rss      tw      fb
Keres

Harrach szerint minden tiszta siker



A legfőbb érdekegyeztetési szerv, az Országos Érdekegyeztetési Tanács megszüntetése után hónapokon át attól zengett az ország, hogy ha egyáltalán zajlottak tárgyalások, azok kifejezetten az egyeztetés kudarcát jelentették. A szakszervezetek csütörtökön megkezdett és több napra tervezett demonstrációjának pedig közismerten épp az az egyik alapja, hogy a kormány számára ismeretlen az „egyeztetés” fogalma. Ehhez képest a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője, Harrach Péter csütörtök délután azt állította egy sajtótájékoztatón, hogy ilyen mértékű és eredményes egyeztetés kevés volt az utóbbi időben.

Mármost két eset lehetséges. Az egyik, hogy Harrach maga is tisztában van a helyzettel, és ugyan látja, hogy kudarcot hoztak a tárgyalások, de politikai érdekből ennek az ellenkezőjét mondja. A másik, hogy hiába zajlott a szeme előtt, tényleg nem látja a tárgyalások kudarcos voltát, mert a saját akaratának érvényesülését a tárgyalások sikerének hiszi. Vagyis Harrach nem tud különbséget tenni aközött, hogy neki személyesen sikerült érvényesítenie az akaratát, és aközött, hogy sikerült-e a tárgyalópartnerekkel közösen megoldani a fölvetett problémákat. Más szóval a saját akaratát hiszi a dolgok egyetlen mozgatórugójának.

A világért sem szeretném eldönteni, hogy melyik változat érvényes rá, és persze az összes olyan kormánypárti politikusra, aki folyamatosan a politikájuk elsöprő sikeréről beszél, miközben szakmai partnerei az öklüket rázzák. De ez igazából lényegtelen is, végtére nem a pszichiátereik vagyunk, hogy folyton felkutassuk és megértsük a motivációikat. Megértenünk azt kell, hogy ha az egyik esettel állunk szemben, ha a másikkal, egyikkel sem lehet mit kezdeni. Sem a cinikus és tudatos hazudozással, sem a háromévesek szintjén megrekedt, akaratelvű gondolkodással szemben nincs végigvihető, demokratikus stratégia. Ezek a politikusok zárt és hozzáférhetetlen közegben gondolkodnak, így a társadalom által agresszió nélkül nem megszólíthatók, és sem tényekkel, sem észérvekkel, sem érzelmi indokokkal nem meggyőzhetők. Amiből egyetlen dolog következik: bárkinek, aki bármit akar mondani bármiféle társadalmi problémáról, teljesen fölösleges a mondandóját a kormánynak címeznie. Annál nagyobb erővel kell megszólítania a társadalmat, és kell elmondania világosan és egyértelműen, hogy ki mit gondol a szóban forgó problémáról.

Ha pedig ennek láttán Harrach és a többiek katarzisba esnek, majd a megtisztulásuk során megértik mondjuk az „egyeztetés” kifejezésének tartalmait, az csak tiszta haszon, és én is nyugodtan olvashatom tovább, teljes átéléssel, az Andersen-meséket.

(Lévai Júlia)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!