rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 6.

Oszkó Péter, pénzügyminiszter


Bolgár György
.: - Már csak néhány napjuk van hátra a hivatalban, de azért még az utolsó napokra is jutott egy-két sortűz Önöknek. Tegnap Orbán Viktor mondta azt, hogy két fő célja lesz az új kormánynak, az egyik az összeomlás megakadályozása, ma pedig Varga Mihály, a Fidesz alelnöke jelentette ki, hogy gazdasági vészhelyzet van, és aki arról beszél, hogy túl vagyunk a válságon, az egész egyszerűen félretájékoztatja az országot. Márpedig Bajnai Gordon - mondta ő - félretájékoztatja. Szóval gazdasági vészhelyzet van, vagy összeomlás fenyeget?

Oszkó Péter: - Szerintem ha csak felületesen követik a rádióhallgatók a híreket, és látják, hogy mi van Görögországban vagy más dél-európai államokban, s ehhez képest látják, hogy Magyarország hogyan vészeli át a válságot az elmúlt egy év válságkezelésének az eredményeként, akkor láthatják, hogy mennyivel nagyobb a biztonság, a kiszámíthatóság. Azt is láthatják, mennyivel jobb esély van a felzárkózásra Magyarországon, mint más országokban, olyanokban, amelyek ráadásul gazdasági fejlettségben jóval előttünk voltak, a válság mégis, úgy tűnik, jobban megviseli őket.

- Ráadásul megvan az eurózóna nyújtotta biztonságuk is.

- Így van. Tehát elég egyértelműen összehasonlítható, hogy mennyire van vészhelyzetben Magyarország más országokhoz képest. Ha egyszerűen csak valaki megnézi a híradót, látja, hogy milyen közállapotok vannak ma Görögországban a pénzügyi kiszolgáltatottság miatt.

- Eltekintve azonban a pártpolitikai csatározásoktól és a politikában használatos, gyakran túlzó kifejezésektől, valami mégiscsak van, és ez veszélyes is lehet, ha nem is vészhelyzet Magyarország számára, hisz látjuk a forint árfolyamának gyengülését. De nemcsak a forintét, hanem a lengyel zlotyét, a cseh koronáét, tehát a térségbeli valuták romló helyzetét is, mert a görög válság olyan súlyos, hogy megrengeti a bizalmat az egész európai pénzügyi rendszerben is. Ez nem jelenthet olyan komolyabb fenyegetést Magyarországra nézve, hogy akár az elmúlt egy év válságkezelése is megbicsaklik esetleg miatta?

- Az egész világra, és azon belül elsősorban Európára nézve jelent ez fenyegetést, Európán belül Magyarországra is. Tehát Magyarországnak komolyan kell venni ezt a veszélyt. Az elmúlt egy év válságkezelése arról szólt, hogy felkészüljünk mindig a kedvezőtlen változásokra, olyan biztonságos pályán tartsuk az országot, hogy ne roppanjon össze akkor sem, ha a világpiacon kedvezőtlen változások történnek. Ha ezt a pályát tartja az ország, tehát ha nem kezd el felelőtlenül pénzt szórni, nem kezd el nagyobb hiteleket felvenni, amitől próbáltuk megóvni az elmúlt egy évben, akkor lesz a legkevésbé kiszolgáltatva ilyen veszélyeknek. Ha ehhez képest a következő kormány elkezdi komolytalanabbul kezelni a költségvetés egyenlegét, elkezd költekezni, elkezd olyan adócsökkentést csinálni, amelynek nincs meg a fedezete, vagy elkezd olyan kiadásokat beépíteni, amit megint csak hitelből lehet megtenni, akkor bizony gyengébbé, kiszolgáltatottabbá válhat az ország, és egy kiélezett piaci helyzetben ez veszélyeket jelent. Tehát a legtöbb, amit ilyenkor tenni lehet, az, hogy stabil, kiszámítható gazdaságpolitikát kell folytatni. Ebben a jelenlegi, leköszönő kormány nyilván eszköztelen már. Tehát én hiába állok ki és mondom azt a nemzetközi befektetőknek, hogy higgyék el, Magyarország felelősen fog gazdálkodni, az már senkit nem érdekel, hogy én mit mondok. Itt már az az érdekes, hogy a következő, kormányzásra készülő politikai erő mit mond. Magyarország akkor nem lesz ezeknek a folyamatoknak a vesztese, akkor fogja a legbiztonságosabban átvészelni, ha a kormányzásra készülő politikai erők világossá teszik, hogy stabil, kiszámítható, biztonságos gazdaságpolitikát fognak folytatni.

- Ehhez képest azt mondják, Varga Mihály ma is mondta, aki pedig gazdasági szakember, hogy adócsökkentést terveznek. A mai Magyar Nemzetben meg is jelent többféle verzió arról, hogy milyen lehet ez. Az egyik szerint 100 milliárdos nagyságrendű, a másik szerint akár 250 milliárdos, ami persze bevételkiesést jelent, de Varga azzal indokolta ennek szükségességét, hogy ez meglódítja a gazdasági növekedés esélyeit, munkahelyeket teremt, és így nem veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt. Miközben tudjuk a közgazdasági vitákból, amelyek még a nyilvánosság előtt is zajlanak, hogy ez azért nem olyan egyszerű dolog, hogy ma adót csökkentek és holnapra már több bevétel folyik be a kevesebb helyett, hanem van egy hosszabb idő, ami alatt vagy kifejti ezt az áldásos hatását, vagy nem, de közben nő a deficit.

- Én nem hallottam Varga Mihálynak ezt a kijelentését, ha tényleg ezt mondta, akkor elég erős az ellenmondás. Ha most csinál bárki adócsökkentést, amikor a piaci keresletek korlátozottak és a vállalkozók legnagyobb baja az, hogy megfelelő piacot találjanak maguknak.

- Nincs kereslet sem itthon, sem külföldön.

- Így van. Abból nem lesz idén nagyobb gazdasági növekedés, abból idén költségvetéshiány lesz, tehát ennek az adócsökkentésnek nincs meg a fedezete, ezt mi régóta mondjuk. Mi annyi adócsökkentést csináltunk, amennyit lehetett, továbbira nincs fedezet, ezt csak felvett hitelből lehetne megcsinálni, és csak borítaná a költségvetés egyenlegét. Illúzió azt gondolni, hogy ha most bármilyen adónemben hirtelen nagyarányú csökkentést csinál akár július elsejétől a következő kormány, abból gazdasági növekedés lesz. Abból költségvetési hiány lesz, nagyobb hitelfelvétel lesz, bizonytalan forintárfolyam és emelkedő kamatköltségek. Tehát inkább visszafogja majd a gazdasági növekedést. Ez nem azt jelenti, hogy én az adócsökkentés ellen érvelek…

-…Mert Ön többször is azt mondta az elmúlt években, hogy erre szükség van.

- Így van, de a költségvetési egyensúly megtartásával. Tehát olyan módon lehet további adócsökkentéseket csinálni az eddigi adócsökkentésekhez képest, hogy a kiadásokat tovább kell racionalizálni, vissza kell faragni, meg kell csinálni az önkormányzati reformot, az egészségügyi reformot. Az intézményrendszeren elért megtakarításokból származhat az, hogy kevesebbet költ a költségvetés, és ez után lehet olyan adócsökkentést csinálni, ami valóban terhet vesz le a gazdaság válláról.

- Azt bizonyára olvasta vagy hallotta, hogy a jövendő gazdasági- és a feltételezések szerint pénzügyminiszter, Matolcsy György azt mondta, hogy szerinte 6,5 százalékos költségvetési hiányt még tolerálnának a befektetők és a nemzetközi piacok. Erre több szakértő rögtön reagált, hogy a 6,5-öt biztosan nem tolerálnának. Az Ön személyes tapasztalatai szerint a görög válság mennyire köti meg a következő kormány kezét és mennyire szűkíti a mozgásterét?

- Egyértelműen idegesek a piacok, és mindent kevésbé tolerálnak, egyébként a nemzetközi szervezetek is. Én nem szeretném rontani a Fidesz tárgyalási lehetőségeit, nekem semmi bajom nincs azzal, ha a Fidesz egy jó költségvetési pályát és jó gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot ki tud tárgyalni és el tudja fogadtatni a piaccal. De ne kergessük magunkat azokba az álmokba, hogy attól jó egy gazdaságpolitika, ha minél nagyobb hiányt enged meg. Azt azért megtanultuk a múltban, hogy minél nagyobb egy ország költségvetési hiánya, annál kiszolgáltatottabbá válik. Valamiért mintha ma úgy szólna a közgondolkodás, hogy az jó a gazdaságnak, ha nagy a hiány. Ez tévedés. Jó nagy hiányt engedett 2002-től kezdődően az akkori gazdaságpolitika, és ez egyáltalán nem tett jót a gazdaságnak, sőt nagyon is megszenvedte. Tehát itt van egy félreértés szerintem. A politikusoknak rövid távon lehet, hogy jó a nagy hiány, mert abból lehet osztogatni.

- Átmenetileg talán még a növekedést is serkentheti, egészen addig, amíg nem kezdi el ezt drasztikusan korlátozni.

- Nem serkentette 2002-től sem.

- Lehet, hogy csak fenntartotta a korábbi ütemet, nem?

- Talán nagyon rövid ideig, de 2002-től az következett be, hogy Magyarországnak nagyobb lett a költségvetési hiánya, más régiós országoknak pedig nagyobb lett a gazdasági növekedése. Tehát még ez sem igaz.

- Akkor, ha megengedi, megkérdezném arról a néhány konkrét elképzelésről, amelyek nem tudom, mennyire komolyak, de feltételezem, hogy a Magyar Nemzet elég közel áll a Fideszhez, úgyhogy talán nem légből kapottak. Azt írják, hogy valószínűleg megszüntetik az Önök által kitalált szuperbruttósítást, és ennek eredményeként akár 250 milliárd forintnyi adómegtakarítás is jöhetne személyi jövedelemadóban. Jó lépés ez Ön szerint? Mi lesz az eredménye, ha ez a 250 milliárd nem folyik be a költségvetésbe?

- Az az érdekes ebben a felvetésben, hogy ez gazdaságélénkítésre nemcsak rövid, de hosszú távon sem jó. Gazdaságélénkítésre a munkáltatói terheket, társadalombiztosítási járulékot lehet csökkenteni, a vállalkozói termelékenységet, hatékonyságot, hozzáadott értéket visszavető adónemeket kivezetni, mint például a helyi iparűzési adó. Ilyen mértékű csökkentésnek különösebb gazdaságélénkítő hatása nincs. Ez egy lakossági jóléti intézkedés lenne. Én nem is feltételezem egyébként, hogy valóban ez a Fidesz elképzelése. Valóban írta a Magyar Nemzet, de ezt inkább egy gellert kapott sajtóértesülésnek tudom tekinteni, különösen azért, mert a számok sem jók. A szuperbruttósítás kivezetése több mint 400 milliárdjába kerülne a költségvetésnek.

- 400 milliárd hány százalékban növelné meg a hiányt?

- Kicsit több mint másfél százalékkal.

- Akkor csak ettől felmenne majdnem 5 és fél százalékra.

- Így van. Erre hitelt kéne felvenni, nyilván egy tartósan beépülő költségvetési hiány keletkezne, ráadásul a gazdaság sem élénkülne tőle, mert nem ettől lesz könnyebb a vállalkozók sorsa, hogy a magánszemélyeknél több nettó jövedelem marad. De mondom, nem tartom valószínűnek, hogy ez egy hivatalos pártprogram része lenne.

- Arról mit gondol, hogy ugyancsak a Magyar Nemzet szerint a cafeteria-juttatások adójának eltörlését is fontolgatják? Ez is ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az előző, a magánszemélyek nagyobb jövedelmét eredményezné.

- Ez már munkáltatói magatartástól függ, mert a cafeteria-juttatások után az adót a munkáltatónak kell megfizetni, nem a munkavállalónak, tehát ez jelenhet munkáltatói megtakarítást is. A cafeteria-adóztatásnál abból a koncepcióból indultunk ki, hogy ne arra hagyjunk pénzt a munkáltatóknál, hogy minél több ajándékot adjanak a meglévő dolgozóiknak, hanem arra, hogy minél több új embert vegyenek fel. Ezért volt az, hogy alapvetően az általános béreken meglévő adóterheket csökkentettük, és nem az egyedi juttatásokon lévő adóterheket. Én ebben a koncepcióban hiszek, és azt gondolom, ha bármilyen adócsökkentés van, annak elsősorban az általános munkáltatói bérterhekre kell irányulnia, tehát praktikusan a TB-járulékok további csökkentése az, ami érdemben és gyorsan segítheti a vállalkozók helyzetét és általában a foglalkoztatást.

- Elvileg eddig a Fidesz is emellett foglalt állást, gyakorlatilag az elmúlt nyolc évben végig azt mondta, hogy a munkát terhelő adókat, járulékokat kellene csökkenteni, ezek az elképzelések pedig nem egészen azt mutatják.

- De nem volt hivatalos bejelentés a Fidesztől, tehát nem tudhatjuk, hogy ez valódi-e vagy sem.

- A cafeteria-adó eltörlése mekkora kiesést jelentene?

- Erről nem tudok pontos adatot mondani, de biztos, hogy 100 milliárd fölöttit.

- Szóval ez is óriási tétel. A harmadik, ez a bizonyos innovációs járulék bizonyára kisebb. Mekkora ez és mi értelme volna, ha megszüntetnék?

- Ennek a megszüntetését már mi is többször felvetettük. Itt nem az a probléma, hogy ez kezelhetetlen helyzetet teremtene, hanem az, hogy pillanatnyilag ez külön intézményrendszereket finanszíroz. Van egy olyan innovációs alap, amely pillanatnyilag kutatásfejlesztéseket finanszíroz és támogat. Ha ez elesik a bevételforrástól, akkor pont azok a tevékenységek nem jutnak költségvetési-, illetve adóforintokhoz, amelyek a gazdaság fejlesztését, a termelékenység javulását, az innovációt szolgálnák. Tehát akkor lehet szerintem hozzányúlni az innovációs járulékhoz, ha megvan az az intézményrendszerbeli átalakítás is, ami biztosítja ezeknek az innovatív tevékenységeknek a további folytatását. Itt nem egyszerűen egy adónemet kell megszüntetni, hanem intézményrendszert kell átalakítani. Ugyanez igaz egyébként a szakképzési hozzájárulásra is. Mindkét kis adó plusz adminisztrációt jelent mind az adóhatóság, mind az adózók oldalán, de nem szüntethetőek meg egyszerűen egy törvény hatályon kívül helyezésével, hanem gondosodni kell arról, hogy ettől még a szakképzés intézményrendszere, az innováció támogatási rendszere valamilyen módon fennmaradhasson.

- Visszatérve még a legsúlyosabb kérdéshez, a görög válság ránk gyakorolt hatásához, az Ön becslései és elképzelése szerint mi történhet, ha a görög társadalom nem halandó lenyelni a megszorító intézkedéseket és a segélycsomag sem tud működésbe lépni? Mi következhet be az eurózónában és annak környékén, ami Magyarországot is magában foglalja?

- Nem tudom megmondani. Azt tudjuk, hogy a görög államadósságot nagyrészt német és a francia pénzügyi intézmények finanszírozzák, ez lényegében a francia és német bankok kitettségét jelenti. Ha a görög államadósság megtérülésével kapcsolatos kockázatok növekednek, ezek átszivárognak az egész uniós bankrendszerbe, a teljes európai gazdaság finanszírozási költségei fognak jelentősen emelkedni és ebből az emelkedésből nagyon komoly növekedési hátrány fakad. Hiszen ha európai bankrendszer által finanszírozott vállalkozások sokkal drágábban jutnak forráshoz, akkor a vállalkozások növekedési esélyi romlanak. Ha az európai intézmények által finanszírozott államok drágábban tudják kibocsátani az állampapírokat, például Magyarország is, akkor a költségvetés terhei nőnek. Tehát ez nagyon komoly kamatköltségnövekedést eredményezhet sajnos Magyarország számára is, ami igazán nem lenne kívánatos a jelenlegi egyébként is kiélezett helyzetben.

- De Magyarországnak közvetlen segítségnyújtási kötelezettsége nincs. Ugye az eurózóna tagállamai, köztük például Szlovákia is, részt kell, hogy vegyenek ebben a segélycsomagban.

- Ilyen kötelezettség Magyarországra nem hárul. A források jelentős részét a valutaalap, a másik részét az eurózóna tagállamai biztosítják. Magyarország ebből a teherből nem kell hogy vállaljon. Magyarországra, mint minden más országra az EU-n belül és környékén, a kockázatok hárulnak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái