Surányi György a bankadóról: brutális, nem jogos; a végtörlesztésről: mindenkinek rossz
- Részletek
- Szemle
- 2011. szeptember 29. csütörtök, 13:54
- Galamus-csoport
Surányi György a HírTv szerda esti műsorának vendége volt, amelyben először az EU tervezett tőke- és pénzpiaci forgalmi adójáról kérdezték.
Surányi feltételezése szerint az adó rövid lejáratú tőkemozgásokat érint majd, de kivetése csak akkor ésszerű, ha nemcsak Európára vonatkozik. Ha igen, akkor „a pénzügyi közvetítés át fog menni Európából a tengeren túlra vagy a Távol-Keletre”, és Európa ebből „nem profitálni, hanem veszíteni fog”. Ezt az adót nem a bankok, hanem az ügyfelek fizetik majd: a bankok „szükségképpen az ügyfelekre kénytelenek áthárítani”, úgyhogy „az adófizetőket terheli majd, mint minden adó egyébként.”
A bankadóról
A műsorvezetőnek erről a banki különadó jutott eszébe, amelynél szintén felvetődött a kérdés, nem hárítják-e át a bankok azt is az ügyfelekre.
Surányi válasza: „A magyar bankadó kiemelkedik nemzetközi összehasonlításban, brutalitásában. Olyan mértékű bankadó, mint Magyarországon, sehol a világon nincs. A magyar bankadó arányaiban tizenkétszer nagyobb, mint amit Németországban kivetettek.”
A műsorvezető szerint azonban voltak követőink az Európai Unióban.
Surányi: „Nem követett senki minket, mert olyan nagy a mértékbeli különbség, hogy ezt nem lehet összehasonlítani… Az angoloké tizenháromszor kisebb, az osztrákoké ötször kisebb, amit Szlovákiában a múlt héten kivetettek, az a magyarnak körülbelül az egyhatoda. […] A jogossága, úgy gondolom, Magyarország esetében nem állja meg a helyét, mert egyetlen fillérrel nem kellett a magyar bankrendszert a magyar adófizetőnek támogatnia. Egyetlen adóforintot sem használt fel a költségvetés magyarországi bank támogatására, két magyar tulajdonú pénzintézet kapott hitelt a Magyar Nemzeti Bank közvetítésével, amit azóta kamatostul visszafizetett. Tehát magyar adófizetőt a válság során egyetlen fillér kár sem érte, ezzel szemben a külföldi tulajdonosok sok milliárd euróval támogatták” a külföldi tulajdonban lévő magyarországi bankokat.
A végtörlesztésről
Surányi szerint „fogalmunk sincs, hányan fognak majd vele élni”. A műsorvezető hivatkozik Orbán Viktorra, a gazdasági miniszterre és mindenkire, „aki ennek utánajárt”, hogy 150–300 ezer közötti lesz a törlesztők száma. Surányi megismétli, hogy ezt senki sem tudja.
A végtörlesztés előnyeit és hátrányait mérlegelve Surányi szerint „sajnálatos módon a hátrányok lényegesen meghaladják az előnyöket”. A bankok szempontjából? – kérdezi a műsorvezető. „Nem – hangzik a válasz –, ez elsősorban az ügyfeleknek lesz majd hátrányos, ugyanis ha… csak 150 ezren fizetik vissza, az azt jelenti, hogy 750 ezren nem tudják visszafizetni. Viszont a visszafizetésnek az a következménye… hogy minél többen fizetik vissza, a forint árfolyama annál rosszabb lesz, annál drágább lesz az euró és a svájci frank, tehát aki nem tudja visszafizetni, annak megnő a költsége.” De általában a magyar adófizető terhei is megnőnek, „mert ha a forintárfolyam, mint az elmúlt napokban látjuk, 10–15 forinttal csökken, ez azt jelenti, hogy emiatt a magyar államadósság a GDP-ben 2 százalékkal emelkedett, a kamatok a hozamgörbe hosszú oldalán máris száz bázisponttal, egy százalékkal fölmentek, s ez azt jelenti, hogy a költségvetés adósságtörlesztési tervei, az államadósság újrafinanszírozása – átlagosan, ha így marad – egy százalékkal többe kerül, ami évente önmagában 50–60 milliárd forinttal terheli a költségvetést, és ezen keresztül az összes adófizetőt.”
Surányi szerint „a modellszámítások azt mutatják, hogy aki forinthitelből finanszírozza a visszafizetést, az körülbelül 10–12 ezer forinttal tudja csökkenteni a törlesztését, ami nem jelentéktelen összeg… Az az érzésem azonban, hogy ez olyan nagy könnyebbséget, mint amit egyébként várnánk, nem hoz. De a probléma nem itt van, hanem ott, hogy aki nem tud fizetni, annak azáltal, hogy a forint tovább leértékelődött, még drágább lesz a törlesztése.”
A kockázatmegosztásról
A műsorvezető szerint az intézkedés azt szorgalmazza, hogy a kockázatvállalás szimmetrikussá váljon. Mert a bankok egyoldalúan szerződést módosíthattak, az etikai kódexet nem tartották be, „kiderült, hogy a devizahitelekre nem volt fedezet… tehát több hitel került kihelyezésre, mint amire fedezet lett volna”.
Surányi válasza: „Ez butaság. A bank csak fedezett pozíciót tud tartani. A bankoknak annyi svájcifrank-tartozásuk van, amennyi követelésük. Ez törvényi előírás, ezt minden banknak kutyakötelessége teljesíteni. Ha nem teszi, a pénzügyi felügyelet már rég bezárta volna a bankokat.”
A devizahitelezés felelőseiről
Surányi szerint „itt nagyon sok szereplőnek van súlyos felelőssége”. A bankoknak, a 2001–2008 közti gazdaságpolitikának, a Magyar Nemzeti Banknak, a magyar bankfelügyeletnek és a hitelt felvevő adósoknak. „A politikai felelősség a mindenkori parlamenteké, amelyek sokszor hoztak rossz döntéseket ebben a folyamatban.” „A gazdaságpolitika felelőssége az, hogy 2001 és 2008 közt olyan mértékű költségvetési hiányt halmozott fel Magyarország, amely az összes Magyarországon létrejövő hosszú lejáratú forintmegtakarítást elszívta a rendszerből. Így a forintkamatok is nagyon magasra mentek, és forintmegtakarítás nem állt rendelkezésre a lakásberuházások finanszírozásához.” A svájci frankban történő eladósodás egyik oka tehát az, hogy nem volt forint.
A műsorvezető kérdése: hol volt a kritikus pont, hiszen „tudunk róla, hogy a svájci jegybank, az IMF, különböző pénzügyi szervezetek figyelmezették Magyarországot, a bankszektort, a politikai döntéshozókat, hogy ebből baj lesz.”*
Surányi György válasza: „A kritikus pont 2001 nyarán volt, amikor a Magyar Nemzeti Bank vezetése** a parlament elé terjesztette azt a javaslatát, hogy Magyarországon devizabelföldiek között engedélyezzék a devizatranzakciókat… Innentől ez mindenkinek szabad döntése. Hogy ez a szabad döntés azt eredményezte, hogy ilyen sokan vettek fel [devizahitelt], ebben van szerepe a nagy költségvetési hiánynak, a 2001 és 2008 között következetesen és jellemzően túlságosan magas kamatszintnek… a jegybanki politikának.” (Surányi ezt részletesen kifejti az interjúban.)
A bankrendszer felelősségének ismertetése után Surányi hozzáteszi: „Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a bankok ezen nyertek. Súlyos, nagyon súlyos, százmilliárdokban mérhető vesztesége van ezen a bankrendszernek, aminek egyébként nagyon súlyos következménye van a bankok hitelezési képességére nézve is.”
A bankok nem vonulhatnak ki, és nem vittek ki „egyetlen fillér” profitot sem
Surányi szerint a bankok nem tudnak kivonulni Magyarországról a mai kormányzati intézkedések következtében. „Ezek a bankok hosszú távra jöttek be, óriási pénzeket fektettek be. Megint a közhiedelemmel ellentétben: a külföldi bankok az elmúlt tíz évben összességében egyetlen fillért nem vittek ki innen abból a profitból, amit megtermeltek. Ahhoz, hogy a bankok így tudjanak növekedni az elmúlt tíz évben, nemcsak erre a profitra volt szükség, hanem még további tőkebefektetésekre volt szükség, hiszen itt törvény írja elő, hogy egy bank mérlegfőösszegéhez mekkora tőke szükséges.” „Én biztos vagyok abban, hogy innen bank nem fog kimenni, de hitelezni nem fognak tudni.” „Legalább öt-hat nagybank súlyosan veszteséges lesz idén, tavaly is az volt, idén még nagyobb vesztesége lesz, éppen a bankadó és a végtörlesztés miatt, és ennek az lesz a következménye, hogy a bankok külföldi tulajdonosainak – ha nem akarjuk, hogy a betétesek elveszítsék a pénzüket, mert ne legyen senkinek kétsége, a bankok nem a saját pénzüket helyezik ki, hanem a betétesekét – egyetlen lehetőségük lesz: még újabb pénzt betolni. Ami nyilván nagyon fájdalmas. Ennek a megoldásnak az a problémája, hogy nagyon komoly veszteségeket okoz, nem önmagában a bankoknak, hanem azoknak is, akik nem tudják a hiteleiket visszafizetni, és a tízmillió magyar állampolgárnak, két csatornán keresztül. Egyrészt mert az állam finanszírozási költségei megnőnek, másrészt mert a bankok olyan súlyos veszteségeket szenvednek el, hogy a tőkevesztés miatt nem tudják a mérlegüket, a hitelállományukat növelni, és ha nincs hitel, nincs növekedés, nincs munkahely, nincs adóbevétel, nem javulnak az életkörülmények.”
______________
* Az információ forrását lásd: Lázár János napirend előtt: „a bankokat áldozatvállalásra fogjuk kényszeríteni”
** Surányi György jegybankelnököt 2001. március 2-án Járai Zsigmond váltotta az MNB elnöki székében (2007. március 2-áig volt elnök).
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!