Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 5.

Bolgár György kérdései a 2010. május 5-ei műsorban


Témáink ma délután: Schmitt Pál lesz az új parlament elnöke. Miért jó ez neki, és miért jó a Fidesznek az EP-alelnökség helyett?

Ugyancsak a formálódó Fidesz-kormányzattal kapcsolatos hír, hogy áll a bál Pintér Sándor minapi kijelentése miatt, amely szerint a 2006-os, októberi demonstráció feloszlatásakor a rendőrség nem követett el szakmai hibát. A belügyminiszter-jelöltet többen is bírálták, Orbán Viktor pedig azonnal megbízta Balsai Istvánt az akkori események kivizsgálásával – miniszterelnöki biztosként.

Aztán: az egészségügyért felelős, jövendő nemzeti erőforrás miniszter a magántőke bevonásáról beszélt az egészségügybe. Érdekes fordulat?

Simor András, a Nemzeti Bank elnöke a folytatódó és ellene irányuló személyes támadások ellenére közölte, hogy ki akarja tölteni a mandátumából hátralévő három évet.

Elkészült Gyurcsány Ferenc vitairata, amely az MSZP választási szerepléséről szól. A volt miniszterelnök szerint a párt gyáván és ostobán politizált, pedig nem volt törvényszerű, hogy vereséget szenvedjen. Gyurcsány az írásában azt is állítja, ő is csak a 2006-os választások után szembesült az államháztartási hiánycélok tarthatatlanságával.

És végül mi a véleményük arról, hogy bár magyar üzletemberek több száz millió forinttal támogatták a magyar csodalovat, Overdose újra sántít. Vége van egy álomnak?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár


Bolgár
György: - Tegnap Csillag István, volt gazdasági miniszterrel publikált egy rövid írást az egyik gazdasági internetes portálon, amelyben arra hívták föl a figyelmet, hogy a korábbi várakozásokkal, reményekkel ellentétben, Önök szerint semmiféle mozgástere nem lesz az új kormánynak abban a tekintetben, hogy növelje az államháztartási hiányt, a tervezett költségvetési deficitet. Pedig Matolcsy György gazdasági csúcsminiszter éppen a napokban mondta azt, hogy szerinte 4,5-6,5 százalék közé lehet tenni a költségvetési hiány mértékét. Ezt még szerinte - mármint a felső határt - elfogadnák a piaci szereplők, befektetők és gondolom, a Valutaalap is. Önök szerint miért nem fogadnák el?

Mihályi Péter: - Most a görög megállapodás egy teljesen új helyzetet teremtett, hiszen Görögország bajai nagyon hasonlóak Magyarországéhoz, csak az ország mérete és fejlettsége miatt nagyobb összegekről van szó. Mi 20 milliárd eurót kaptunk, ők 110 milliárd eurót, és ők is egy olyan megállapodást kötöttek, mint mi. Egy ilyen helyzetben nagyon nehezen elképzelhető, hogy a Valutaalap és az Európai Unió hajlandó felpuhítani a megkötött megállapodást, csak azért, mert Magyarországon új kormány van. Ez azonnali jelzés lenne Görögországnak, hogy nem kell azt a megállapodást olyan komolyan venni, amit most aláírtak, hiszen majd egy év múlva elég elkezdeni sírni vagy leváltani a kormányt, és akkor újra tárgyalhatják a korábban, kényszerhelyzetben elvállalt szigorú feltételeket.

- Lehet, hogy 2-3 hónappal ezelőtt még jogosan bízhattunk abban, hogy bizonyos lehetőségei lesznek az új kormánynak, főleg ha reformprogramokat is társít a költségvetési hiány növelése mellé, mert ezzel meg lehet győzni a Valutaalapot. Most már az sem volna elég, ha azt mondanánk, hogy fizessük ki a MÁV és egyéb állami vállalatok adósságait, ezzel terheljük meg az idei költségvetést, cserébe leteszünk egy olyan vasút-átalakítási programot, hogy csak na, és nem fog eladósodni újból a MÁV? Ez sem győzné meg a Valutaalapot?

- Nekem az a gyanúm, hogy nem, mert egyszerűen a világ nem tud a részletekre odafigyelni. Tehát ha az a hír jelenik meg a görög sajtóban, hogy Magyarországnak sikerült újratárgyalnia a szerződést, akkor ennek Görögországban óriási hatása lenne.

- Sőt, ha a német sajtóban jelenik meg ugyanez, mert a németek állják a görög cech nagy részét…

- Pontosan. A szlovákok, akik kis ország, ők is húzzák a szájuk szélét. Egyébként feltehetően Magyarország is beszáll a görögországi finanszírozásba, csak erről még nem hallottunk.

- És miért?

- Mi is tagjai vagyunk az EU-nak.

- És úgy gondolja, hogy akkor ránk is hárul majd teher? Meg fognak minket keresni, hogy Magyarország is adjon valahány száz millió eurót a görögök megsegítésére?

- Nagyon csodálkoznék, hogyha nem így lenne. Valamelyik lapban azt írták, hogy Szlovákia majdnem egymilliárd 800 millió eurós támogatást ad.

- Igen. Kicsit soknak tűnik ez a szám így első hallásra, de a 110 milliárd euróhoz képest a nem egészen egymilliárd nem olyan sok.

- Nem olyan sok. Szóval lehet, hogy nekünk is be kell szállni. Itt egy nemzetközi együttműködés folyik. Mi már ebben a cikkben, és korábbi cikkekben is évek óta, próbáljuk a szakmai közvéleményt meggyőzni arról, hogy egy globalizált világban nem lehet önálló magyar gazdaságpolitikát folytatni. De sajnos a választások bebizonyították azt, hogy az emberek fejét el lehet csavarni, a lakosság többsége, sőt még a közgazdászok egy része is komolyan elhitte és terjesztette, hogy ez lehetséges, hogy nem kell az adósságokat visszafizetni, mert majd elengedik nekünk. Ezek mind illúziók voltak, csak olyan sokszor és olyan sokat mondták, hogy bizony a választók el is hitték.

- De sokan még most is mondják, sőt követelik is, hogy ha a világ nem hajlandó elfogadni a magyar utat és a magyar gazdaságpolitikát, akkor vonuljunk ki mi a világból és ebből az egyébként is undorító globalizációból. Miközben Önnel együtt én is úgy gondolom, hogy ez lehetetlen. Játsszunk el egy pillanatra a gondolattal, hogyan volna mégis lehetséges? Tegyük föl, hogy valaki másfajta gazdaságpolitikát akar, nem akar számítani európai uniós és valutaalapos segítségre, hanem azt mondja, hogy kiemeljük az országot ebből a mostani válságból.

- Tulajdonképpen már sok jel mutatott arra, hogy ilyen szándékok voltak. Időnként felmerülnek ilyen nyilatkozatok, és ez mindig azzal a következménnyel jár, hogy megrendül a forint iránti bizalom, méghozzá elsősorban és leggyorsabban nem külföldön, hanem Magyarországon. Ezt el szokták felejteni az emberek, sokszor még a politikusok is, mert azt mondják, hogy a külföldiek mozgatják a forint árfolyamát. Szó sincs róla! A magyar lakosság az elmúlt napokban már gyors ütemben ment a pénzváltókhoz, és váltotta át a forintját.

- Hiszen attól tartanak, hogy nem csak 276 forint, hanem akár 286 is lehet vagy több, jobb, ha most veszek eurót?

- Így van. Tehát itt nem a külföld büntet meg minket, hanem a magyar állampolgárok vonják meg a bizalmukat a magyar gazdaságtól, a magyar államtól. Egyébként valószínűleg százalékos arányban ezek között fideszes és jobbikos választók is vannak, mert a saját pénzükre a jobbikos választók is figyelnek.

- Magyarán, a globalizációból való kivonulás terve azonnal megbukna és gazdasági csőddel járna szinte heteken belül?

- Így van. Hadd tegyem hozzá, mert sokak számára ez nem gazdasági, hanem igazságossági kérdés, nagyon sok nyilatkozat hangzott el erről az elmúlt években, hogy lehet, hogy a közgazdászoknak igazuk van szakmai alapon, de mégsem igazságos az, hogy mi ennyi kamatot fizetünk és hogy 20 évig fizetjük a törlesztést. Akik ilyeneket mondanak, azok vagy nem tudják, vagy elfelejtik, hogy amikor mi hitelt veszünk föl, akkor mások a megtakarításunkat adják oda nekünk. Hogy egy nagyon aktuális példát emlegessek: a svájci hiteleket végső soron svájci megtakarítók adták nekünk oda.

- Nem ők használták föl, hanem kihelyezték hozzánk.

- Igen. És miért gondolja bárki is azt, hogy igazságos dolog, ha a magyar állam azt üzeni a svájci nyugdíjasoknak, hogy bocsánat, maga a megtakarításait a bankrendszeren keresztül Magyarországra helyezte, mi meg nem fizetjük ki, mert mi ezt így érezzük igazságosnak.

- Mert a magyar polgár úgy gondolkozik, hogy ugyan már, milyen svájci nyugdíjasról beszél Ön, nyilván a különböző milliárdosok és adócsalók pénzéből jönnek ide a bankárok, hogy a svájci frankhiteleket folyósítsák.

- Erről szó sincsen! Hogy egyszerűen fogalmazzak, a bankoknak nagyon sok pénzük van, de az mind valaki másé. Az a pénz, ami a bankban van, a betéteseké.

- Lehet, hogy egy milliárdos teszi be, de az is lehet, hogy olyan ember, aki csak havonta ezer frankot tesz be.

- Belőlük van több. Svájcban is kevesen vannak a milliárdosok, ott is a kisemberek vannak többségben, s egy élet munkájával takarították meg a pénzüket. Ez ugyanúgy igaz Japánra is, hiszen japán jen kölcsönök is vannak Magyarországon. Tehát azt szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem egyszerűen csak gazdasági racionalitásról és kényszerről van szó, hanem arról, hogy amit sokan követelnek, és sokan azt gondolják, hogy igazságos, az valójában nem igazságos. Egyszerű szimpla önzésről van szó, és ez nem szép dolog.

- Visszatérve a kiindulóponthoz, vagyis hogy az új kormánynak mekkora mozgástere volna az államháztartási hiány növelésében, láthatóan Matolcsy György még a legutóbbi órákban is olyan nyilatkozatokat adott, amelyek azt sejtetik, hogy igenis nagy lehetőség van arra, hogy a kormány megpróbálja ösztönözni a gazdasági növekedést. Például sokadszorra megismételték, hogy július 1-jétől adócsökkentés is lesz, persze lehet, hogy ennek a mértéke kicsi, vagyis nem számottevő a hiány növelésében. Ugyanakkor Orbán Viktor egy másik üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy két rendkívül fontos, azonnali teendője van a kormánynak, ebből az egyik a gazdasági összeomlás megakadályozása. Ami lehet, hogy valamiféle kritika akar lenni a jelenlegi kormányra nézve, de mintha azt is sejtetné a hallgatóval, hogy itt veszélyhelyzet van, többek között Görögország miatt, és itt bármi megtörténhet.

- Ez így van. Ez felvet egy másik kérdést, aminek én nem vagyok szakértője és nem is tudjuk a tényeket róla, nevezetesen azt, hogy ki fog felelni az ország nemzetközi pénzügyeiért. Ugye most úgy tűnik, hogy nem lesz pénzügyminisztérium, Matolcsy György pedig egy nemzeti gazdaságfejlesztési minisztériumért, ilyen költészeti minisztériumért fog felelni.

- Közben a pénzügyminisztérium éppen az ellenkezőjét kellene hogy csinálja. Nem a költészettel foglalkozni, hanem a pénz megfogásával.

- Pontosan. Könnyen lehet, hogy itt egy olyan szerepjáték van, hogy Matolcsy György mindenféle szépeket mond, de majd később a miniszterelnök által kijelölt tárgyalódelegáció egész másban fog megállapodni az IMF-fel és az Európai Unióval. Abban, amiben meg lehet állapodni. És akkor majd Matolcsy György széttárja a karját, és azt mondja, hogy ő ezt mennyire sajnálja. Nem tudom, ez történik-e majd. De már önmagában az sem jó jel, és nem jó üzenet a piacnak, hogy nem lesz pénzügyminisztérium. Az ilyennek sosincs jó vége.

- Az Ön tudomása szerint van olyan fejlett nyugati piacgazdaság, ahol nincs önálló pénzügyminiszter?

- Pénzügyminiszter mindig van, legfeljebb az fordul elő, hogy a pénzügyminiszterhez hozzátesznek más tárcákat is. Tehát pénzügyi és gazdasági miniszter valaki egyben. De a pénzügy van első helyen. Egyébként még az is lehet, hogy a végén ez fog történni és Matolcsy György szépen beül a Pénzügyminisztériumba, és ő lesz a pénzügyminiszter. Ezt nem tudjuk, mert erről sem tájékoztatták a közvéleményt, sem a választások előtt, sem azóta. Majd meglátjuk!


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!