Magyarország egy szebb jövőért?
- Részletek
- 2011. szeptember 25. vasárnap, 02:32
- Swaan van Iterson
A növekvő munkanélküliség és a kilátások hiánya közepette sok képzett fiatal magyar a radikális jobboldal felé fordul. De vajon ez megadja-e nekik a szebb jövőt, amelyben reménykednek?
Tavalyig a nemzetközi sajtó csekély figyelmet szentelt Magyarországnak. Ez megváltozott, amikor az Orbán Viktor vezette párt, a Fidesz kétharmados többséget szerzett a 2010. áprilisi választásokon, s ezzel hatalmat nyert ahhoz, hogy radikális változtatásokat hajtson végre.
De nemcsak a Fidesz csinál szalagcímeket Magyarországból. A politikai palettán tőle jobbra áll a Jobbik nevű párt, amely a tavalyi választásokon 16,7 százalékot szerzett, s ezzel a harmadik legnagyobb párt lett.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom célja egyebek mellett a nacionalizmus, tevékenysége az úgynevezett „cigánybűnözés” ellen irányul. Sokak szerint a párt szorosan kötődik a Magyar Gárdához – amelyet időközben feloszlattak, ám más neveken tovább tevékenykedik –, amelyet azért alapítottak, hogy a „cigánybűnözést” visszaszorítsák.
A Jobbik alapvető bázisa nem csupán az északkeleti országrész alulképzett munkásai közül kerül ki, hanem egyre népszerűbb a városi fiatalok körében is. Tavaly év elején a 25 év alattiak mintegy 15 százaléka mondta, hogy a Jobbikra akar szavazni, és a párt különösen népszerű volt a humántudományokra és történelemre szakosodott egyetemi hallgatók körében.
Ez felveti a kérdést, hogy vajon a Jobbik miért vonzó a képzettebb budapesti egyetemi hallgatók körében. A legtöbb elemző a jobboldali szavazókat „társadalmi vesztesként” ábrázolja. Vajon érvényes-e ez a terminológia ezekre a diákokra? Egy hónapot Budapesten töltöttem, hogy megtudjam a választ. Egyetemi hallgatókkal készítettem interjúkat.
A multikról és cigányokról
Andris 25 éves, nemrég végzett közgazdaságtan és szociológia szakon, a Jobbik tagja és a parlament egyik legifjabb képviselője. Szerinte sok diák azért szavaz a pártra, mert a kilátástalansággal kerül szembe. „Sok egyetemi hallgató a diploma után nem talál munkát. Húsz éven át egyetlen párt sem állt ki a fiatalokért, és ezért valami újat keresnek. Ezt a rést töltöttük be.”
Sok egyetemi hallgató arról beszélt, hogy az egyetemi diploma Magyarországon nem garancia a biztos jövőre. A közigazgatás szakos, 25 éves Péter szerint a rossz gazdasági helyzet egyebek mellett a külső beavatkozás következménye: „A multinacionális vállalatok és külföldi bankok 1989 óta csapatostól jöttek az országba. Itt adómentesen dolgozhattak, és a számlát a helyi vállalatoknak kellett állni, nekik nincsenek speciális kedvezményeik. Az eredmény az, hogy a multik felfalták a gazdaságunkat. Ők lettek hazánk urai. Az elmúlt húsz év minden magyar kormánya csupán a kiszolgálójuk volt.”
Anna, a 21 éves orvostanhallgató szerint az a probléma, hogy ha az ember tenni akar valamit a helyzet ellen, akkor egyből antiszemitának bélyegzik. Úgy véli, ugyanez a gond a „cigánykérdéssel” is. A Jobbik bevezette a magyar politikai közbeszédbe a „cigánybűnözés” fogalmát, amely végül Anna szerint lehetővé tette, hogy beszéljenek a helyzetről, ami – úgy hiszi – nagyon sürgős: „A kommunista időkben mindenki köteles volt dolgozni, de ez változott a kapitalizmus beköszöntével. Most, hogy vannak szociális juttatások, sok cigány egyáltalán nem dolgozik. A juttatásaikat alkoholra és cigarettára költik, s amikor elfogy, gyakran lopnak.”
Radikális változás
A Jobbik egyetemista támogatói egymást „Szebb jövő”-vel köszöntik. Tibor, 26 éves, informatika szakos diák hiszi, hogy az egyetemisták azért szavaznak a Jobbikra, mert radikális változást akarnak. Az mondja, Magyarországon soha nem történt meg a rendszerváltás. Úgy véli, hogy sok kommunista továbbra is a hatalomban van, csak szocialista lepel alatt.
A Jobbik támogatói közül sokan hisznek abban, hogy a szocialista „indoktrináció” nem csupán a politikai szférában, hanem az oktatási rendszerben is megvan. Miklós, aki politikai tudományokat tanul és az euroszkepticizmust kutatja, kutatói karriert szeretne építeni, de úgy véli, Magyarországon nagyon nehéz pénzt keresni független politológusként. „Az embernek politikai elkötelezettsége kell hogy legyen, másként semmire sem jut ezen a területen. Nekem nem voltak problémáim, de másoktól azt halottam, hogy nehéz jó pozícióba jutni, ha nem vagy a szocialista párt tagja.”
Márta szerint a médiát is a „baloldali liberálisok” uralják, s ezzel a szocialistákra utal. Bosszantja a televízió „primitív és túlszexualizált” amerikai műsora: „A magyar média szélsőségesen elfogult, és mindenekelőtt szélsőségesen liberális. Az emberek az MTV-t nézik, kábítószerekkel élnek, normálisnak találják, hogy homoszexuálisok, és arra bátorítanak másokat, hogy ők is olyanok legyenek. Ez egyszerűen nevetséges” – panaszkodik.
A magyar média „egyoldalúsága” nem akadályozza meg, hogy a Jobbik elérje a közönséget – hangsúlyozza Tibor. Azt mondja, a párt kikerüli a mainstream médiát, és az olyan társasági honlapokon aktív, mint a Facebook és a Twitter. Ez segíti a pártot abban, hogy jobb kapcsolatokat építsen ki a fiatalokkal.
Eszter közigazgatás szakos, és úgy véli, hogy a Jobbik az ifjú generáció pártja egy olyan országban, ahol a politikában szakadék van a generációk között: „Az idősebb emberek átélték a kommunizmust, és hiányolják az akkori biztonságot és stabilitást. Akkoriban még volt munka mindenki számára. Ez azt jelenti, hogy az idősebb emberek gyakrabban szavaznak a szocialistákra. A fiatalok nem ugyanezekkel a tapasztalatokkal és rokonszenvekkel rendelkeznek”.
Máté előadó az ELTE és a Corvinus egyetemen. Azt mondja, a Jobbikra szavazó fiatalok rendszeresen hangot adnak politikai nézeteiknek a dolgozataikban. Szerinte különösen a történelem szakos hallgatókat vonzza a párt, és nem csodálkozik ezen: „A magyarok történelme elvesztett háborúkból és elvesztett függetlenségből áll. Ez alapot ad ahhoz, hogy az ember nacionalistává váljon. A Jobbikhoz tartozó fiataloknak az a meggyőződésük, hogy tekintettel mindarra, amit elvesztettek, a magyarok csakis saját magukra számíthatnak”.
Sok fiatal, akikkel beszéltem, politikai nézeteit nem csupán dolgozataiba, hanem a jövőre vonatkozó terveibe is beépíti. A 21 éves Bence a tudást saját „fegyverének” tekinti, amellyel felépítheti a jövőjét és megváltoztathatja a világot. Történelmet és törököt tanul. Úgy véli, a magyaroknak nagyobb ellenőrzést kell szerezniük az országuk felett, és ennek elérésére az egyetlen mód, ha függetlenebbé válnak a Nyugattól.
Mindazon jobboldali európaiak számára, akik a feltételezett civilizációs eltérések miatt ellenzik Törökország uniós tagságát, meglepetés lehet, hogy Bence erősíteni szeretné a kapcsolatot Magyarország és Törökország között. Abban hisz, hogy a két országot összeköti a közös történelem: „A legtöbben azt hiszik, hogy a magyarok a finnugor törzsek leszármazottai, de ez nem igaz. A törökök és a magyarok testvérek, és sok kutatás támasztja alá, hogy a magyarok a kazahsztáni törzsekkel állnak rokonságban”.
A szerző felvétele
Más diákok számára a Jobbik nem a jövő tervezésében fontos, hanem inkább a mindennapokban. A 20 éves István történelem szakos, fekete farmert, magyar ikonográfiával díszített bőrdzsekit és a magyar nemzeti zászló színeivel díszített karkötőt visel. Akkor kezdett érdeklődni a „hungarista” szubkultúra iránt, amikor 16 éves lett. Olyan nacionalista rockegyütteseket kezdett hallgatni, mint a Kárpátia és a Romantikus erőszak, akik például a „100 % magyar”, és „Lesz még Erdély” című dalokat írták.
„Nagyon fontos nekem, hogy a Jobbik mozgalom része vagyok, ez a magyar identitásom lényegi eleme. Azt az érzést adja az embernek, hogy tartozik valahová. A Jobbik segít közösséget találni azoknak, akik nem találják a helyüket, de erősen kötődnek Magyarországhoz. Amíg nem csatlakoztam a Jobbikhoz, gyakran egyedül éreztem magam, mintha sehová sem tartoznék” – ismeri be István.
Bence szerint sok fiatal van Magyarországon, akiknek nincs a munkájukon vagy a tanuláson kívül más elfoglaltságuk, vagy nincs olyan csoport, ahová tartozhatnának. Ezért általános a magányérzetük. A Jobbik inkább családra emlékeztet, mint pártra: „A Jobbiknál úgy érzed, otthon vagy. Olyan emberek vesznek körül, akik éppen úgy gondolkodnak, mint te, és akik ugyanazokat a célokat akarják elérni, mint te. Számíthatunk egymásra. Harcolunk egymásért. Neked is, egy szebb jövőt!” – fejezte be a beszélgetésünket.
Az egyetemisták, akikkel beszélgettem, a jövőjüket igyekeznek megváltoztatni a Jobbik révén. Aktívan integrálják politikai eszméiket napi tevékenységükbe, tanulmányaikba, karrierterveikbe, és olyan modern eszközöket használnak, mint a társasági honlapok. Kiderült, hogy a jobboldali szavazók nemcsak a „társadalmi vesztesek” közül kerülnek ki. Az a kérdés, hogy a szélsőjobboldali ösvény, amelyen haladnak, megfelelő út-e a függetlenségről, büszkeségről és jólétről szőtt álmaik megvalósításához.
Swaan van Iterson
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
