Képünk a világban: a Wirtschaftsblatt a magánnyugdíjpénztárakról, a Le Figaro a svájcifrank-hitelekről

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2011. augusztus 26. péntek, 04:58

Galamus-csoport

Wirtschaftsblatt: Nyugdíjak a költségvetés szanálásához

Vissza a kiindulópontra, és ezzel az államhoz, ez a helyzet Magyarországon, ami a nyugdíj-előtakarékosságot illeti, írja az osztrák gazdasági lapban Sissi Eigruber. A nyugdíjreform felfordulást okoz a pénztáraknál is.

Magyarországon, akárcsak Ausztriában az utóbbi években a második és harmadik nyugdíjpillér felépítésén dolgoztak. A fizetés egy részét 14 éve magánnyugdíjpénztáraknál kell befektetni. Legutóbb hárommillió magyar fizette be a nyugdíj-előtakarékosságnak erre a formájára bruttó bére 9,5 százalékát, átlagosan 36,72 eurónak megfelelő összeget.

De most újra minden másképpen van. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a költségvetés szanálását tette meg legfőbb célnak, és visszavitte az államhoz a magánnyugdíjalapokban felhalmozott pénzek nagy részét.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számításai szerint ezáltal már mintegy 9,73 milliárd euró, azaz 2650 milliárd forintnyi, vagyis a magyar GDP 9,73 százalékának megfelelő összegű transzfer zajlott le. Eszerint az érintett magyarok 97 százaléka döntött az állami rendszerbe való visszatérés mellett.

Orbán múlt héten megerősítette, hogy a magyar költségvetési hiánynak idén a 3,0 százalékos maastrichti kritérium alatt kell lenni, mégpedig a nyugdíjtranszfer egyszeri hatása nélkül. Szakértők azonban ezt kétlik: a kötelező magánnyugdíj-előtakarékosság államosítása nélkül idén nem lenne elérhető a 3 százalék alatti deficit – vélik többek között a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) munkatársai. Az Európai Unió Bizottsága is kételyeket hangoztatott az intézkedés „fenntarthatóságát” illetően.

A magánnyugdíjalapok által megkeresett, kereken 954,8 millió eurót kitevő nyereségekhez azonban az állam nem nyúlhat: ezeket augusztus végéig a befizetőknek kell kiadni, akik így átlagosan 318 eurót kapnak majd.

A magánnyugdíjalapoknál azonban ezzel beomlik az üzlet jelentős része. A magyar Stabilitás Pénztárszövetség ezért az alkotmánybíróságtól kérte a nyugdíjak újbóli államosításának semmissé nyilvánítását, és őszre reméli a döntést.

Az intézkedés által sújtott 17 vállalat között van az Erste Bank, az OTP, az ING és az Allianz Hungaria, amely 2011 második negyedében 5,14 millió eurót – 1,4 milliárd forintot – utalt át az államnak. Az Allianznál mindössze 11115 ügyfél tartotta meg kötelező magánnyugdíjbiztosítását.

***

Le Figaro: A svájci frank Közép-Európát fenyegeti

A svájci frank megugrása Közép-Európa növekedését fenyegeti, különös tekintettel Magyarországra, ahol a háztartásoknak egyre nagyobb nehézségeket okoz, hogy ebben a külföldi, annak idején roppant népszerű pénznemben felvett hiteleiket törlesszék, írja a francia konzervatív napilap.

2004-ben számos kelet-európai rávetette magát a külföldi devizában felvehető hitelekre, amelyeket a hazai kamatoknál jóval vonzóbb kamatokkal kínáltak. A leggyakrabban lakás- és autóvásárlásra felvett hitelek különösen Magyarországon, Lengyelországban és Horvátországban voltak tömegesek. Néhány hónap óta azonban, az eurózóna adósságválsága óta a helvét deviza, amely hagyományosan biztonságosnak számít, szinte ellenállhatatlan növekedésbe kezdett, s vele együtt emelkedtek a svájci frankban felvett hitelek birtokosainak törlesztőrészletei.

Lengyelországban a hitelek felét svájci frankban vették fel, nagy részük ingatlanhitel. A teljes állomány 32,2 milliárd eurót tesz ki a lengyel bankfelügyelet szerint. Magyarországon a svájcifrank-hitelek arányát 40 százalékra és 321,8 milliárd euróra teszik, Horvátországban pedig 16 százalékra (5,6 milliár euró).

Míg a frank 2005-ben 150–160 forint körül mozgott, ma 240 körül van és valószínűleg marad is az év végéig, a svájci központi bank beavatkozása ellenére. Ugyanez a helyzet a lengyel zlotyval és a horvát kunával.

Valkó Emese, a 36 éves magyar köztisztviselő ezt alaposan kitapasztalta, mert a tőke, amelyet még vissza kell fizetnie, ma már eléri a Suzukija árát. „Négy éve törlesztem az autómra felvett hitelt. Mostanra visszaérkeztem a kiinduló állapothoz, mintha semmit sem fizettem volna”, mondta az AFP hírügynökségnek.  Márpedig ha a fizetések nagyobb része hiteltörlesztésre megy, a hazai fogyasztás azt erősen megérzi. A svájci frank értéknövekedése Lengyelországban a fogyasztás 0,5, Magyarországon közel 1 százalékát viszi el, mondja Neil Shearing, a Capital Economics feltörekvőpiac-specialistája. A gazdasági növekedés is megihatja a levét.

Lengyelországban a bankok a hitelperiódus meghosszabbítását ajánlják, hogy megkönnyítsék ügyfeleik dolgát. Zágráb megegyezett a bankokkal az ingatlanvásárlásra felvett frank rögzített átváltási árfolyamában, és lehetővé teszi a magánhitel-felvevőknek, hogy az államra ruházzák át a lakástulajdonukat, illetve a 90 napon túli adósok szociális bérlakásban való elhelyezéséről gondoskodik, amelyeket a kormány a főváros külső kerületeiben építtet fel.

Magyarországon az 1,22 millió hitelbirtokos egynegyede van elmaradásban a törlesztéssel. Nagy részük külföldi valutában adósodott el, az ország pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságának adatai szerint.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!