Lejtős pálya – II. rész
- Részletek
- Fleck Zoltán
- 2011. szeptember 17. szombat, 04:02
„Nem többé-kevésbé demokratikus rendszerek jöttek létre a hidegháború után, hanem többféle autoriter rezsim, amelyek hosszú távon is megőrzik demokráciahiányos állapotaikat”, írta cikkének első részében Fleck Zoltán.
A versengő autoriter rezsim tehát olyan civil rendszer, amelyben léteznek a formális demokratikus intézmények, ezeket tartják a hatalom megszerzése eszközének, de amelyek működésében a hatalmon lévők a hatalommal való visszaéléssel jelentős előnyökhöz jutnak a politikai versenyben. Kompetitív a rendszer, mert van verseny a hatalmi eszközökért, de nem demokratikus, mert a politikai játéktér erősen lejtős, létezik verseny, de a verseny feltételei nem tisztességesek. Ha a szabad választást a demokrácia középpontjába helyező felfogást legalább azzal egészítjük ki, hogy a politikai versengés feltételei mennyire kiegyenlítettek, milyen a verseny szabályrendszere és ennek tényleges érvényesülése, akkor a demokratikus formák mellett működő autoriter vonások világossá válnak. A demokráciák sem mentesek a hatalomban levők érdekében működő patronázstól, a klientista kiválasztástól, a médiatorzítástól, a politikai tevékenység finanszírozásának korrupt csatornáitól. De ezek nem ássák alá az ellenzék képességét a hatalomhoz való hozzájutásra, nem korlátozzák a versengésre való képességét. A hatalomban lévők érdekében folyó egyoldalú manipuláció korlátozza a politikai verseny tisztaságát, és ez összeegyeztethetetlen a demokráciával. A demokrácia lényegi eleme a játéktér egyenletessége, a versengés tisztességes feltételrendszere. Nemcsak a fair választási rendszerről és a szabadságjogok érvényesüléséről van szó. Például egy újság hatalmi bezáratása nyilvánvalóan súlyos megsértése a szabadságjogoknak, és a diktatúrák bevett eszköze a hatalom megtartásának érdekében. De az állam gazdasági kapcsolatainak olyan politikai felhasználása, amely markáns egyenlőtlenségeket hoz létre a médiapiacon, formálisan nem sérti a szabadságjogokat, viszont veszélyezteti a demokratikus rendszer működését, mert tisztességtelenül egyenlőtlenné teszi a versengés feltételeit.
Az ilyen hibrid rezsimek átmenetisége hibás kiindulópont, a politikai elemzésekben a nem demokratikus vonások stabilitását megteremtő gazdasági, társadalmi, kulturális tényezők háttérben maradtak, ahogy a gyenge demokráciákból való visszafordulás tényezői is. A demokratikus felépítmény és az autoriter hatalomgyakorlás a politikai viselkedés sajátos mintázatait hozta létre. Stabilizálódtak az informális intézmények és normák, amelyek a formális elvárások megkerülésének technikáit telepítették a demokratikus intézményrendszer köré, s ezek láthatatlan módon kiszorították, irrelevánssá tették a demokratikus intézmények működését. A korrupció, az informális erőszak, a normák megkettőzése átszövi a közélet egészét, és homlokzattá teszi a formális intézményi világot. Leleplezése, a demokráciából való kilépés nyilvánvalóvá tétele nehézkes, mert mindig lehet hivatkozni a formális intézmények érintetlenségére, és lehet számítani a formális demokráciafelfogás hanyagságára. A versengő autoriter rezsimekben tehát nem számolják fel a szabad választásokat, csak a politikai versengés olyan környezetét teremtik meg, amely nem biztosítja az egyenlőséget a politikai szereplők számára, így a választást torzítja. A hatalom birtokosai érdekében használt korrupciós csatornák, az informális represszív eszközök (például az adóhatóság, titkosszolgálatok bevetése) a büntetőjog politikai használata, az ellenzék kriminalizálása, a szólásszabadság korlátozásával való visszaélések, illetve a nem állami paramilitáris szervezetek megfélemlítő hatásának felhasználása olyan eszközök, amelyek a politikai pluralizmus korlátozásához, a választások fair voltának felszámolásához vezetnek.
A nemzetközi tapasztalatok szerint az autoriter helyzetből való kilépést a Nyugathoz fűződő politikai, gazdasági kapcsolatok, illetve az állam és a pártstruktúra szervezettsége, kohéziója képes elősegíteni. A versengő autoriter rezsimek sajátos belső feszültséggel küzdenek: az intézmények léteznek, de gyakorlatuk ellentmondásos, tehát sok múlik azon, hogy milyen politikai, társadalmi, szervezeti környezet veszi körül őket. Ha a hatalmon levők nagy társadalmi támogatottsággal rendelkeznek, az ellenzék pedig gyenge, ez a rezsim tartós tud maradni, nem kényszerül a demokratikus szabályok teljes felrúgására. Meglehetősen keskeny a mező a hatalom elvesztése és a nemzetközi elszigetelődés között. Ez az instabil hatalmi berendezkedés a demokratizálódás, a tiszta autoriter rezsim felé való elmozdulás és a megszilárdulás útján indulhat el. A nemzetközi tapasztalatok szerint a három vagy több ciklusra megőrzött hatalom egyre zártabbá válik, és tisztán autoriter berendezkedéssé alakul, mint Örményország, Oroszország esetében látszik. De az is elképzelhető, hogy folyamatos a demokratizálódásnak való nekilendülés és visszaesés, a hatalomba kerülő ellenzék is hajlamos ugyanazokat az egyenlőtlen helyzeteket működtetni (Albánia, Belorusszia, Grúzia, Moldova).
Az említett műben (Competitive Authoritarianism) a demokratikus átmenetekkel foglalkozó szerzők is hangsúlyozzák, amit több helyen ezen a fórumon is szóvá tettünk: sem a korábbi diktatúrák összeomlása, sem a szabad többpárti választások nem vezetnek szükségszerűen demokratizálódáshoz, különösképpen nem garantálják a demokrácia stabilitását, a szabad választás tehát nem független oka a demokratizálódásnak.
A demokráciát a szabad és fair választások, a szabadságjogok széleskörű védelme, a politikai játéktér kiegyenlítettsége különbözteti meg a versengő autoritarianizmustól. Demokráciában a fair választások azt is jelentik, hogy nem éri az ellenzéket megtorlás, szabadon és egyenlően férnek hozzá a médiához. A versengő autoriter rezsimben tipikusan súlyosan egyenlőtlenek a gazdasági feltételek és a média használata, de nincsenek vagy ritkák a nyílt csalások és az erőszak alkalmazása. A szabadságjogok formálisan biztosítottak, és általában tiszteletben is tartják őket. A nyílt erőszak alkalmazása a tisztán autoriter rendszer felé tereli az államot. A szabadságok megsértésének finomabb formái azonban léteznek: a jogi represszió, az állami eszközök (adó, méltóságvédelem, a szólásszabadság korlátaival való visszaélés) politikai használata gyakori. A rendszer a félelem és öncenzúra mechanizmusaira épít, hasonlóan a klasszikus diktatúrák mindennapjaihoz. Ezek a beavatkozások nem számolják fel az ellenzéket, sőt, még csak nem is kényszerítik a rendszerből való kivonulásra, de túlmennek a demokráciával összeegyeztethetőség határain, korlátozzák az ellenzék képességét a kormányzat elleni fellépés megszervezésére. Egyenlőtlen politikai terepet teremtenek. Az állami forrásokhoz való hozzáférés, a médiaszabályozás és a jogi eszközök használata az a három kitüntetett eszközrendszer, amely egyenlőtlenné alakítja a politikai mezőt. A szerzők megemlítenek néhány jelenséget, amely a versengő autoriter rezsim sajátossága: az állami pénzek nagyarányú pártpolitikai folyósítása, az állami apparátus (erőszakszervezetek, titkosszolgálat) politikai célokra való felhasználása, a vállalkozások fenyegetése, ha az ellenzékhez köthető tevékenységeket, szervezeteket támogatnak, a közszolgálati média elfoglalása, a magánmédia működésének akadályozása, a független ellenőrző, közhatalmi és jogalkalmazó intézmények pártpolitikai feltöltése, az ellenzék prominens szereplőinek büntetőjogi fenyegetése.
Obey (Frank Shepard Fairey) – museumofthestreetart.blogspot.com
Magyarország ma, ezek alapján, aligha tartozik a demokratikus rendszerek körébe. Bizonytalan, hogy az autoriter rezsim valamilyen formája szilárdul-e meg, vagy az ország visszatérhet a demokratizálódás útjára. Az ellenzék erőtlensége, a regionális és nemzeti hagyományok az előbbi, a nemzetközi elkötelezettség, a demokratikus államok közösségéhez fűződő kapcsolatok az utóbbi mellett szólnak. Ezek a tényezők azonban nem kizárólagosak, számos olyan politikai, gazdasági, kulturális, sőt személyes elem játszik szerepet, amelyek számbavétele fontos lenne ahhoz, hogy megértsük, mi történik velünk.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
