Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 6.

Bolgár György kérdései a 2010. május 6-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Fidesz szerint talán rendkívüli intézkedésekre is szükség lesz a gazdasági vészhelyzet elhárítására. Erről Varga Mihály alelnök, az alakulóban lévő Orbán-kormány jövőbeli miniszterelnökségi államtitkára beszélt. Tegnap Orbán Viktor az összeomlás megakadályozását nevezte a két fő cél egyikének. De milyen összeomlás? És akkor hogy lesz ebből júliusra adócsökkentés, ahogy a mai Magyar Nemzet is írta. Vagy kutyaharapást szőrivel? A Bajnai-kormány mindenestre visszautasította az éles Fidesz figyelmeztetést, hangsúlyozva, hogy az országot nem kell megmenteni. És ha mégis meg akarják?

Másik témánk, hogy Gaskó István és szakszervezete az Orbán-kormánnyal szemben is fenntartja a vasutasok követeléseit, például a MÁV Cargo eladásából származó bevétel egy részére. Követeléseiket nem pártpolitikai célok alapján fogalmazták meg, így azokról pártérdekek miatt sem mondanak le - mondta Gaskó.

És mit szólnak ahhoz, hogy egyre több a sürgető bírálat az MSZP-ben. Gyurcsány vitairata után, most 300 hajdú-bihari szocialista követelte a pártvezetés azonnali távozását. Mi lesz ennek a vége?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője


Bolgár György:
- Gyurcsány Ferenc megírta elemzését, vitairatát, de vajon az MSZP és a párt vezetősége, elnöksége hogyan fogadta ezt?

Mesterházy Attila: - Ugyanúgy fogadtuk, mint az összes többi hasonló tanulmányt vagy elemzést, hiszen nagyon sok érkezik politológusoktól, magánszemélyektől vagy pártközösségektől. Az a helyes, ha az MSZP-ben minél többen, akár írásban is véleményezik az elmúlt időszakot és javaslatot tesznek a következő évek feladataira.

- De Gyurcsány Ferenc nem politológus vagy elemző, vagy közösség, vagy alapszervezet, hanem volt miniszterelnök.

- Így van, de a pártunk a tagja, és ilyen jogon teljesen természetes, hogy lehetősége van véleményt mondani. Az lenne a baj, ha Gyurcsány Ferenc - aki az elmúlt 8 évünkből legalább 5 évet meghatározott, mert miniszterelnök és pártelnök is volt - nem mondaná el, hogy ő hogyan látta a saját időszakát, hol látott hibákat és hogyan képzeli el a következő időszakot. Tehát szerintem az övé egy fontos vélemény.

- Azt akarja ezzel mondani, hogy ha nem is örömmel, de jó szívvel fogadták az ő önkritikáját és kritikáját, valamint javaslatait?

- Nem véletlenül mondom azt, hogy szerintem az lett volna a baj, ha ő nem értékeli az elmúlt időszakot és nem mondja el a véleményét a saját szemszögéből, amit biztosan nagyon sokan vitatnak is. De ez, az összes többi elemzésre is ugyanúgy igaz, hiszen aki ír egy ilyen elemzést vagy véleményt, az a saját szemüvegén keresztül tudja megítélni a folyamatokat. És lehet, hogy aki más szemüvegen keresztül nézte, az egy kicsit másképpen látja. De pont ebből a sokszínűségből tud talán előállni az úgymond kollektív bölcselet, ami ahhoz szükséges, hogy pontosan lássuk és értsük azt, hogy mit rontottunk el az elmúlt években, milyen társadalmi folyamatokat értelmeztünk félre, és hol hibáztunk. És fontos, hogy ezeket a hibákat a jövőben ne kövessük el, és be tudjuk építeni a jó meglátásokat a jövőről való gondolkodásunkba.

- Nem kellett volna az MSZP elnökségének, vagy akár személy szerint Önnek valamiféle elővágással élnie, hogy Önök elemezzék először a vereség következtében kialakult helyzetet, és hogy mi vezetett oda vagy hogyan látják a kiutat? Mert így Gyurcsány Ferenc kezében van a kezdeményezés. Ő az, aki először előállt egy alaposnak látszó értékeléssel.

- Én nem szeretném minősíteni, hogy ez alapos vagy nem alapos, ráadásul nem ő volt az első. Hiszen még egyszer mondom, számos más ilyen elemzés is érkezett már hozzánk különböző helyekről. Ez egy elemzés azok közül, amik megjelentek az elmúlt időszakról. Szerintem nem külön az elnökségnek kell értelmeznie, mondjuk párthatározatban, hogy ő hogyan látta az elmúlt időszakot, hanem mindenkinek meg kell adni ezt a lehetőséget. Valószínűleg az elnökség tagjai is külön-külön és együtt is másképpen látják az elmúlt időszak egy-egy eseményét. Én a magam részéről pedig azt gondolom, hogy nem voltam olyan a pozícióban az elmúlt 8 évben, hogy markánsan befolyásolni tudtam volna az események menetét. Részese voltam, ezt sohasem tagadtam, és büszke is vagyok nagyon sok momentumára ennek az elmúlt időszaknak. Alapvetően hiszek abban, hogy a szándékaink mindig tisztességesek és helyesek voltak, de sokszor volt tévedés a kivitelezésben, vagy adott esetben hibás politikai döntés született. De nem hiszem, hogy ez egy versenyfutás kell hogy legyen, hogy ki tudja előbb megnyomni az "elküldöm" gombot, és ki tudja előbb kitenni a pontot egy-egy dolgozat végére.

- Gyurcsány Ferenc, bár nem nevezte meg Önt, bírálta a kampányt és azt, hogy egyértelműem a kormányfőjelöltre, Önre összpontosították a fő figyelmet, pedig tudták eleve, hogy nyerni nem nagyon van esélyük. És szerinte ebből kifolyólag elsikkadt az MSZP fő üzenete, mert egy nem reális célt tűztek ki a választók elé. Ön mit gondol, ebben van igazság?

- Én azt gondolom erről, hogy ez az ő véleménye, amit én tiszteletben tartok. Mások viszont másképpen gondolják ezt a kampánnyal kapcsolatos dolgot is, meg sok minden mást is, ami szerepel ebben a tanulmányban. Én viszont nem szeretném azt csinálni, hogy a nyilvánosság előtt kritizálom adott esetben a kollégáimat vagy barátaimat, vagy politikustársaimat. Szerintem ez nem a nagy nyilvánosságra tartozik ilyen szempontból, hanem sokkal inkább belső vitákban kell kiértékelni vagy elmondani a véleményeket. Ezért járom most az országot, mert fontosnak tartom, hogy meghallgassuk ezeknek a baloldali közösségeknek a véleményét. Szerintem az a szerencsés, ha nagy odafigyeléssel és aktív hallgatással veszünk részt ezeken a megbeszéléseken. Ezen a héten is, és a jövő héten is szinte minden nap nagyon sok helyre megyek vidéki közösségekhez, hogy meghallgassam ki, mit gondol az elmúlt időszakról, és hogyan látják az MSZP jövőjét. Ezek a megbeszélések zártak, és azoknak a közösségeknek szólnak, akik ott vannak. Nem is lenne szerintem szerencsés, ha mindegyikről tudósítana a média.

- Ebben Önnek igaza van. Nyilvánvalóan egy pártnak, főleg egy ilyen komoly vereség után, szüksége is van arra, hogy belülről helyrehozza, helyrerázza magát. De ugyanennyire szükség van a nyílt vitára is, és Gyurcsány már ki is vitte ezzel a vitairattal a nyilvánosság elé a belső problémákat, meg az ő javaslatait. Önöknek meg szükségük van arra, hogy megnyerjék, vagy lelket öntsenek abba az egymillió választóba, aki mégiscsak Önökre szavazott. Szóval egyszerre kell belső és nyilvános vita.

- Ebben teljesen igaza van. Éppen ezért mondom azt, hogy az MSZP-ben be kell fejezni a "vagy"-ok politikáját, és helyette "és"-ekben kell gondolkodni. Nagyon sok olyan feladat áll a szocialista párt előtt, amit egymással párhuzamosan kellene elvégezni. Ez értelemszerűen még nagyobb kihívás. Én is megkaptam a dolgozatot, egyidőben az újságíró kollégákkal. Én azt gondolom, nagyon helyes, hogy vannak különböző elemzések, de mindennek megvan a maga helye és ideje. Szerintem az őszinte szembenézésnek először a párton belülről kell indulnia, és amikor már látjuk azokat a pontokat, amelyek kvázi kollektív bölcseletet is jelentenek, akkor érdemes ezt kifelé is megmutatni. Én abban hiszek, hogy nincsenek egy-egy igazságok, nem lehet egy ember által meghatározni a problémákat és a feladatokat. Mindenki külön-külön hozzá tud tenni valamit a döntéshez. Szerintem az a helyes, ha ezt kollektívan, együtt tesszük meg, és nem kizárólagosságra törekszünk.

- Milyen formában fogják ezt megtenni? Mert Ön azt mondja, hogy születtek más dolgozatok is. Gyurcsányé nyilván hangsúlyos, hiszen ő nem volt akárki az MSZP-ben, meg az elmúlt évek kormányzatában. Szóval lesz annak valamiféle menetrendje, hogy hogyan, hol, milyen formában vitassák meg ezeket az elemzéseket, vagy esetleg a kongresszusra hagyják az egészet?

- Természetesen folyamatosan is zajlik ezeknek az anyagoknak az értékelése, elemzése, az erről való beszélgetés. A kongresszusnak magának majd a kicsúcsosodásának kell lennie ennek az értékelésnek. És teljesen természetes, hogy azok a személyek hangsúlyosabb szerepet kapnak, akik az elmúlt 8 évünket markánsan meghatározták, így a volt miniszterelnök is.

- Attól nem tart esetleg, hogy Gyurcsány kritikájának - bár volt benne önkritika is nem kevés - hatására, ami a kampányra vonatkozik vagy a cselszövés mestereire utalt, vagy a pénztárnok nagy befolyására, lesznek olyanok a pártban, akik ugyancsak a nyilvánosság előtt azt mondják, hogy Gyurcsány Ferenc meg ebben és ebben hibázott?

- Nem tudom, hogy lesznek-e ilyenek. Én a magam részéről ezzel kapcsolatban önmérsékletet tanúsítottam eddig is, és a jövőben is így fogok tenni. Szerintem nem a média nyilvánossága előtt kell ezeket a véleményeket elmondani, nem ott kell elsősorban ilyen típusú vitát kezdeményezni, mert ez mindig nagyon sok sérüléssel jár, és ez nem szolgálja most a magyar baloldal érdekét. Én abban hiszek, hogy jelenleg annak az 1,1 millió embernek az érdekét kell szem előtt tartanunk, akik megbíztak bennünk és támogattak. Minden cselekedetünkkel azt kell szolgálni, hogy őket segítsük, támogassuk, megszolgáljuk, jó értelemben, az ő bizalmukat. Szerintem a szocialista párt nincs olyan helyzetben, hogy bárkit is elveszíthessen a fontos, meghatározó emberei közül. Úgyhogy én a magam részéről minden olyan vitát, cselekvést támogatok, ami a tartalmat előreviszi, és az egységet segíti.

- Nem tart a bomlástól? Látni egy-két erre utaló jelet. Kisebb-nagyobb vidéki szervezetekből vagy frakciókból lépnek ki, önkormányzatokban vagy különböző elnökségekben mondanak le. Nem a kudarc következményei érlelődnek, és esetleg már a gyakorlatban is látjuk ezt?

- Szerintem, ha a meghatározó politikusok önmérsékletet tudnak tanúsítani, és a közösség érdekét a saját személyes érdekeik elé tudják helyezni, akkor jóízű, tartalmas, akár szenvedélyes viták után, a szocialista párt meg fogja találni az új útját. Újjá tudja majd szervezni magát, és a váltópárti jelleggel élni tud. Ez azt is jelenti, hogy meg fogja tudni őrizni az egységet. Én csak ebben hiszek. Azt tartom a legfontosabb feladatnak, hogy az új utat megtaláljuk, és az egységet megőrizzük.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Mikóczy Zoltán, Overdose tulajdonosa


Bolgár György
: - Biztos olvasta a Népszabadság mai véleményét, vagy egyik vezércikkét, amelynek az a címe, hogy "Lóvátétel". Ebben a cikkben meglehetősen szkeptikusan ír a szerző Overdose-ról mint jelenségről, és arról is, hogy ezek szerint mégsem sikerült az, amit terveztek, hogy elindítsák egy versenyen ezt a kiváló versenylovat. Szóval valami olyasmit ír ez a lap, hogy ezt a lovat már le is írták, már csak a tulajdonosok állítják, hogy jól van, miközben nincs remény már Overdose felépülésére. Mi az igazság erről?

Mikóczy Zoltán: - A cikket nem olvastam, így arról véleményt mondani nem tudok, de az Ön által elmondottakhoz azt tudom hozzátenni, hogy messze nincs ok ilyen mértékű aggodalomra. Az első ok, amiért Berlin mellett döntöttünk, az, hogy a berlini pálya futófelülete alkalmasabb Overdose-nak a patagyulladás utáni állapotban lévő lábaihoz, tehát a puha mélytalaj jobban megfelel, mint a kemény talaj a Kincsem Parkban. Ezért a magyarországi futam helyett a német futamot tűztük ki. A másik ok pedig, amiről nem beszéltem, az, hogy miért az eszemmel és nem a szívemmel döntöttem. Mert én attól is féltem, hogy olyan mértékű médiaérdeklődés kíséri Overdose minden mozdulatát, hogy az ő esetében azt a legapróbb lépést, ami a galoppfuttatók esetében teljesen természetes, hogy egyik pillanatról a másik pillanatra döntenek, vagy akár még azt is, hogy a futam reggelén úgy látják, hogy nem megfelelő a futófelület, vagy a lónak éppenséggel rossz napja van, és lemondják a futamot, hogy abból ne legyen nemzeti katasztrófa. Ezért is nem Magyarországon volt a futam, hogy én ne legyek kitéve annak a nyomásnak, hogy márpedig a lónak mindenáron startolnia kell, még akkor is, ha éppen az adott idegállapota, edzettségi állapota, egészségi állapota ezt nem teszi lehetővé.

- De ahogy olvasom, ennél egy kicsit rosszabb a helyzet, mert nemcsak az idegállapota vagy a pillanatnyi állapota indokolta a verseny lemondását, hanem, legalábbis a Népszabadság tudósítása szerint, újból sántít a ló.

- A sántaságnak vannak különböző fokozatai. Ha egy ló nem jár tisztán, az nem azt jelenti, hogy véglegesen lesántult. Overdose esetében arról volt szó, hogy Ribárszki Sándor vasárnap jelezte, hogy nem tetszik neki a ló mozgása. Ugyanis az élsportolóval ellentétben a ló nem tudja elmondani, hogy mit érez, őnála rá kell érezni, hogy valami probléma vagy gond van. Ezért utaztam ki a másik trénerrel, sőt még egy harmadik szakembert is vittem magammal, mivel én nem vagyok hozzáértő, hogy ők mondják meg, mit látnak. Ugyanis ha nem Overdose-ról lett volna szó, ezzel a kis, mondhatnám talán úgy is, szépséghibával lehet, hogy száz lóból kilencvenkilencet engedtek volna startolni. Viszont mi úgy döntöttünk, hogy Overdose nem érdemli meg azt, hogy esetleg a későbbiek folyamán olyan hatással legyen ez a futam rá, hogy esetleg tartós károsodást okozhasson.

- Szóval jobb az óvatosság.

- Így van. Meg vagyok róla győződve, hogy ha starthoz engedtük volna, akkor ebben az állapotában is, ismerve az indulók névsorát, akikkel neki futnia kellett volna, ő ezt a versenyt megfutotta volna, és a szívének köszönhetően biztosan győzött is volna.

- De nemcsak szívről szól ez, hanem négy lábról is!

- Erről van szó, hogy sokkal fontosabb a későbbi jövő, amire készülünk, mint az, hogy most esetleg nem százszázalékos egészségi állapotban fusson. Ezért döntöttünk úgy, hogy még a startlistára sem tesszük a lovat. Ez mutatja valójában az Overdose iránti érdeklődést nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, hogy ami más lovak esetében teljesen mindennapi gyakorlat, arra rögtön ráirányul újra a figyelem, és elindulnak olyan jellegű értékelések, mint amit itt Ön említett.

- Értem. De itt nem arról van szó, hogy ezen a héten nem tudott futni, vagy múlt héten nem tudott futni, hanem hogy összesen hány hete nem fut már?

- Április 19-én futotta utolsó versenyét.

- Akkor több mint egy éve.

- Így van, azóta eltelt egy év, a nehezén túl vagyunk. Én nem szeretném azt a hibás lépést meglépni, hogy elhamarkodottan, korábban engedjük a lovat versenyezni, mint ahogy azt az egészségi állapota megengedné. Ha tudtunk várni türelmesen már több mint egy évet, akkor még további két hetet vagy egy hónapot, vagy még az is lehetséges, hogy két hónapot - de ezt majd a ló mondja meg, nem én - megadunk neki mindazért, hogy még további örömeket tudjon nekünk okozni, és főleg azért, hogy ez a sikersztori folytatódhasson. Mert ha nem egy veretlen lóról lenne szó, akkor az ember azt mondaná, hogy fusson, esetleg nem nyeri meg a versenyt.

- Legfeljebb megverik.

- Igen, de Overdose esetében ezt nem engedhetjük meg magunknak. Csak akkor engedhetjük a futamban futni, ha mindnyájan meg vagyunk róla győződve, hogy a topon van, és a maximumon tud teljesíteni, mert tőle mindenki csak a győzelmet várja és fogadja el.

- Értem. A szakemberek és az állatorvosok mivel bíztatják Önt? Mert az ember úgy gondolja, hogy egy ló életében is nagyon hosszú idő a több mint egy évig tartó betegség. Azt lehet mondani nyilván, hogy vannak lassabban és nehezebben gyógyuló betegségek. De ha ennyi ideig eltart, akkor lassan már-már reménytelennek tűnik, hogy abba a formába vissza lehessen hozni a lovat, mint amilyenben volt a betegség előtt.

- Ezért is volt az az elképzelésem, hogy egy könnyű felkészítő versenyt fusson, ahol elsősorban az önbizalmát tudjuk növelni. Neki erre van szüksége, még mielőtt esetleg a világ legjobb lovaival megmérkőzne. Először egy önbizalomnövelő, könnyű verseny kell, hogy mi magunk is lássuk, hol tart a ló.

- Vannak lópszichológusok is?

- Nincsenek.

- Mert annyira úgy beszél erről, mintha tényleg a ló lelkét kéne megérteni.

- Nem. Én gépészmérnök vagyok, de már lassan ló-állatorvossá is avanzsálok.

- Lóhoz nem tudom mennyire értő emberek, mindenestre lovak körül sürögnek-forognak, talán értenek is hozzá, akik azt mondják, hogy ez egy olyan típusú betegség, amiből nem szoktak kijönni a lovak, vagy legalábbis nagyon kevés.

- Igen, én is hallottam már ilyet, sőt azt is állították, hogy a lovak többsége nem is éli túl. Ennek ellenére Overdose nagyon jó egészségi állapotban van, és mindnyájan, az egész csapat bízik abban, hogy vissza fog térni, és ott fogja folytatni, ahol abbahagyta.

- Azt mivel magyarázza, hogy ezen a német versenyen a szervezők nem is tették fel a honlapra Overdose indulását. Tehát mintha ők nem bíztak volna abban, hogy el fog indulni, ellentétben Önnel.

- Ez megint téves információ. A startlista a mai nap folyamán záródott le, ma 11 órára volt a sajtótájékoztató meghirdetve a versenyfuttatók szempontjából. Pont este beszéltem a versenypálya tulajdonosával, aki még arra kért, hogy ha egy mód van rá, akkor az állatorvosunk, Dr. Szmodits Zsolt vegyen részt ezen, mivel vélhetően ki fognak térni Overdosera. Csak az adott újság korábban lehozta a hírt, mint ez a sajtótájékoztató megtörtént volna. A pénzdíját tekintve ez lett volna a nap második legnagyobb futama, az első egy előre meghirdetett verseny, ami az egész versenynap nevét hordozza és arra már félévekkel előtte lekötötték a szponzort. Az ő szervezésében, a mai nap 11 órára volt a sajtótájékoztató Berlinbe meghirdetve.
Tehát kicsit korábban előttük a puskaport, mint kellett volna.

- Értem. Azt is olvasom - és erősítse meg, hogyha így van -, hogy a lovat megröntgenezték, és nem láttak semmi elváltozást, semmi kórosat a patáján.

- Így van.

- Ez azt jeleneti, hogy akkor minden megy úgy, mint eddig? Figyelnek ugyan, hogy nincs-e valami rossz mozdulat vagy jól érzi-e magát a ló, de a felkészítés a korábbi ütemben és tervek szerint halad tovább?

- A korábbi ütemben és tervek szerint nem, mert a korábbi ütem és tervek szerint vasárnap versenyt kellett volna neki futni.

- Ez igaz.

- De a jó hír az, hogy semminemű elváltozás nincs, a patacsont állása tökéletes. Az, hogy nem ment tisztán, vélhetően valamiképpen megtörténhet, de újra mondom, hogy mivel a ló nem tud beszélni, nem tudja elmondani, hogy mi történt vele, lehetséges, hogy rosszul lépett és egy rövid ideig tartó érzékenység lépett fel nála és ez váltotta ki a menedzsmentben ezt a döntést.

- Azt mondja meg nekem végezetül, hogy naponta hány órát foglalkozik azzal, hogy Overdose hogy van?

- Most szinte csak vele foglalkozok.

- Azért alszik?

- Igen. Van úgy, hogy Overdose még az álmaimban is visszatér.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Oszkó Péter, pénzügyminiszter


Bolgár György
.: - Már csak néhány napjuk van hátra a hivatalban, de azért még az utolsó napokra is jutott egy-két sortűz Önöknek. Tegnap Orbán Viktor mondta azt, hogy két fő célja lesz az új kormánynak, az egyik az összeomlás megakadályozása, ma pedig Varga Mihály, a Fidesz alelnöke jelentette ki, hogy gazdasági vészhelyzet van, és aki arról beszél, hogy túl vagyunk a válságon, az egész egyszerűen félretájékoztatja az országot. Márpedig Bajnai Gordon - mondta ő - félretájékoztatja. Szóval gazdasági vészhelyzet van, vagy összeomlás fenyeget?

Oszkó Péter: - Szerintem ha csak felületesen követik a rádióhallgatók a híreket, és látják, hogy mi van Görögországban vagy más dél-európai államokban, s ehhez képest látják, hogy Magyarország hogyan vészeli át a válságot az elmúlt egy év válságkezelésének az eredményeként, akkor láthatják, hogy mennyivel nagyobb a biztonság, a kiszámíthatóság. Azt is láthatják, mennyivel jobb esély van a felzárkózásra Magyarországon, mint más országokban, olyanokban, amelyek ráadásul gazdasági fejlettségben jóval előttünk voltak, a válság mégis, úgy tűnik, jobban megviseli őket.

- Ráadásul megvan az eurózóna nyújtotta biztonságuk is.

- Így van. Tehát elég egyértelműen összehasonlítható, hogy mennyire van vészhelyzetben Magyarország más országokhoz képest. Ha egyszerűen csak valaki megnézi a híradót, látja, hogy milyen közállapotok vannak ma Görögországban a pénzügyi kiszolgáltatottság miatt.

- Eltekintve azonban a pártpolitikai csatározásoktól és a politikában használatos, gyakran túlzó kifejezésektől, valami mégiscsak van, és ez veszélyes is lehet, ha nem is vészhelyzet Magyarország számára, hisz látjuk a forint árfolyamának gyengülését. De nemcsak a forintét, hanem a lengyel zlotyét, a cseh koronáét, tehát a térségbeli valuták romló helyzetét is, mert a görög válság olyan súlyos, hogy megrengeti a bizalmat az egész európai pénzügyi rendszerben is. Ez nem jelenthet olyan komolyabb fenyegetést Magyarországra nézve, hogy akár az elmúlt egy év válságkezelése is megbicsaklik esetleg miatta?

- Az egész világra, és azon belül elsősorban Európára nézve jelent ez fenyegetést, Európán belül Magyarországra is. Tehát Magyarországnak komolyan kell venni ezt a veszélyt. Az elmúlt egy év válságkezelése arról szólt, hogy felkészüljünk mindig a kedvezőtlen változásokra, olyan biztonságos pályán tartsuk az országot, hogy ne roppanjon össze akkor sem, ha a világpiacon kedvezőtlen változások történnek. Ha ezt a pályát tartja az ország, tehát ha nem kezd el felelőtlenül pénzt szórni, nem kezd el nagyobb hiteleket felvenni, amitől próbáltuk megóvni az elmúlt egy évben, akkor lesz a legkevésbé kiszolgáltatva ilyen veszélyeknek. Ha ehhez képest a következő kormány elkezdi komolytalanabbul kezelni a költségvetés egyenlegét, elkezd költekezni, elkezd olyan adócsökkentést csinálni, amelynek nincs meg a fedezete, vagy elkezd olyan kiadásokat beépíteni, amit megint csak hitelből lehet megtenni, akkor bizony gyengébbé, kiszolgáltatottabbá válhat az ország, és egy kiélezett piaci helyzetben ez veszélyeket jelent. Tehát a legtöbb, amit ilyenkor tenni lehet, az, hogy stabil, kiszámítható gazdaságpolitikát kell folytatni. Ebben a jelenlegi, leköszönő kormány nyilván eszköztelen már. Tehát én hiába állok ki és mondom azt a nemzetközi befektetőknek, hogy higgyék el, Magyarország felelősen fog gazdálkodni, az már senkit nem érdekel, hogy én mit mondok. Itt már az az érdekes, hogy a következő, kormányzásra készülő politikai erő mit mond. Magyarország akkor nem lesz ezeknek a folyamatoknak a vesztese, akkor fogja a legbiztonságosabban átvészelni, ha a kormányzásra készülő politikai erők világossá teszik, hogy stabil, kiszámítható, biztonságos gazdaságpolitikát fognak folytatni.

- Ehhez képest azt mondják, Varga Mihály ma is mondta, aki pedig gazdasági szakember, hogy adócsökkentést terveznek. A mai Magyar Nemzetben meg is jelent többféle verzió arról, hogy milyen lehet ez. Az egyik szerint 100 milliárdos nagyságrendű, a másik szerint akár 250 milliárdos, ami persze bevételkiesést jelent, de Varga azzal indokolta ennek szükségességét, hogy ez meglódítja a gazdasági növekedés esélyeit, munkahelyeket teremt, és így nem veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt. Miközben tudjuk a közgazdasági vitákból, amelyek még a nyilvánosság előtt is zajlanak, hogy ez azért nem olyan egyszerű dolog, hogy ma adót csökkentek és holnapra már több bevétel folyik be a kevesebb helyett, hanem van egy hosszabb idő, ami alatt vagy kifejti ezt az áldásos hatását, vagy nem, de közben nő a deficit.

- Én nem hallottam Varga Mihálynak ezt a kijelentését, ha tényleg ezt mondta, akkor elég erős az ellenmondás. Ha most csinál bárki adócsökkentést, amikor a piaci keresletek korlátozottak és a vállalkozók legnagyobb baja az, hogy megfelelő piacot találjanak maguknak.

- Nincs kereslet sem itthon, sem külföldön.

- Így van. Abból nem lesz idén nagyobb gazdasági növekedés, abból idén költségvetéshiány lesz, tehát ennek az adócsökkentésnek nincs meg a fedezete, ezt mi régóta mondjuk. Mi annyi adócsökkentést csináltunk, amennyit lehetett, továbbira nincs fedezet, ezt csak felvett hitelből lehetne megcsinálni, és csak borítaná a költségvetés egyenlegét. Illúzió azt gondolni, hogy ha most bármilyen adónemben hirtelen nagyarányú csökkentést csinál akár július elsejétől a következő kormány, abból gazdasági növekedés lesz. Abból költségvetési hiány lesz, nagyobb hitelfelvétel lesz, bizonytalan forintárfolyam és emelkedő kamatköltségek. Tehát inkább visszafogja majd a gazdasági növekedést. Ez nem azt jelenti, hogy én az adócsökkentés ellen érvelek…

-…Mert Ön többször is azt mondta az elmúlt években, hogy erre szükség van.

- Így van, de a költségvetési egyensúly megtartásával. Tehát olyan módon lehet további adócsökkentéseket csinálni az eddigi adócsökkentésekhez képest, hogy a kiadásokat tovább kell racionalizálni, vissza kell faragni, meg kell csinálni az önkormányzati reformot, az egészségügyi reformot. Az intézményrendszeren elért megtakarításokból származhat az, hogy kevesebbet költ a költségvetés, és ez után lehet olyan adócsökkentést csinálni, ami valóban terhet vesz le a gazdaság válláról.

- Azt bizonyára olvasta vagy hallotta, hogy a jövendő gazdasági- és a feltételezések szerint pénzügyminiszter, Matolcsy György azt mondta, hogy szerinte 6,5 százalékos költségvetési hiányt még tolerálnának a befektetők és a nemzetközi piacok. Erre több szakértő rögtön reagált, hogy a 6,5-öt biztosan nem tolerálnának. Az Ön személyes tapasztalatai szerint a görög válság mennyire köti meg a következő kormány kezét és mennyire szűkíti a mozgásterét?

- Egyértelműen idegesek a piacok, és mindent kevésbé tolerálnak, egyébként a nemzetközi szervezetek is. Én nem szeretném rontani a Fidesz tárgyalási lehetőségeit, nekem semmi bajom nincs azzal, ha a Fidesz egy jó költségvetési pályát és jó gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot ki tud tárgyalni és el tudja fogadtatni a piaccal. De ne kergessük magunkat azokba az álmokba, hogy attól jó egy gazdaságpolitika, ha minél nagyobb hiányt enged meg. Azt azért megtanultuk a múltban, hogy minél nagyobb egy ország költségvetési hiánya, annál kiszolgáltatottabbá válik. Valamiért mintha ma úgy szólna a közgondolkodás, hogy az jó a gazdaságnak, ha nagy a hiány. Ez tévedés. Jó nagy hiányt engedett 2002-től kezdődően az akkori gazdaságpolitika, és ez egyáltalán nem tett jót a gazdaságnak, sőt nagyon is megszenvedte. Tehát itt van egy félreértés szerintem. A politikusoknak rövid távon lehet, hogy jó a nagy hiány, mert abból lehet osztogatni.

- Átmenetileg talán még a növekedést is serkentheti, egészen addig, amíg nem kezdi el ezt drasztikusan korlátozni.

- Nem serkentette 2002-től sem.

- Lehet, hogy csak fenntartotta a korábbi ütemet, nem?

- Talán nagyon rövid ideig, de 2002-től az következett be, hogy Magyarországnak nagyobb lett a költségvetési hiánya, más régiós országoknak pedig nagyobb lett a gazdasági növekedése. Tehát még ez sem igaz.

- Akkor, ha megengedi, megkérdezném arról a néhány konkrét elképzelésről, amelyek nem tudom, mennyire komolyak, de feltételezem, hogy a Magyar Nemzet elég közel áll a Fideszhez, úgyhogy talán nem légből kapottak. Azt írják, hogy valószínűleg megszüntetik az Önök által kitalált szuperbruttósítást, és ennek eredményeként akár 250 milliárd forintnyi adómegtakarítás is jöhetne személyi jövedelemadóban. Jó lépés ez Ön szerint? Mi lesz az eredménye, ha ez a 250 milliárd nem folyik be a költségvetésbe?

- Az az érdekes ebben a felvetésben, hogy ez gazdaságélénkítésre nemcsak rövid, de hosszú távon sem jó. Gazdaságélénkítésre a munkáltatói terheket, társadalombiztosítási járulékot lehet csökkenteni, a vállalkozói termelékenységet, hatékonyságot, hozzáadott értéket visszavető adónemeket kivezetni, mint például a helyi iparűzési adó. Ilyen mértékű csökkentésnek különösebb gazdaságélénkítő hatása nincs. Ez egy lakossági jóléti intézkedés lenne. Én nem is feltételezem egyébként, hogy valóban ez a Fidesz elképzelése. Valóban írta a Magyar Nemzet, de ezt inkább egy gellert kapott sajtóértesülésnek tudom tekinteni, különösen azért, mert a számok sem jók. A szuperbruttósítás kivezetése több mint 400 milliárdjába kerülne a költségvetésnek.

- 400 milliárd hány százalékban növelné meg a hiányt?

- Kicsit több mint másfél százalékkal.

- Akkor csak ettől felmenne majdnem 5 és fél százalékra.

- Így van. Erre hitelt kéne felvenni, nyilván egy tartósan beépülő költségvetési hiány keletkezne, ráadásul a gazdaság sem élénkülne tőle, mert nem ettől lesz könnyebb a vállalkozók sorsa, hogy a magánszemélyeknél több nettó jövedelem marad. De mondom, nem tartom valószínűnek, hogy ez egy hivatalos pártprogram része lenne.

- Arról mit gondol, hogy ugyancsak a Magyar Nemzet szerint a cafeteria-juttatások adójának eltörlését is fontolgatják? Ez is ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az előző, a magánszemélyek nagyobb jövedelmét eredményezné.

- Ez már munkáltatói magatartástól függ, mert a cafeteria-juttatások után az adót a munkáltatónak kell megfizetni, nem a munkavállalónak, tehát ez jelenhet munkáltatói megtakarítást is. A cafeteria-adóztatásnál abból a koncepcióból indultunk ki, hogy ne arra hagyjunk pénzt a munkáltatóknál, hogy minél több ajándékot adjanak a meglévő dolgozóiknak, hanem arra, hogy minél több új embert vegyenek fel. Ezért volt az, hogy alapvetően az általános béreken meglévő adóterheket csökkentettük, és nem az egyedi juttatásokon lévő adóterheket. Én ebben a koncepcióban hiszek, és azt gondolom, ha bármilyen adócsökkentés van, annak elsősorban az általános munkáltatói bérterhekre kell irányulnia, tehát praktikusan a TB-járulékok további csökkentése az, ami érdemben és gyorsan segítheti a vállalkozók helyzetét és általában a foglalkoztatást.

- Elvileg eddig a Fidesz is emellett foglalt állást, gyakorlatilag az elmúlt nyolc évben végig azt mondta, hogy a munkát terhelő adókat, járulékokat kellene csökkenteni, ezek az elképzelések pedig nem egészen azt mutatják.

- De nem volt hivatalos bejelentés a Fidesztől, tehát nem tudhatjuk, hogy ez valódi-e vagy sem.

- A cafeteria-adó eltörlése mekkora kiesést jelentene?

- Erről nem tudok pontos adatot mondani, de biztos, hogy 100 milliárd fölöttit.

- Szóval ez is óriási tétel. A harmadik, ez a bizonyos innovációs járulék bizonyára kisebb. Mekkora ez és mi értelme volna, ha megszüntetnék?

- Ennek a megszüntetését már mi is többször felvetettük. Itt nem az a probléma, hogy ez kezelhetetlen helyzetet teremtene, hanem az, hogy pillanatnyilag ez külön intézményrendszereket finanszíroz. Van egy olyan innovációs alap, amely pillanatnyilag kutatásfejlesztéseket finanszíroz és támogat. Ha ez elesik a bevételforrástól, akkor pont azok a tevékenységek nem jutnak költségvetési-, illetve adóforintokhoz, amelyek a gazdaság fejlesztését, a termelékenység javulását, az innovációt szolgálnák. Tehát akkor lehet szerintem hozzányúlni az innovációs járulékhoz, ha megvan az az intézményrendszerbeli átalakítás is, ami biztosítja ezeknek az innovatív tevékenységeknek a további folytatását. Itt nem egyszerűen egy adónemet kell megszüntetni, hanem intézményrendszert kell átalakítani. Ugyanez igaz egyébként a szakképzési hozzájárulásra is. Mindkét kis adó plusz adminisztrációt jelent mind az adóhatóság, mind az adózók oldalán, de nem szüntethetőek meg egyszerűen egy törvény hatályon kívül helyezésével, hanem gondosodni kell arról, hogy ettől még a szakképzés intézményrendszere, az innováció támogatási rendszere valamilyen módon fennmaradhasson.

- Visszatérve még a legsúlyosabb kérdéshez, a görög válság ránk gyakorolt hatásához, az Ön becslései és elképzelése szerint mi történhet, ha a görög társadalom nem halandó lenyelni a megszorító intézkedéseket és a segélycsomag sem tud működésbe lépni? Mi következhet be az eurózónában és annak környékén, ami Magyarországot is magában foglalja?

- Nem tudom megmondani. Azt tudjuk, hogy a görög államadósságot nagyrészt német és a francia pénzügyi intézmények finanszírozzák, ez lényegében a francia és német bankok kitettségét jelenti. Ha a görög államadósság megtérülésével kapcsolatos kockázatok növekednek, ezek átszivárognak az egész uniós bankrendszerbe, a teljes európai gazdaság finanszírozási költségei fognak jelentősen emelkedni és ebből az emelkedésből nagyon komoly növekedési hátrány fakad. Hiszen ha európai bankrendszer által finanszírozott vállalkozások sokkal drágábban jutnak forráshoz, akkor a vállalkozások növekedési esélyi romlanak. Ha az európai intézmények által finanszírozott államok drágábban tudják kibocsátani az állampapírokat, például Magyarország is, akkor a költségvetés terhei nőnek. Tehát ez nagyon komoly kamatköltségnövekedést eredményezhet sajnos Magyarország számára is, ami igazán nem lenne kívánatos a jelenlegi egyébként is kiélezett helyzetben.

- De Magyarországnak közvetlen segítségnyújtási kötelezettsége nincs. Ugye az eurózóna tagállamai, köztük például Szlovákia is, részt kell, hogy vegyenek ebben a segélycsomagban.

- Ilyen kötelezettség Magyarországra nem hárul. A források jelentős részét a valutaalap, a másik részét az eurózóna tagállamai biztosítják. Magyarország ebből a teherből nem kell hogy vállaljon. Magyarországra, mint minden más országra az EU-n belül és környékén, a kockázatok hárulnak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!