CET-beruházás – a felmondott szolgáltatási szerződés előtörténete
- Részletek
- Szemle
- 2011. szeptember 02. péntek, 03:31
- Galamus-csoport
Felmondta a Fővárosi Önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződését a Duna-parti Közraktáraknál létesített CET kulturális központ beruházója, a Porto Investment. A beruházó a főváros által elkövetett súlyos szerződésszegéssel indokolta a megállapodás felmondását. A Porto szerint törvénytelenül hívták le a bankgaranciát, jogtalanul érvényesítették ebből a késedelmi kötbért, és „elijesztik a bérlőket olyan hajmeresztő ötletekkel, mint a bánatpénz”. A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Porto Investment nem tudja vagy nem akarja befejezni a projektet, így a közszolgáltatási szerződés felbontása a fejlesztő tehetetlenségének nyílt beismerése.
A vita története.
A Közraktárakat a 19. század utolsó harmadában a megnövekedett vízi szállítás és kereskedelmi forgalom hívta életre. Egészen a második világháborúig az áruszállítás egyik fővárosi központja volt a négy raktárépület, akkor a bombázások következményeként egy megsemmisült, a többi pedig fokozatos pusztulásnak indult.
A 2006 februárjában meghirdetett új Budapest-programban vázolták a Közraktár átépítésének tervét. 2007. február 23-án Demszky Gábor főpolgármester indítványozta a projektet: magántőke bevonásával hasznosíthatnák a közraktárakat, oly módon, hogy ezek a főváros tulajdonában maradnak, és a beruházók a szerződések értelmében fejlesztik, használják, majd visszaadják őket.
Az épületegyüttes 25 éves üzemeltetési és hasznosítási jogait a Porto Investment Hungary Kft. nyerte el közbeszerzési pályázaton, 2007 júniusában. A Közraktárak megújításával a város szövetébe illeszkedő, 21. századi kulturális-szórakoztató központ létrehozása volt a cél, s az, hogy az épület Budapest jelképévé váljon. A különleges karakterű, hatalmas bálnára hasonlító épületegyüttes szokatlan megoldásban integrálja a raktárépületeket egy korszerű építménnyel. A két meglévő régi raktárépületen egyedi tervezésű üveghéj nyúlik át, és galériát alkotva egyesíti a régi és új építményeket.
A Porto Investment Hungary Kft. a Fővárosi Önkormányzattal kötött PPP-szerződés alapján a 8,5 milliárd forintos beruházás ellenértékeként az átadástól számított 25 évig szabadon hasznosíthatja az új létesítményt. Az építésziroda a holland-magyar Oosterhuis and Lénárd, tervezője Kas Oosterhuis sztárépítész, a tulajdonos a Fővárosi Önkormányzat, a finanszírozó bank az MKB, a bérbeadást pedig a Cushman and Wakefield végzi. Az új létesítmény összterülete 27 ezer négyzetméter, a hasznosítható terület 12 500 négyzetméter, benne egy 1200 ember befogadására alkalmas rendezvényteremmel, 250 parkolóhelyes mélygarázzsal, galériákkal, könyvesboltokkal, éttermekkel, kávéházakkal és a Duna mentén mintegy 200 méter hosszan húzódó teraszokkal. A fejlesztés része két parkolószint, valamint sétálóösvények, kerékpárutak és teraszok kialakítása a Duna mentén, összekötve a már kialakulóban lévő egyetemi városrészt a szomszédos parkkal. A CET elnevezés részben a helyi időzónára (Central European Time), részben az új épületrész tetejének cethal formájára utal. A létesítmény átadási határideje 2010 augusztusa volt.
A főváros új vezetése 2011 januárjában kezdte el vizsgálni a beruházással kapcsolatos szerződéseket, arra hivatkozva, hogy a beruházás a főváros számára nehezen megmagyarázható konstrukcióban kezdődött, és a szerződések nem feltétlenül előnyösek az önkormányzat számára. Fő problémának azt jelölték meg, hogy az épület nem készült el a 2010. augusztus 31-i időpontra, emiatt a fővárosnak kára keletkezett, mivel nem tudják kiadni a helyiségeket, és bevételtől esik el Budapest. Problémát okoz az is, hogy a tervező szerint nem olyan minőségben épült meg a CET, amilyennek ő eltervezte. A beruházók kijelentették, hogy a tavasz végére jó minőségben, 80 százalékos töltöttséggel adhatják át az épületet, ha a fővárosi önkormányzat mint az épület tulajdonosa megköti a közműszerződéseket. A sajtóban megjelent kritikákra reagálva a beruházó hangsúlyozta, hogy a kivitelezés világszínvonalú, az építési engedélyterv maradéktalanul megvalósult. Bár a koncepcióterv és a kiviteli tervek között van különbség, a beépített anyagok és a kivitelezés is rendkívül jó minőségű, minden tanúsítvány rendelkezésre áll. 2011. február 18-án a Porto Investment bejelentette, hogy tervei szerint augusztus 20-án nyitják meg a nagyközönség előtt a CET-et. Március 7-én a cég önmaga ellen kért a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól felülvizsgálatot a PPP-konstrukciós szerződések ellenőrzésére.
2011. március 17-én Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes átküldte a CET-beruházás szerződéseit Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak. Ugyanakkor bejelentette, hogy a közműszerződések előkészítése és aláírása is megkezdődött.
2011. március 21-én a Fővárosi Közgyűlésben Bagdy főpolgármester-helyettes olyan javaslatot terjesztett be, hogy vezessék be a bánatpénzt – háromhavi bérleti díj plusz áfának megfelelő összeget kérve a helyiségekre pályázóktól –, mondván, hogy ezzel a lehető legszélesebb körű pályáztatást szeretnék elérni. A helyiségek bérbeadásával megbízott cég szerint ez a bérbeadás szempontjából káros intézkedés lenne.
Március 23-án a Fővárosi Közgyűlés 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett módosította a bérbeadási eljárásáról szóló szabályzatot. Ennek értelmében mégsem vezették be a bánatpénzt, ugyanakkor benne maradt az óvadékra és az árverezésre vonatkozó rész. Ugyanebben a hónapban elvégezték az épület díszkivilágításának első próbáját.
2011. április 6-án a Fővárosi Közgyűlés 19 igennel, 10 tartózkodás mellett megszavazta a javaslatot, miszerint a főváros érvényesítheti kárigényét a CET beruházójával szemben (a kár abból adódik, hogy Budapest szerint a Porto Investment megszegte a szolgáltatási szerződést). Ennek előzményeként a főváros a késedelmek miatt januárban lehívta a bankgarancia teljes összegét, amely 3,9 millió euró volt. Ezt a szerződés szerint a főváros óvadékként kezeli mindaddig, amíg az üzemeltetési bankgaranciát a Porto Investment át nem adja. A közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint a késések miatt az önkormányzat még 2010 decemberében felszólította a Porto Investmentet, hogy a késedelmi kötbért és kamatait fizessék meg, de ennek a beruházó nem tett eleget, mert szerintük vis maior esetek hátráltatják a munkálatokat. A közműszerződések megkötésének elhúzódása miatt a Porto is kötbérigényt jelentett be, az üzembe helyezésig 106 ezer eurót kér havonta, mert álláspontja szerint a szerződések megkötése nem az ő feladata.
A Porto Investment április 15-én beadta az épület használatbavételi engedélye iránti kérelmet.
2011. június 22-én a fővárosi közgyűlésen tüntettek a pénzükért a CET-en dolgozó vállalkozók.
2011. július 4-én a Főpolgármesteri Hivatal közölte, hogy a komplexum várhatóan novemberben nyílik meg.
2011. július 7-én az Állami Számvevőszék feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen az Országos Rendőr-főkapitányságon, mivel a projekt PPP-konstrukcióban történő megvalósításával kapcsolatban feltárt tények szerintük megalapozzák a bűncselekmény elkövetésének gyanúját. A dokumentumok szerint az összes projektköltség 30,8 millió euró, amelyből a beruházó Porto kft. mindössze 3,1 millió eurót vállalt, a maradék 28,4 millió eurót pedig az MKB-tól vette fel projekthitelként. A főváros a közvetlen megállapodásban a teljes tőketartozás megtérítésére kötelezettséget vállalt arra az esetre, ha a Porto Kft. nem tudná a hitelösszeget a városvezetés által nem ismert finanszírozási szerződés alapján rendezni.
Július 14-én lett volna a műszaki átadás-átvétel, de a főváros szerint a beruházó nem adta át a terveket és a kiviteli szerződést. A Porto Investment szerint a főváros a hitelességét kockáztatja azzal, hogy a fejlesztőre hárítja a meghiúsult műszaki átadás-átvétel megkezdését: „… Bagdy Gábor vagy nem ismeri a projektet, vagy szándékos rosszhiszeműség áll a háttérben. Amennyiben így van, a korábbi együttműködő hangnem is csak szándékos időhúzás volt, amely az önkormányzatnak is jelentős anyagi és morális kárt okoz.”
2011. augusztus 1-jén a Porto Investment Hungary Kft. büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) ismeretlen tettes ellen különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt. Szerintük „április 6-án a Fővárosi Közgyűlés elé Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes egy olyan előterjesztést és határozati javaslatot nyújtott be, amely a teljesítési bankgarancia jogtalan lehívásához kívánta megszerezni a Fővárosi Közgyűlés utólagos tudomásul vételét. Ez az előterjesztés a fejlesztő álláspontja szerint nem tartalmazott teljes körű információkat, ezért az félrevezethette a fővárosi képviselőket a határozat elfogadásakor.”
Az NNI már június 29. óta nyomozott az ügyben.
A feljelentésre a főváros úgy reagált, hogy a vádaskodás alaptalan, álláspontjuk szerint minden tekintetben jogszerűen jártak el a teljesítési bankgarancia lehívásakor, ami a teljesítési késedelem miatt történt. Ezek után mondta fel augusztus 31-én a szerződést a beruházó cég.
____________
Lásd még:
– Világszintű elismerést kapott a Duna-parti közraktárfejlesztés, a CET
– CET: építész szemmel (írások az Építészfórum honlapján)
– Dagad a durcáskodó marakodás a Duna-parti óriásbálna körül (az Origo írása)
– Interjú Kőrösi Orsolyával, a CET kulturális igazgatójával (Origo)
– Mi lesz Budapest magányos bálnájával? (hvg.hu)
Forrás: MTI Sajtóadatbank–Galamus
A képek forrása a CET honlapja
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
