vált ki, és már a svájci frank mai árfolyama is károkat okoz a svájci exportőröknek.
Magyarországon nagy városok tucatjai harcolnak svájci frankban felvett hiteleikkel, és sok közülük bankárokkal tárgyal az átütemezésről, mert azt mondják, nem engedhetik már meg maguknak a törlesztéseket. Sok magyar város svájci frank alapú kötvényeket bocsátott ki a frank árfolyamának spirális emelkedését beindító 2008-as gazdasági válság előtt. Szinte minden hitelt helyi bankoknál vettek fel.
Ráadásul Magyarországon, Lengyelországban és Horvátországban a magánháztartásoknak is jelentős frankadósságaik vannak, és ez az érintett országokban lenyomja a belső fogyasztást, hiszen az emberek a keresetüket a hitelek emelkedő költségeinek fedezésére fordítják ahelyett, hogy új termékeket és szolgáltatásokat vásárolnának. Mindhárom ország lépéseket tett az adósok aktuális terheinek könnyítésére.
Magyarországon például az adósok csatlakozhatnak egy programhoz, amely három évre messze a mai árfolyam alatti értéken rögzíti az adósságaikra számított árfolyamot. A rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbséget külön forinthitelbe viszik, amelyet szintén kamatostul vissza kell fizetni az adott periódus végén.
Franciaországban a svájci frankhoz kötött, változó kamatú hitelek, amelyeket a bankok zsargonjában strukturált hiteleknek neveznek, a kétezres évek közepén jöttek divatba. A bankok megpróbálták növelni a profitrátájukat a településeknek nyújtott hiteleiknél, amely a nagy konkurencia miatt alacsony volt. Akkoriban sok hitelező kereste meg az önkormányzatokat csábító ajánlatokkal – írta a Cour des Comptes, a francia számvevőszék júliusi jelentésében.
A strukturált kölcsönöknek sokszor fellengzős nevei voltak, Saint-Tropez esetében például Helvetix volt a neve. Jellemző módon a hitelek igen csekély, változatlan kamattal indultak az első néhány évre, aztán a szerződésben rögzített dátumot követően változó kamat következett, olyan kockázatokhoz kötve, amelyek egyszerre tűntek távolinak és kezelhetőnek.
„Hittek a Mikulásban. De az álom brutális véget ért” – mondta Maurice Vincent, Saint-Etienne polgármestere. A közép-franciaországi városnak adott időpontban összesen 370 millió eurónyi adóssága volt, és ennek háromnegyede strukturált hitelekben volt.
Nem sokkal Vincent hivatalba lépése előtt elődje 22 millió eurós strukturált hitelről írt alá szerződést a Deutsche Bankkal. A 4,3 százalékos fix kamatnak 2010 áprilisában kellett volna változóvá alakulnia és emelkednie, amennyiben a svájci frank erősödik az angol fonttal szemben. Vincent elmondta: az árfolyamok figyelése mindennapi tehertétellé vált. Amikor a font árfolyama a frankkal és más fontos pénznemekkel szemben 2009-ben lezuhant, a polgármester, aki a közgazdaságtan egyetemi professzora is, kiszámolta, hogy a kamat hamarosan a 24 százalékos plafonra szökik. A hitelszerződésben volt kiszállási záradék, de a polgármester azt mondja, az ezzel járó 17 millió eurós pönálét „túlzottnak” találta.
2009 végén Saint-Etienne polgári pert indított egy párizsi bíróságnál, amelyben azzal vádolta a Deutsche Bankot, hogy nem látta el megfelelő tanácsokkal a várost. A Deutsche Bank szóvivője nem kívánt nyilatkozni a folyamatban lévő jogi eljárásról. A bank 2009-ben azt mondta, „szorosan együttműködött az ügyféllel annak biztosítása érdekében, hogy minden érdekelt megfelelően értse a tranzakció kockázatait és lehetőségeit”.
A francia számvevőszék júliusi jelentése szerint a francia közigazgatási egységek nagy kockázatú, strukturált hitelállománya összesen mintegy 10-12 milliárd eurót tesz ki.
„A legrosszabb esetre vonatkozó némely forgatókönyvben az ezekre a hitelekre fizetendő kamatok kétszámjegyűek, és meghaladhatják az 50 százalékot” – mondta a számvevőszék.
Egyes városok, mint Saint-Etienne most azon vannak, hogy „mérgező” hiteleiket átvigyék egy úgynevezett bad bankbe. A francia kormány azonban eddig ellenezte a megoldást.
Saint-Tropez-nak tavaly év végén 48 millió euró adóssága volt, ebből mintegy fele strukturált hitelekben. A város polgármestere, Jean-Pierre Tuvéri, aki nem kívánt nyilatkozni e cikkhez, általában sem nyilatkozik a Helvetix adósság sorsáról. A korábbi technokrata, aki azelőtt az OECD-nél dolgozott, azt mondta a városi képviselőknek, hogy a bakokkal kapcsolatban a békülékeny megoldást részesíti előnyben.
Guérin asszony, a városi tanács tagja azt mondta, a város jelenleg évi 234 ezer eurót fizet a svájci frankhoz kötött hitelért. Amennyiben az árfolyam 30 százalékkal nőne, a költségek évi 1,6 millió euróra emelkednének – mondta. Ha a város a futamidő letelte előtt visszafizetné a teljes összeget, 2,9 millió eurónyi pönálét kellene fizetnie.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
